Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt esztendőben, a második félévben váratlanul és felkészületlenül érte a világot az a globális, a világgazdaság szinte teljes egészére kiterjedő mély és súlyos válság, amely még ma is tart, s bár a pozitív jelek sokasodnak, még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy túl vagyunk a nehezén.

Ahogy ez a válság megrázta az egész világot, úgy természetesen Magyarországot sem kímélte. Kétségtelen, a válságnak súlyosak a következményei, ezt látjuk, naponta érzékeljük. Ugyanakkor a válság nemcsak sújt, nemcsak rombol, de lehetőséget is teremt, a kormánynak pedig az a kötelessége, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. A kormány ennek szellemében dolgozik. Válságot kezelünk, mégpedig igen erőteljes, határozott, gyorsan végigvitt intézkedésekkel, és gondolunk a holnapra, a jövőre, a válság utáni időszakra, ennek jegyében formáltuk és formáljuk intézkedéseinket. Ennek jegyében születtek azok a döntések, amelyek reagálva a válságra, az ennek következtében kieső adóbevételekre, nagymértékben csökkenthetik a közszféra kiadásait, de ezek az intézkedések nemcsak egyszeriek, hanem hosszú távon érvényesülő, kedvező strukturális változásokat eredményező lépések is egyben.

Élve tehát a válság teremtette lehetőséggel, a kormány most olyan szerkezeti, a magyar gazdaságot modernizáló, a közszféra gazdálkodását korszerűsítő döntéseket hoz, amelyekkel évtizedes elmaradásunkat hozzuk be. E modernizáció, struktúraátalakítás, jövőépítés jegyében terveztük meg az adórendszer ez évi és jövő évi javasolt módosításait is.

Tisztelt Országgyűlés! Függetlenül attól, hogy a parlament az ez évi adómódosításokról már döntött, s azok július 1-jétől hatályba is lépnek, s most már a jövő évi adóváltozások vannak napirenden, talán érdemes az egész folyamatot egységes egészként szemlélni, hiszen reményeink szerint hatása is úgy fog jelentkezni.

A magyar gazdaság alapvető problémája az alacsony foglalkoztatottság. Míg az Európai Unió átlagában az aktív korúak 66 százaléka dolgozik, nálunk a foglalkoztatási szint 57 százalék csupán. Amennyiben ezt sikerül emelni, közelíteni az uniós átlaghoz, az nagyban javíthatja Magyarország növekedési és így felzárkózási feltételeit. A foglalkoztatottság emelése, a gyors növekedés feltételeinek megteremtése az alapja annak, hogy GDP-arányosan mérséklődő adósságpályára állhassunk, hogy az euró bevezetésének feltételeit minden tekintetben biztosíthassuk.

Az adórendszer olyan átalakítását tartjuk helyesnek, ami a foglalkoztatást támogatja, a munkát, a többletteljesítményt ösztönzi. Úgy gondoljuk, az a helyes, ha a változtatásokkal mind a foglalkoztatót, mind a foglalkoztatottat helyzetbe hozzuk. Legyen érdemes dolgozni, legyen érdemes legálisan többet keresni, és most a válság idején segítsünk a munkahelyek megőrzésében, később pedig a munkahelyek számának jelentős növelésében. Ennek érdekében két évtizede nem látott mértékű adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre az élőmunka terhelésében. Hogy ezt megtehessük, jelentős változásokat javasolunk az adózás szerkezetében.

Mind az élőmunka-terhelés csökkentése, mind pedig az adózási szerkezet módosítása megkezdődött az idei adójavaslatok elfogadásával, hiszen visszamenőleg kedvezően változnak a személyi jövedelemadózási szabályok, megkezdődik a foglalkoztatói járulékcsökkentés, és változnak a forgalmi adózás szabályai. Vagyis emelkedik az általános áfakulcs, de behoztunk egy 18 százalékos, az alapvető élelmiszereket érintő kedvezményes kulcsot is.

