Felszólalás adatai

DR. HOPPÁL PÉTER, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban a Bókay Endre képviselő úr által elmondott többségi vélemény mellett kisebbségi véleményt is meg kell fogalmaznunk, hiszen a Fidesz-KDNP képviselői nem voltak azonos véleményen a kormányzó többséggel.

Néhány ponton, ami a szociális bizottság profiljába tartozik, szeretném ismertetni a véleményünket. Először is az szja-kedvezmények megszüntetése terén nem tudunk egyetérteni a kedvezmények körének ilyen mértékű szűkítésével, ami a tervezetben szerepel. Ebből is kiemelendő a szociális érzékenységre, vagyis inkább érzéketlenségre való tanúbizonysága a kormányzatnak, miszerint a biztosítások kedvezményét meg kívánja szüntetni. Nem tartjuk ezt jó és helyes iránynak, hiszen az eddigi évtized során az volt tapasztalható, hogy Magyarországon - egyébként nagyon helyesen - az öngondoskodás ösztönzése előtérbe került, és megpróbáltuk az állampolgárokat arra ösztönözni, hogy az élet- és nyugdíjbiztosítás terén saját megtakarításokat képezzenek. Hiszen mint tudjuk, a jövőben nem nagyon látható még, hogy egy 20-30 éves távlatban a mai megtakarítási összegek miként fogják az időskorban elősegíteni az akkori életkörülményeiket a mai munkavállalóknak. Ezért roppant fontos megítélésünk szerint, hogy a biztosítások kedvezményi körét ne vegyük ki a személyi jövedelemadó-kedvezmények sorából, mert ezáltal az öngondoskodás ösztönzésére tett eddigi kísérletek és egy évtizedes munka vész egy pillanat alatt kárba. Ez tehát egy teljesen helytelen út, amit a kormány járni szeretne ebben a tekintetben.

Egy másik kérdés, ami szintén a szociális bizottság érzékenységét, figyelmét fel kell hogy hívja, ez itt már több kisebbségi véleményben megfogalmazódott: a természetbeni juttatások megadóztatásának kérdése. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ha akár az üdülési csekket, amiről a leginkább szó van manapság, de ide kell értenünk azért a helyi utazási bérletet, a melegétkeztetési utalványt is, ha ezeket az eddig járulékmentes juttatási formákat a munkáltatók nem fogják tudni alkalmazni, akkor nagy valószínűség szerint a dolgozók körében ez elég nagy visszaesést fog eredményezni. Az adóátrendezés vagy adóátszervezés időszakában, amikor ma még a sávokban szereplő munkavállalók különböző adóterhei más és másként változnak, ha egy ilyen szociálisan érzékeny terület, mint az eddigi járulékmentes juttatások formájának megszüntetése is belekerül a csomagba, akkor a munkavállalók is rosszabbul fognak járni, hiszen a munkáltató innentől kezdve ezt a járulékmentes formát, amint már adózni kell utána, nem fogja alkalmazni. Tehát még egyszer mondom: a munkavállalók is rosszabb helyzetbe kerülnek, merthogy nem fognak kapni ilyen pluszjuttatásokat a béren felül, a munkáltató pedig ki fog térni ezen eszközök alkalmazása elől, amennyiben neki adót kell majd fizetnie az eddig adómentes forma helyett.

És van egy harmadik nagyon fontos pont, amit a szociális bizottság tagjainak kiáltaniuk kellett volna, megkérdezendő, hogy ennek a szabályozásnak mi az értelme: a rehabilitációs hozzájárulás eddigi mértéke 192 900 forint volt, ez arra vonatkozik, hogy amikor a munkáltató 20 alkalmazottanként egy megváltozott munkaképességű embert nem alkalmaz, ebben az esetben ezt az összeget be kell fizetnie adó formájában. Ezt az összeget a mostani tervezet az ötszörösére emeli fel.

Ezzel alapvetően nem is volna probléma, mert az ösztönzésnek, a motiválásnak egy fontos tényezője lehet, ha 964 500 forintot kell befizetnie a munkaadónak, ha 20 emberenként nem alkalmaz egy megváltozott munkaképességű munkavállalót, azonban nem tudjuk, hogy a foglalkoztatók ezt a motivációs kényszert miként fogják megélni, nem lesznek-e esetleg olyan megváltozott munkaképességűek hirtelen garmadával és tömegével a rendszerben, nem jelennek-e meg, akiknek valójában nincs is ilyen jogosítványuk. Továbbá a megváltozott munkaképességűek képzése nem zárkózott még fel ahhoz, hogy tömegével tudja kiszolgálni ezeket az igényeket, és nem látjuk pontosan, hogy a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésnek a rehabilitációra fordítása miként történik, tehát az elköltése, hogy hová fog menni ez az összeg, erre sajnos nem kaptunk választ a minisztérium képviselőitől.

Ezért a kisebbségi véleményünkben mi nem tartottuk általános vitára alkalmasnak az előttünk álló törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)