Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy, a vállalkozások életét megkönnyítő és annak pontosítását tartalmazó törvényjavaslat fekszik előttünk. Azt gondolom ugyanis, és egyben remélem is, többen vagyunk úgy, hogy amikor a verseny tisztaságát és a Gazdasági Versenyhivatal hatékonyságát kívánjuk növelni, akkor ezzel azokat a hazai kis- és középvállalkozókat, sőt talán elmondhatjuk azt is, hogy végső soron a fogyasztókat is védjük, azokat a vállalkozókat védjük, akik önmagukban kiszolgáltatottabbak lennének a visszaélésekkel, kartellekkel szemben, amelyek legtöbbször az erősebb érdekérvényesítő képességekkel rendelkező multik részéről fenyegetik őket. A jelenleg hatályos magyar versenytörvény egy világos útmutató a piaci szereplők számára, akik a gazdasági élet bármely területén akár termelői, akár szolgáltatói, akár fogyasztói oldalról vesznek részt a kereskedelmi folyamatban.

A törvény, amely funkciójánál fogva védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit, rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági viszonyok gyors és kisebb-nagyobb változásaihoz. A hazai gazdasági élet tapasztalatai azt mutatják, versenytörvényünk képes arra, hogy a tömegesen piacra lépő új vállalkozásokat védje, a piac szereplőinek viselkedéséhez normákat és irányt adjon, és az esetleges változásokat a törvény újabb módosításai nélkül is kellőképpen szolgálja. Versenyjogunk fontos ismérve, hogy az Európai Közösség versenyjogszabályaival harmonizál, amely nemcsak azt a célt szolgálja, hogy megfeleljünk az Európai Közösség elvárásainak, hanem azt is, hogy az európai piac többi szereplőjével azonos versenyhelyzetet teremtsünk a magyar vállalkozók és fogyasztók számára.

Annak érdekében azonban, hogy ez így is maradjon, időnként szükséges felülvizsgálni a törvényt, és akár kisebb, akár nagyobb módosításokat végrehajtani benne. Az előttünk lévő javaslat négy, a Gazdasági Versenyhivatal eljárásait érintő rendelkezéseket tartalmazó törvény módosítását végzi el. Ezek: 1. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény; 2. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény; 3. a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény; 4. a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény.

Tisztelt Ház! Az elmúlt időszak tapasztalatai rámutattak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a szabályozás egyes kérdésekben történő módosítása. Nagyon fontos, el lehet mondani, hogy kiemelten fontos új eleme a szabályozásnak ‑ amint azt államtitkár úr is említette és hangsúlyozta ‑, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokban a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti bírság helyett a figyelmeztetés eszközével is élhet a kis- és középvállalkozások esetében, amennyiben azok első esetben követnek el jogsértést. Erről majd a későbbiekben is szeretnék néhány szót mondani.

A közbeszerzési eljárások vonatkozásában erősödik a Gazdasági Versenyhivatal helyzete a közbeszerzések területén. A tervezet jelen formában történő elfogadását követően, amennyiben az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a versenyszabályok megsértését észleli, akkor azt jelezni kell a Gazdasági Versenyhivatalnak, és bármely adatot át is adhat a GVH-nak, ezzel is segítve a jogsértő vállalkozókkal és vállalkozásokkal szembeni fellépést.

Tájékoztatásul szeretném önöknek elmondani azt is, hogy a szakmaközi törvényből a versenytörvénybe kerülnek át azok a rendelkezések, amelyek alapján a mezőgazdasági termékek ‑ amint már elhangzott ‑ vonatkozásában nem állapítható meg a versenytörvény vállalkozások közötti megállapodást tilalmazó rendelkezésének megsértése, ha a megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg.

Ezenkívül a Gazdasági Versenyhivatal a bírság kiszabását felfüggesztheti és felfüggeszti a vállalkozások közötti megállapodás tilalmába ütköző magatartás azon esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el.

(12.40)

A szabályozás a korábbi rendelkezésekhez képest még egyértelműbben mondja ki, hogy a speciális szabályok az uniós elvárásokkal összhangban csak akkor irányadóak, ha nem kerülnek alkalmazásra az uniós versenyjogi szabályok.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat számos kedvező hatással fog bírni a vállalkozások mindennapi életére. Először is pontosabbak lesznek az összefonódásra vonatkozó szabályok, így azok a vállalkozások, amelyek ebben érintettek, könnyebben elkerülhetik a nem szándékolt jogsértő működés veszélyét. Másodszor, a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak esetleges elhúzódását eredményező szabályozási akadályok elhárításával a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak időtartama rövidebb lehet, lehetővé téve a jogsértő vállalkozásokkal szembeni gyorsabb fellépést.

