Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanapon a fideszes képviselők megszólalásai azt mutatták, mintha azt gondolnák, már meg is nyerték a választásokat. Némelyek olyan arrogánsan szóltak hozzá napközben a vitához, mintha ennek az oldalnak már semmi keresnivalója nem lenne itt a parlamentben. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az elmúlt évtizedekben önök kétszer hitték fél évvel vagy egy évvel a választások előtt, hogy már megnyerték a választásokat, és már semmi teendőjük nincs. Egyébként évek óta úgy viselkednek, hogy önöknek semmi teendőjük nincs, semmilyen javaslatot nem kell megfogalmazni, semmivel nem kell egyetérteni, mindent tagadni kell, és ettől a választók majd szentté avatják önöket és megválasztják önöket képviselőnek.

Képviselő úr, nem tudom, hogy hallott-e a szociális rendszerváltás keretében azokról a felzárkóztató lépésekről, amiket a szocialista kormány tett meg a 2002-es kormányváltást követően. Ezek a változtatások pontosan az esélyegyenlőség javítása érdekében születtek, de sajnálatos módon úgy tűnik, hogy jelenleg a problémáink jelentős részét okozzák. Akkor azt feltételeztük, hogy a gazdasági növekedés biztosítja azokat a forrásokat, amelyekből ezt finanszírozni lehet. Sajnos, ez nem következett be.

Amit a bankok uralmáról elmondott: nem emlékszem, hogy a fideszes képviselők nagyon tobzódtak volna ebben az ügyben, amikor Járai úr volt a Nemzeti Bank elnöke, és ő hajtotta végre azokat a kamatemeléseket, amelyek a csillagos égig vitték fel a banki alapkamatot. Akkor nem hallottam, hogy nagyon tobzódtak volna itt a parlamentben, hogy ezt mégse kellene csinálni. (Taps az MSZP soraiban.)