Készült: 2024.09.20.03:42:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2001.12.18.), 316. felszólalás
Felszólaló Dr. Géczi József Alajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mentelmi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 4:06


Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mentelmi bizottság paritásos többsége, mint hallhattuk, azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel.

Kosztolányi Dénes, mint közismert, egy televíziós műsorban III/III-as ügynöknek minősítette dr. Horváth Jenőt, az Országos Ügyvédi Kamara köztiszteletben álló elnökét. Ebben a ciklusban ez a 61. mentelmi ügy, tehát a 61., amelynél a magánindítvány tárgya rágalmazás, becsületsértés volt. A mentelmi bizottság paritásos többsége mind a 61 ügyben a mentelmi jog fenntartása mellett voksolt. Ami még szomorúbb, mind a 61 bizottsági ajánlás megkapta az Országgyűlés plenáris ülése többségének támogatását is.

A paritásos többség abszolút fogalmát nem véletlenül használom, hiszen a MIÉP mind a bizottságban, mind a plenáris ülésen minden esetben a kormánytöbbséggel tartott. Csak azt magyarázza meg nekem valaki, mi az a nemzeti radikális eszme, amiből levezethető, hogy egyetlenegy esetben se engedjenek utat a bírósági eljárásnak!? (Derültség az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Ez az!) A magánvádas mentelmi ügyek jelentős részénél ugyanis az országgyűlési képviselők, kihasználva a közjogi előnyüket, valamint a médiához és a nyilvánossághoz való hozzáférés nagyobb esélyét, súlyosan sértettek Országgyűlésen kívülre szorult állampolgárokat, a becsületükbe gázoltak, a környezetükben lejáratták őket. A kormánypárti ellenzék egyetlenegy esetben sem tartotta fontosnak, hogy a sértett állampolgár bírósági úton vegyen elégtételt.

Ebben a parlamenti ciklusban a kormánypártok mind a bizottságban, mind a plenáris döntéseknél egy következetesen helytelen gyakorlatot alakítottak ki. Becsületsértési és rágalmazási ügyekben az Országgyűlés egyetlenegy esetben sem függesztette fel a mentelmi jogot, talán ebben az egyben lesz majd a kivétel. Az előző ciklusban 43 magánvádas mentelmi eljárás volt becsületsértési, rágalmazási ügyekben, ennyi szerepelt a Ház előtt, tehát 43. Ebből 12 esetben az akkori mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesztését javasolta; a 12 ügyből 10-nél az Országgyűlés a bizottság javaslatát elfogadva a mentelmi jog felfüggesztése mellett döntött, csupán 2 esetben nem követte a bizottsági ajánlást. Azaz az előző ciklusban a bizottság és az Országgyűlés a törvények és a Házszabály szellemében egyrészt fenntartotta magának a mérlegelési jogot egyes ügyekben, másrészt betartotta a vonatkozó törvényeket és előírásokat.

A mentelmi jog a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a képviselőt illeti meg, azonban korántsem a képviselők egyéni privilégiuma. Funkciója az, hogy megvédje az országgyűlési képviselőt a zaklatástól, a notórius feljelentgetőktől, az Országgyűlésen belüli politikai viták elfajulásától, sőt esetenként önmagától is. (Derültség a Fidesz padsoraiból.)

A mentelmi jog mögé bújva azonban egyetlen képviselő sem tanúsíthat büntetlenül olyan magatartást, amellyel másokat rágalmazhat és a becsületébe gázolhat. Számos esetben a képviselő kijelentésével, vádaskodásával nem csupán személyiségi jogokat sértett, hanem az érintett személyt szűkebb és tágabb környezetében lehetetlen helyzetbe hozta, közvetlen és közvetett kárt okozva.

 

 

(17.50)

 

 

Az előttünk szereplő konkrét ügyben Kosztolányi Dénes képviselő úr az ATV csatorna nagy nyilvánossága előtt tette meg az inkriminált kijelentést a közélet egy olyan szereplőjére, akire nézve az ilyen rágalmazás messze a személyiségi jogi sérelmen túli károkat is okozhat. Különösen árulkodó a többségi álláspont írásos indoklása is, miszerint az elhangzott nyilatkozat valóban túllépni látszik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait, a műsor hosszúsága és a szövegkörnyezet azonban ezt enyhíti - ez a hivatkozás tehát megmosolyogtató.

A bizottság többsége felhívja a sértett felet, hogy a várható rossz parlamenti döntést polgári jogi eszközökkel korrigálja.

Mindezekre tekintettel a bizottság paritásos kisebbsége javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Kosztolányi Dénes mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Biztosak vagyunk abban, hogy kisebbségi véleményünk az önök szavazatával többségi határozattá nemesedik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  316  Következő    Ülésnap adatai