Jelentős tehertől és talán azt lehet mondani, idegességtől mentesíti a kis- és középvállalatokat az a rendelkezés, amely azt mondja ki, hogy első alkalommal, amikor a vállalkozás versenyjogi előírásokba ütköző magatartást követ el, a Gazdasági Versenyhivatal eltekinthet a bírság kiszabásától. Korábban erre ugyanis nem volt lehetősége az illetékeseknek, még akkor sem, ha esetleg tisztában voltak vele, hogy nem szándékosság okozta a szabálytalanságot, hanem adott esetben mulasztás, tájékozatlanság vagy csak a rutin hiánya. Az ilyen esetekben a Versenyhivatal figyelmeztetést alkalmazhat, mindezt a fogyasztói érdekekre is figyelemmel, hiszen nem lesz lehetőség a figyelmeztetés bírság helyett történő alkalmazására például, ha a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben kerül sor.

Szeretném megjegyezni, hogy ez jelentős szemléletváltást is jelent, amellyel azt kívánjuk üzenni a vállalkozásoknak, hogy nem a bírságolás a célunk, hanem segíteni kívánunk nekik a szabályoknak megfelelő működésben. Két egyéb olyan eset van, amikor a bírságolás továbbra is fennmarad, már az első alkalommal is. Az egyik ilyen kivétel az az eset, amikor a közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt két vállalkozás. A másik pedig az, amikor az árrögzítés és piacfelosztás összehangolt akció eredményeképpen jön létre. Azt hiszem, ezekben az esetekben elmondhatjuk, nincs helye a türelemnek, ám jelentős előrelépés az, hogy a jogalkotó nem veszi egy kalap alá a szándékolt és a nem szándékolt jogsértést az első alkalommal.

A javaslat előnyét jelenti továbbá, hogy hozzájárul a közbeszerzési eljárás kapcsán jogsértést elkövető vállalkozásokkal szembeni fellépések sikerességéhez a korábban már említett miniszteri tájékoztatási lehetőséggel.

Végül a mezőgazdasági termékek kapcsán hadd mondjam el, hogy megmarad a korábbi speciális szabályozás az uniós versenyjogi szabályok alkalmazását nem igénylő magatartások esetében. A versenyjogi szabályozás e vonatkozásban is egyértel­műbb lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyesek talán illethetnének minket azzal a kritikával, hogy túl gyakran kerül sor a versenytörvény módosítására. Szeretném azonban jelezni, hogy a legutóbbi átfogó módosítást megvalósító törvény két éve, 2013-ban került elfogadásra, és meg kell jegyezni, hogy a piaci szereplők érdekeit szolgálja, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokra irányadó szabályok megfelelősége folyamatosan felülvizsgálatra kerüljön.

A szakmaközi törvény kapcsán is szeretnék leszögezni egy-két olyan sarokpontot, amit fontos hangsúlyozni. A korábbi szabályozáshoz képest nincs változás. A 2012. évi törvény indoklása is rögzítette, hogy a hazai törvényi szabályozás alkalmazására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben nem kell uniós jogi aktus alapján eljárni. Számunkra egyértelmű, hogy a közösségi jog primátusából eredően a tagállami szabályozás nem írhatja felül az uniós rendelkezéseket, a közösségi jog érvényesülésének ugyanis elsőbbséget kell adni. A módosítás révén a szabályozás a korábbinál is egyértelműbben fejezi ki, hogy a speciális szabályok akkor alkalmazandók, ha nem áll fenn a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, ha nem alkalmazandó az uniós versenyjog. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelők védelme e téren sem csökken, hanem megmarad abban a körben, amikor a magyar versenytörvény szabályait kell alkalmazni. Itt is elmondhatjuk tehát, hogy a törvényjavaslat jelen formája szerinti szabályozás megfelel az uniós elvárásoknak, és egyben védi a hazai mezőgazdasági termelőket.

Összefoglalva: azt gondolom, hogy a javaslat kisebb, de fontos változtatásokat hajt végre, és ezáltal egyrészt megkönnyíti, másrészt az eddiginél is jobban védi a magyar vállalkozásokat és fogyasztókat. Éppen ezért szeretném kérni önöket a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)