Felszólalás adatai

KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-frakció álláspontja szerint az előttünk fekvő T/3534. számú törvényjavaslat ismét egy újabb lépés a családtámogatási rendszer teljes kiépítése felé. Egy olyan új színt jelent a családtámogatásokban, amit két év óta a koalíciós kormány most már következetesen folytat.

Az elmúlt két évben lépésről lépésre próbáltuk megvalósítani azt, amit a kormányprogramba belefoglaltunk, nevezetesen nemcsak ténylegesen, hanem üzenetértékűen is azt, hogy ennek a kormánynak a családok nagyon fontosak. Ennek egy újabb lépése ez a törvényjavaslat. Nagyon jól tudjuk, hogy ez a törvényjavaslat - mint ahogy már elmondtam, és nagyon sokszor elhangzott az ellenzéki képviselőtársaim szájából is - nem ad mindenre gyógyírt. Nem is arra szolgál.

Ez a társadalom egy szegmensét próbálja segíteni, ennek a szegmensnek próbál segítséget, illetve lehetőséget nyújtani arra, hogy a gyermek családban nevelkedjen. Hiszen tudjuk azt, hogy országos szinten 26 ezer a bölcsődei férőhelyek száma. Ez a szám azt mutatja, hogy a családok, a fiatal családok elég tetemes része a gyermeket beadja bölcsődébe. 107 százalékos kihasználtsággal működnek a bölcsődék. Mi azt szeretnénk - elismerve azt, hogy ezekben a bölcsődékben nagyon magas szakmai színvonalon folyik a munka -, hogy ezeknek a gyermekeknek a nagy része családban nevelkedhessen. Erre ad lehetőséget ez a törvényjavaslat.

Arra ad még lehetőséget ez a törvényjavaslat - ami nem elhanyagolható része -, hogy azok a még aktív korú nagyszülők, akik ötvenévesek elmúltak, és sajnos saját hibájukon kívül kikerültek a munka világából - és azt mindannyian jól tudjuk, hogy ötvenéves kor után visszakerülni bizony nagyon szomorú, nagyon elkeserítő tapasztalatokat hoz maga után -, megpróbáljuk megadni azt a lehetőséget, hogy ne érezzék magukat otthon elkeseredettnek, ne érezzék magukat haszontalannak, nevelhessék az unokájukat, ezért bizonyos összeget kapjanak.

Egyikünk sem állította itt a teremben ez alatt a két óra alatt, hogy ez a gyesösszeg mindenre megoldást jelent. Egyikünk sem állította azt ebben a teremben, hogy ez az összeg mindenre megoldást fog jelenteni. Nem erről van szó! Arról van szó, hogy erősíteni tudjuk a generációk közti összefogást. Arról van szó, hogy azok a nagymamák vagy azok a nagypapák, aki eddig nem jutottak ilyen lehetőséghez, igénybe tudják ezt venni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott itt az is - és most én szerencsés helyzetben vagyok, mert most beszélhetek -, hogy karrierféltés. Elhangzott egy ellenzéki képviselőtársam szájából, hogy a Fidesz-kormány, illetve a koalíciós kormány ezt a javaslatot is arra akarja felhasználni, hogy a polgári középosztályt erősítse. Könyörgök, a karriert nem pejoratív értelemben használtuk! A karriert az előterjesztők sem pejoratív értelemben használták. Egy munkahelyet félteni nemcsak abban az esetben lehet, hogyha ez a munkahely egy vezető munkahely. Munkahelyet félteni bizony abban az esetben is lehet, ha fizikai munkáról van szó. Ebben a mai világban ez egy teljesen természetes dolog, teljesen érthető dolog. És az is teljesen érthető dolog, hogyha ez a kormány, ez a kormánykoalíció ezt próbálja megoldani.

Nem mindegy, hogy több gyerek születik vagy nem születik több gyerek! Nem mindegy, hogyha azért születik több gyermek ebben az országban, mert a szülők úgy érzik, hogy ha az a gyermek megszületik, akkor a nagyszülők át tudják vállalni annak a nevelését. Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat arról szól, hogy a nagyszülők csak a gyermek egyéves kora után vehetik igénybe a gyest. Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat arról szól, hogy a nagyszülőknek a szülők háztartásában kell vigyázni a gyermekre és ott kell nevelni. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Miért?) Ott kell vigyázni és ott kell nevelni. Kvázi úgy működik, mint egy nappali bölcsődei elhelyezés, csak a gyermek családban marad. Ez sem mindegy!

