Felszólalás adatai

VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselő úr szavait, különösen azért is, mert november 3-án, ami a tudomány napja, és ami 1825 óta egy neves nap a magyar tudomány életében, azt hiszem, illő egy-két szót említeni arról, hogy mi is ma a tudomány helyzete Magyarországon, és hogy miért fontos Magyarország számára a tudomány, a kutatás, az innováció és a fejlesztés.

Egyetértek képviselő úr szavaival annyiban, amennyiben én is úgy gondolom, és mint miniszter ezért is cselekszem, illetve minisztériumunk ezért tesz, hogy Magyarországon minél többen, minél intezívebben foglalkozzanak a kutatás-fejlesztéssel, innovációval. Úgy gondoljuk, hogy Magyarország egyik kitörési pontja a kutatás, a fejlesztés és az innováció, az ezen a területen megvalósuló továbblépés. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem így van az Európai Unió számos országában, és természetesen a világ fejlettebb országaiban, ugyanúgy Japánban, mint Amerikában. Pontosan ezért mérjük az Európai Unió fejlődését, az Európai Unió helyzetét azzal, hogy hogyan is tudunk Amerikával, illetve Japánnal versenyt tartani. Úgy gondolom, az, hogy Japánnal még mindig nem sikerült szűkíteni azt a szakadékot, ami a kutatás-fejlesztés-innováció területén megvalósul, az szakfeladatot ró mind az Európai Unióra, mind az Európai Unió országaira.

(8.20)

2003-ban jött létre az Innovációs Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, és 2003 volt az az év, amikor Magyarországon a parlament nagy többséggel törvényeket fogadott el az innováció támogatásáról, az innováció és a kutatás fejlesztésének segítéséről.

2008-ra visszatekintve, azt hiszem, pozitívan láthatjuk a fejlődést és az eredményt, hiszen 2008-ban már meghaladta a GDP 1 százalékát Magyarországon az összességében kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegek nagyságrendje. Ez 266 milliárd forintot ért el, és ez a 266 milliárd forint 20 milliárd forinttal, több mint 8 százalékkal volt magasabb, mint a 2007-es nagyságrend. Tehát nemcsak arányaiban nőtt meg a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegek értéke, hanem ténylegesen, nominálisan is nőtt. S ebből - és ez egy nagyon pozitív fejlemény, ami a kormány törekvéseivel teljes mértékig összhangban van - a gazdaság, a privát szféra szereplői egyre nagyobb mértékben vették ki részüket.

Úgy gondolom, ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert nagyon sokat beszélünk arról, hogy az állam mit tesz, az állam milyen összegeket bocsát rendelkezésre, az állam hogy segíti a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Ha egy kicsit kitekintünk a Hegyeshalom-Záhony közötti területről, vagy akár Európán kívülre tekintünk, azért látni kell - és itt Japán példáját hoznám fel, ami azt hiszem, követendő példa -, hogy a privát szféra, a magánszektor az összes ráfordítás 80 százalékát biztosítja. Japánban, ahol a GDP-arányos kutatás-fejlesztés és innováció nagyságrendje 3,6 százalék, ennek 80 százalékát a privát szféra adja, és csak az állam adja ennek 20 százalékát. Nem azt mondom, hogy ezek teljes mértékben összehasonlítható nagyságrendek, de azért látni kell, hogy az állam és a privát szféra szerepe a fejlett, követendő példákat jelentő országokban hogyan áll össze.

Magyarországon 20 milliárd forintról, illetve az Innovációs Alapból történő hozzájárulásról beszélünk általában, de akkor is tudni kell, hogy Magyarországon állami forrásokból, illetve állami források révén hozzájutható lehetőségekből ebben az évben 170 milliárd forint áll rendelkezésre. Természetesen megint csak hangsúlyozom, ez nem mind állami, hanem nagyrészt európai uniós fejlesztési forrás, norvég alapból rendelkezésre álló forrás, olyan források, amelyekre pályázni lehet, és amelyek pályázatainak meg kell tudni felelni. A jövő évben ez a nagyságrend 180 milliárd forintra növekszik, és ez a nagyságrend növekszik akkor is, amikor az Innovációs Alaphoz való állami hozzájárulás a költségvetés szűkössége okán 20 milliárd forintban lett meghatározva az idei költségvetési tervben. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy itt bizonyos mértékű csökkentést kellett elszenvedni, ezt a partnerek, a tagvállalatok, a vállalkozók, a szakmai szervezetek elfogadták, és ezt a nagyságrendet mint kompromisszumos nagyságrendet üdvözölhetjük.

Hozzátenném még, hogy ezenkívül nemzetközi eredményeket is elértünk a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, hiszen Magyarország ad helyet az EIT-nek, Magyarországon valósul meg az ELI egyik központja, amit a csehekkel és a románokkal együtt van lehetőségünk kidolgozni.

Mielőtt megköszönném az eseti bizottság munkáját és egyben a bizottság vezetőjének a munkáját, azért egy pontra, egy gondolatra hadd hívjam fel a figyelmüket, amit az ESFRI vezetője mondott a minap: úgy látjuk, hogy az év 364 napjában a kutatás-fejlesztés és innováció a politika egyik kedvenc területe, mindenki intenzíven támogatja. Van azonban a 365. nap, amikor a költségvetési szavazás kerül napirendre, ekkor viszont sokan elfelejtik azt, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció mennyire fontos terület. Én úgy gondolom, Magyarország egészséges kivétel lehet, ha a mai napon, illetve a költségvetés szavazásakor mi gondolunk a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

Ezzel is köszönöm az eseti bizottság támogatását, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)