A jövő évre javasolt változások ezt a főirányt hivatottak továbbvinni, kiteljesíteni. A benyújtott javaslatban szereplő intézkedések egy része már a kihirdetést követő napon hatályba lép, nevezetesen azok, amelyek a vállalkozások versenyképességének növekedését, a válság hatásainak enyhítését célozzák. A javaslatok többsége pedig 2010-ben lép hatályba, ezzel megfelelő felkészülési időt biztosítva az adózóknak.

Tisztelt Országgyűlés! Az adómérséklés idén és jövőre mind a személyi jövedelemadó rendszerében, mind a munkáltató által fizetett járulékoknál megtörténik. Jövőre minden jövedelemre kiterjed az idén július 1-jétől bevezetett 5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés.

A személyi jövedelemadóban az adó alapja jelentősen átalakul. Bekerül jövőre az összevont adóalapba a bruttó jövedelmek mellett a munkáltatói, a kifizetői járulék, illetve az eho. A jövedelem megállapításának szabályai változatlanok, míg az adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva, a foglalkoztatói tb, illetve kifizetői eho számított értékének hozzáadásával kell meghatározni. Ugyanakkor a munkáltatói, tehát a kifizetői és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul az adóalap-kiegészítés nélküli bruttó jövedelem.

Miért van szükség a bruttósításra? Elsősorban azt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak számára is láthatóvá váljanak a tényleges bérköltségek, mennyibe kerül a foglalkoztatásuk a munkaadónak.

Jelentősen megemelkedik az alsó kulcs sávhatára, az adókulcsok csökkentése mellett. Így évi 5 millió forintos jövedelemig az adó mértéke 17 százalék, efelett pedig 32 százalék. Ezzel összhangban változik az adójóváírás mértéke is. Az adójóváírás a bér 17 százaléka, legfeljebb azonban havi 15 100 forint, amely teljes egészében utoljára az évi 3 188 000 forintos jövedelemnél vehető igénybe. Ezt követően 12 százalékkal fut ki, így 4 698 000 forintos éves jövedelemszint felett már nem lesz érvényesíthető.

Ezzel a módosítással jelentősen csökken az adóék és a marginális adókulcs az átlagkereset szintjén, míg előbbi 54 százalékról 45,7 százalékra mérséklődik, addig az utóbbi közel 20 százalékpontot csökken, nevezetesen 71,2 százalékról 51,6 százalékra. A személyi jövedelemadózás sávhatárának jelentős emelésével 2010-ben az adózók több mint 90 százaléka az alsó, 17 százalékra javasolt adókulcs szerint fog adózni.

(9.30)

Tisztelt Ház! Jelentős változatás, hogy 2010. január 1-jével megszűnik a vállalkozások 4 százalékos különadó-fizetési kötelezettsége, és egyszerűsítési célból a magánszemélyek különadója beépül a személyi jövedelemadóba. Különösen a kis- és középvállalkozások számára a foglalkoztatási képességük növelése szempontjából lényeges, hogy eltöröljük a munkáltatók által fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét.

További adókönnyítő rendelkezések is szerepelnek a törvényjavaslatban. Módosul a gazdálkodó szervezetek átalakulásához kapcsolódó illetékmentesség. Az általános illetékmentesség helyett a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés válik illetékmentessé. Új mentességet javasolunk a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti részesedés keretében történő vagyonszerzésnél a visszterhes vagyonátruházási illeték körében. Mentesül az ajándékozási illeték alól azon ingó vagyontárgyak gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás keretében történő megszerzése, amelyek visszterhes szerzés esetén sem esnének a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalékról 4 százalékra csökken. Ha azonban az illetékalap az 1 milliárd forintot meghaladja, az efeletti rész után az illeték mértéke 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. A lakásszerzés esetén fizetendő kedvezményes illeték lakásonként 4 millió forintig továbbra is 2 százalék, a forgalmi érték efeletti része után pedig az eddigi 6 százalék helyett 4 százalék illeték lesz.