Ha a szociológiánál tartunk, bizony nagyon sok szociológiai felmérés azt mutatja, hogy az a gyermek, amelyik hároméves koráig családban nevelkedik, sokkal könnyebben tud közösségbe beilleszkedni, szociológiailag sokkal jobban fog ragaszkodni a családjához, és sokkal erősebb az anya, vagy ha a nagyszülő neveli, az anya, a nagymama vagy a nagyszülő és a gyermek közti összetartás. Azt hiszem, ez egyikünk számára sem mindegy! Sőt ki merem mondani, nem lehet mindegy, hogy milyen gyermekeket nevelnek a családok, mert a gyermekek - és remélem, hogy nemcsak a kormánykoalíció számára, hanem mindenki számára - a jövő zálogát jelentik ennek a társadalomnak.

Mi úgy gondoljuk és úgy hisszük, hogy ezzel a törvényjavaslattal egy újabb lépést tudtunk afelé tenni, hogy igenis ösztönözzük, és ki merem mondani ezt a szót, ösztönözzük a családokat arra, hogy szüljenek gyermeket. Erről szól ez az egész! Megint elmondom, ne gondolják azt az ellenzéki képviselőtársaim, hogy ez a javaslat arról szól, hogy mi feltaláltuk a bölcsek kövét, és ezzel a javaslattal mi mindent meg akarunk oldani. Igenis szeretnénk megoldani a nyugdíjasok helyzetét, szeretnénk mi is azt, hogy a nyugdíjasok több pénzt kapjanak - de ez nem erről szól! Nem erről szólt ez a egész, könyörgök, maradjunk mindig abban a mederben, amiről a javaslat szól! A javaslat adni próbál és segíteni próbál; nem rekeszt ki és nem vesz el senkitől. Ez egy pozitív javaslat.

Én tudom, hogy a politika arról szól és egy parlamenti vitanap arról szól, hogy a kormány benyújt egy törvényjavaslatot, az ellenzék pedig megtámadja azt. De számomra érthetetlen, hogy ezen törvényjavaslat kapcsán mi az, ami támadható. Én megmondom őszintén, hogy a vita során azt éreztem és úgy éreztem az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy egy teljesen szóbeli és megfogalmazásbeli problémákba mentünk bele.

(14.50)

Én azt éreztem, hogy azért támadják, mert nem támadható - ez egy érdekes paradoxon. (Dr. Vojnik Mária közbeszólása.) Ez az érzésem, hogy nem támadható! Mit lehet ezen támadni, tisztelt képviselőtársaim? (Béki Gabriella: Semmit!) Azt, hogy adunk valamit? Azt, hogy próbálunk segíteni valamin? Ez támadhatatlan, és azt hiszem, hogy önök ezért szomorúak. (Béki Gabriella: Ez semmi!) Mert nem lehet belekötni! Nem lehet belekötni! (Dr. Csáky András közbeszólására:) Így van, ahogy a képviselőtársam mondja. Sajnos nem lehet belekötni, csak önök szerint. Mi ennek örülünk.

Elhangzott az is vádként az önök részéről, hogy ez sikerpropaganda. Igenis vállaljuk, de egy sikerpropaganda csak akkor lesz siker, ha igénybe tudják venni. Elhangzott az is az önök részéről, hogy súlytalan ez a törvényjavaslat. Nagyon remélem, hogy amikor ez a törvény hatályba lép és igénybe fogják venni a családok, kiderül, ők hogyan látják, súlytalan az ő számukra vagy nem súlytalan az ő számukra, jelentett-e segítséget nekik vagy nem jelentett. Képviselőtársaim, a szavak is nagyon súlyos dolgok, és meg kell gondolnunk, hogy mit mondunk! Mert nem mindegy! Elmondtam itt az előbb: ha egy családon segítettünk, neki az is segítséget jelent. Ha 57 ezer ember van gyeden, 57 ezer ember veszi igénybe a gyedet, ez az 57 ezer bizony elég komoly szám!

Hadd válaszoljak ezzel kapcsolatban: soha nem mondtuk azt, hogy 120 ezer család fogja igénybe venni a gyedet, mindig arról szólt a dolog, hogy 30 és 50 ezer közötti számra gondoltunk. Ez még túl is lépte azt, mert 57 ezer igénybe vevője van a gyednek. (Béki Gabriella: El kell olvasni a dokumentumokat!) Én nagyon remélem... (Szabó Sándorné: Mi megőrizzük a dokumentumokat!) Én nagyon remélem azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezzel a törvénnyel, ha életbe lép - és remélhetőleg életbe lép -, bizony fognak tudni élni annyian, akiknek erre szükségük van. Mert ez a törvényjavaslat célja: hogy akinek szüksége van rá, az igénybe tudja venni. Nagyon remélem, hogy legalábbis a törvényjavaslat szavazásáig ellenzéki képviselőtársaim is be fogják látni ezt, és támogatni fogják ezt a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)