A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében indokolt két évvel meghosszabbítani a lakóépítésre nyitva álló határidőt azokban az illetékügyekben, ahol az 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik. Az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő is két évvel hosszabb lesz azokban az illetékügyekben, ahol a határidő tavaly október 1-je és jövő év szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik. A finanszírozási célú ügyletek támogatása érdekében az előterjesztés kétéves időtartamra szóló átmeneti illetékmentességet biztosít a visszlízingügyekben részt vevő lízingbevevőknek, akik saját ingatlanukat értékesítik és lízingelik vissza, hogy ezáltal pénzeszközökhöz juthassanak.

A válság hatásainak enyhítése, illetve annak érdekében, hogy az importvámkezelések, illetve az azzal összefüggő logisztika ne terelődjön át más országokba, az import utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó feltételek több ponton is enyhülnek. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az élőmunka-terhelés csökkentésének a forrását elsősorban az adórendszeren belüli átrendezés adhatja, ami egyrészt az adóbázis szélesítését, a kedvezmények, mentességek szűkítését, megszüntetését jelenti, és nagyobb hangsúlyt kap a vagyon adóztatása is a nemzetközi tendenciáknak megfelelően.

A jelenleg adómentes vagy jövedelemnek nem számító pénzbeli és természetbeni juttatások adóügyi kezelésére a következőket javasoljuk. A juttatásoknak az a köre maradjon adómentes, amelyeknek biztosítása jelenleg is szociális alapon történik. Ezt követően legyen egy olyan juttatási kör, amely teljes egészében adókötelessé válik - üzemanyag-megtakarítás, napidíj s a többi -, valamint a kormány azt javasolja, hogy a kafetéria-rendszereknek is részét képező béren kívüli juttatások közül az úgynevezett klasszikus kafetériaelemek kedvezményesen, az adótábla felső kulcsával adózzanak, és a juttatást járulékkötelezettség ne terhelje. A nem klasszikus kafetériaelemek különadózó jövedelemmé válnak, azaz teljes egészében a munkáltatónál 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot viselnek. Azokat tekintjük klasszikus kafetériaelemeknek, amelyeket a legtöbb munkáltató juttat a munkavállalójának, így az üdülési csekket szállás- és művelődési célra való felhasználáskor, a dolgozó üdültetését célzó céges üdülőben történő kedvezményt, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, a meleg étkeztetés formájában biztosított juttatást, az iskolarendszerű képzést és a nem iskolarendszerű képzést, például a tanfolyami képzéseket. Azzal számolunk, hogy a kifizetők által adómentes juttatásként adott egyéb személyi jellegű ráfordítások nem csökkennek, vagyis a cégek nem fognak kevesebbet költeni az adóváltozások miatt, azaz amit korábban a kafetériajuttatásokra fordítottak, azt továbbra is tartják.

Egyszerűsítjük az adórendszert a kiterjedt kedvezményrendszer átalakításával is. A személyi jövedelemadó-kedvezmények zöme megszűnik 2010-től. Amit megtartunk: a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye, a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás. Ez utóbbiak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések. Az egységesebb terhelés érdekében a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalékra emelkedik. A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. A kötelező foglalkoztatási szint, azaz az 5 százalék nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő. A gépjárműadó tételes mértékeit indokolt valorizálni, az adótételek 15 százalékkal emelkednek. Az üzletrész öröklésének illetékmentessége megszűnik. Az eva adókulcsa 25 százalékról 30 százalékra emelkedik.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már említettem, eleget téve a vállalkozások egyik legsürgetőbb igényének, megszüntetjük a 4 százalékos különadót, ugyanakkor a társasági adó mértéke átmenetileg 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. Továbbra is megmarad az 50 millió forint adóalapig meghatározott feltételek teljesülése esetén érvényesülő 10 százalékos adókulcs. Szélesíteni kívánjuk a társasági adó alapját. Ugyanúgy, ahogy a személyi jövedelemadózásban, a társasági adózásban is az adóalap-kedvezmények zömét megszüntetjük. Megmaradnak azonban a beruházási kedvezmények, így a fejlesztési tartalék, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye és a gyorsított értékcsökkenés, s továbbra is érvényesíthető a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kedvezmény is. Megmarad ezenkívül a holdingközpontok létrejöttét segítő bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvezmény, a jogdíj és a kamatkedvezmény, de ezek a jelenleginél szigorúbb feltételek mellett lesznek alkalmazhatók. Megmaradnak azok a társaságiadó-alapot érintő korrekciós tételek is, amelyek jellemzően a számviteli szabályozástól jelentenek eltérítést. Így például a kapott osztalék továbbra is csökkenti az adóalapot, korrekciós tétel marad a nem realizált árfolyam-különbözet, a követelések értékvesztése, a céltartalék, illetve a nem jelentős hiba miatti ellenőrzési, önellenőrzési megállapítás.

A személyi jövedelemadóban az adómentes juttatások javasolt átalakításával összefüggésben társasági adóalapot képezne a reprezentáció, az üzleti ajándék, ugyanakkor a személyi jövedelemadóban ezek a juttatások adómentesek lennének. A vállalkozások versenyképességének fokozását szolgáló további intézkedés, hogy az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, amely csökkenti az adóalapot, és öt adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó száz százalékának visszanyerését eredményezi. A szabály az idei adóévre is alkalmazható.

A gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében enyhülnek a fejlesztési adókedvezmény feltételei, és a tavaly december 31-éig megképzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel, azaz hat évre meghosszabbodik. A javaslat szerint a hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások esetén is lehetővé válik a veszteségelhatárolás, első ízben a 2009-es adóévre vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években számos olyan módosítás történt az adórendszerben, amely a fehérítést, az adókikerülés visszaszorítását szolgálja. Ennek eredményei már jelentkeznek.

(9.40)

A fehérítés továbbra is fontos cél. A javasolt jövő évi változtatások között több olyan módosítást kezdeményezünk, amelyektől az adókikerülés számos csökkenését várjuk. Be kívánunk vezetni egy új fogalmat, a munka valós piaci értékét. Ez az egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások személyesen közreműködő magánszemélyeit érinti, azokat, akiknek eddig választási lehetőségük volt megfelelő jövedelmezőség esetén, hogy bizonyos határok között döntsenek a kivétnek, illetve a személyes közreműködés ellenértékének, valamint az őket illető osztaléknak a nagyságáról. Azt javasoljuk, hogy az összevont adóalap szerint kelljen adózniuk az érintetteknek a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás mértékéig, függetlenül attól, hogy a jövedelemhez bérjelleggel vagy osztalék formájában jutnak hozzá.

Irányadóként a munka valós piaci értékének meghatározása szempontjából az Állami Foglalkoztatási Szolgálat FEOR-számok szerinti meghatározott kereset éves összegét tekintjük, de természetesen csak az adózott eredmény erejéig kell a kiegészítést az összevont adóalapba számítani. Ennek a fogalomnak a járulékfizetés meghatározásánál is szerepet szánunk, mégpedig úgy, hogy a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetés alsó határát az egyéni és társas vállalkozóknál felváltja a munka valós piaci értékéhez igazodó új alsó határ, amelynek alapulvételével kell a főszabály szerint a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni.

Szigorítani kívánjuk az adóparadicsomba vitt jövedelmek adóztatását. El kívánjuk érni, hogy ezek a jövedelmek bekerüljenek a magyar adóalapba, ezért indokolt módosítani az adóparadicsomokban alapított, úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságok fogalmát. Ennek eredményeként adókötelessé válik, mégpedig magyarországi tulajdonosaiknál, az olyan országokban működő cégek jövedelme, amelyeknél az adóterhelés nem éri el az itthoninak a kétharmadát. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy mind a kiutalt, mind pedig a máshol realizált jövedelem visszakerül a magyar adóalapba. Jelenleg ez év végéig még kedvezményesen visszahozható a külföldön tartott jövedelem, jövőre azonban már nemcsak a jövedelem, de a korábbi években felhalmozott vagyon is adókötelessé válik. A kapcsolt vállalkozásra vonatkozó szabályok kiterjednek az adózók és a külföldi fióktelepük közötti ügyletekre is, annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól.

Azért, hogy az ingatlannal rendelkező társaságban részesedéssel bíró külföldi által birtokolt részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén elért nyereség is belföldön adózzon, rögzítettük az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát. Ilyen társaságnak az az adózó minősül, amelynél az eszközökön belül az ingatlanok értéke több mint 75 százalék, és amelynek külföldi illetőségű tagja van.

Szintén az adóparadicsomba kivinni kívánt jövedelmek kezelését érinti az a javaslat, amely 30 százalékos forrásadóval kívánja sújtani az olyan országokba történő kamat-, jogdíj- és szolgáltatásidíj-kifizetéseket, amelyekkel Magyarországnak nincs kettős adóztatás elkerülését szabályozó egyezménye.

Tisztelt Ház! Ahogyan azt már korábban említettem, az adórendszer strukturális átalakításának fő eleme az élőmunkaterhek jelentős csökkenése, elsősorban a munkaadói járulékok mérséklésével, a személyi jövedelemadózás módosításával. Miközben csökkenteni kívánjuk a jövedelmek adóterhelését, úgy véljük, indokolt növelni a vagyonadózás súlyát. A vagyon elsősorban az ingatlan, az önkormányzatok révén jelenleg is adózik. Az önkormányzatok a hazai lakásállomány több mint 45 százalékát valamilyen formában adóztatják. A most javasolt rendszer, a jövő év január 1-jétől induló vagyonadó az értékesebb, 30 millió forintos forgalmi értéket elérő lakó- és üdülőingatlanokra, ezen kívül a vízi és légi járművekre, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsikra eredményez nagyobb adóterhet. Az adóalany a lakóingatlan ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonosa, vagy ha az ingatlant vagyoni értékű jog terheli, akkor annak jogosítottja.

A törvényjavaslat számos olyan társadalmi csoport számára biztosít adókönnyítést, amelyek jövedelmi, illetve szociális helyzetére tekintettel az adófizetési kötelezettség teljesítése nehézséget okozhat. Így az idősek és rokkantnyugdíjasok az általuk lakott lakás után meghatározott feltételek mellett 10 millió forintos adóalap-mentességben részesülnek, illetve a gyermekek számától függő adókedvezményt vehetnek igénybe a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok.

Ebben az adónemben is alkalmazható az építményadó-szabályozásból már ismert, halasztott adófizetést lehetővé tevő adófelfüggesztés jogintézménye. Ennek lényege, hogy az idős, rokkant, munkanélküli, illetve lakóingatlant öröklő kiskorú lakástulajdonosok, amennyiben számukra nehézséget okoz az adó megfizetése, és a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségével nem kívánnak élni, alanyi jogon kérhetik az adófizetési kötelezettség egy későbbi időpontra halasztását. A felfüggesztett adóra vonatkozó követelését az adóhatóság az adótárgy ingatlanra vezetett jelzáloggal biztosítja. A fentieken túl határozott idejű, pontosan hároméves adómentesség vehető igénybe azon műemlék épületeknél, amelyeket felújítanak. Ezen túl ez utóbbi esetben levonhatóvá válik az adóból a felújításra kifizetett áfa is.

Az adó alapja a lakóingatlan forgalmi értéke. Az adó mértéke érték szerint differenciált: 50 millió forintig 0,35 százalék, afelett pedig 0,5 százalék. Bevallást azon lakóingatlanok után kell benyújtani, amelyeknek forgalmi értéke az év első napján a 30 millió forintot eléri. Emellett bevallást kell benyújtani azon lakóingatlan után is, amelynek a törvényjavaslat szerint számított értéke eléri a 30 millió forintot, de az adóalany megítélése szerint a forgalmi érték ez alatt van. Természetesen ekkor is csak a forgalmi értéket kell bevallani. A számított érték tehát csak egy orientációs pont, szerepe arra korlátozódik, hogy az adózó ne essen mulasztásba azért, mert nincs információ arról, hogy lakóingatlanának értéke meghaladja-e az adóköteles határt. A kétszeres adóztatás elkerülése érdekében az adó alanya természetesen levonhatja a fizetendő vagyonadó összegéből terhére az ingatlan után az adóévre kivetett helyi építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó vagy kommunális adó teljes összegét.

A vízi járművek esetében a javaslat szerint a 25 négyzetmétert meghaladó névleges vitorlafelületű vitorlás, illetve az 50 kilowattnál nagyobb teljesítményű főgéppel rendelkező motoros adózik, függetlenül attól, hogy a hajózási hatóság nyilvántartásában szerepel-e vagy sem. Az adó alanya a vízi jármű tulajdonosa. Az adó alapja attól függően eltérő, hogy vitorlás vagy motoros vízi járműről van szó. Vitorlás vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű névleges vitorlafelülete négyzetméterben kifejezve, motoros vízi jármű esetén az adó alapja a vízi jármű főgépének kilowattban kifejezett teljesítménye. Az adó mértéke a jármű életkorától függően differenciált. A szabályozás több mentességet is tartalmaz, így nem áll fenn adófizetési kötelezettség a vízi mentés céljára használt vagy a sportegyesületek tulajdonában, használatában álló vízi járművek után sem.

A légi járművek közül adóköteles minden olyan polgári légi jármű, amelyek legnagyobb felszálló tömege a 100 kilogrammot eléri. Az adókötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a járművet Magyarországon vették nyilvántartásba vagy sem. Az adó alanya a légi jármű tulajdonosa. Az adó alapja a légi jármű legnagyobb felszálló tömege, mértéke pedig, hasonlóan a vízi járművek adójához, életkor szerint differenciálódik, illetve a törvény megkülönböztet motoros és motor nélküli légi járművet. Minél idősebb egy jármű, annál kisebb az adómérték. Mentesség illeti meg a sportszövetségek, sportegyesületek tulajdonában lévő légi járműveket, illetve a légi üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő légi járművet.

Az átlagnál jóval magasabb, 125 kilowatt teljesítményt elérő vagy meghaladó hajtómotorral rendelkező személygépkocsi esetén az egyébként fizetendő gépjárműadón túl különadót, az úgynevezett nagy teljesítményű személygépkocsik adóját is kell majd fizetni. Az adó mértéke a jármű teljesítményétől függ, ennek megfelelően 175 kilowattig a gépjárműadó-törvény szerinti adóösszeg kétszeresét, 200 kilowattig két és félszeresét, míg afölött háromszorosát kell különadóként megfizetni. Ebből a megfizetett gépjárműadót természetesen le lehet vonni.

(9.50)

Tisztelt Országgyűlés! Most nem tervezünk változást az iparűzési adózásban, ugyanakkor beszedését az adóhatóság átveszi a helyi önkormányzatoktól. Ez egyszerűsíti a folyamatot a cégek számára, ugyanakkor az önkormányzatok továbbra is, sőt reményeink szerint nagyobb biztonsággal hozzájutnak az adóbevételeikhez.

Ugyancsak fontos változás, előrehaladás az egyszerűsítésben a kulturális, a munkaadói és a munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék megszüntetése. Ez nem veszélyezteti sem a Nemzeti Kulturális Alap, sem pedig a Munkaerő-piaci Alap működését. Az előbbi az ötös lottó játékadó-bevételéből pótolja a kiesést, míg az utóbbi integrált járulék beszedésével és átcsoportosításával jut forráshoz. A jövedéki adó tekintetében az Unió bizonyos minimumszinteket meghatároz. Amennyiben ezeket nem érjük el, akkor eleget kell tennünk jogharmonizációs kötelezettségünknek. Erre tettünk javaslatot a gázolaj és a dohánytermékek jövedéki adójának januári emelésével. Az élőmunkaterhek csökkentésének forrásához járul hozzá a benzin és az alkoholtermékek jövedéki adójának 10 százalékos emelése.

Számos intézkedés, adórendszerbeli módosítás könnyíti a vállalatok életét, javítja az üzleti környezetet. Ezek közé tartozik a számviteli nyilvántartások euróban történő vezetésének lehetősége is. Ez segíti a vállalatok felkészülését az euróövezeti csatlakozásra, de csökkentheti a devizakitettséggel járó kockázatokat is.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem ezért önöket, tisztelt képviselők, hogy a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló javaslatainkat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)