Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Néhány gondolatban hadd reagáljak ellenzéki képviselőtársaim felvetéseire.

Elsőként hadd kezdjem a három hektár alatti térmértéket meg nem haladó erdők esetleges értékesítésének a lehetőségével. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek menjünk már vissza az eredeti képződéséhez! Ezeknek a területeknek a nagy-nagy része a rossz emlékű „Földet életjáradékért” programban keletkezett. Itt most nem az állami tömberdővagyon értékesítése van napirenden ebben az esetben, hanem három hektár térmértéket meg nem haladó erdőkről beszélünk. Képviselőtársaim, azért az demagógián kívül másképpen nem értelmezhető, mint hogy azzal riogatjuk itt a magyar vidéket, hogy majd a fideszes oligarchák 2,9 hektár földet megvesznek az erdővagyonból. Ezt most komolyan gondolják? Akkor nemcsak szakmai, hanem egyéb más szempontból is komoly fejlődési potenciál van még például képviselőtársamban. Akkor ezt most zárjuk le ezzel, mert azt látom, hogy ebben dűlőre nem jutunk egymással.

Nagyon örültem az albizottsági ülésen azoknak a szakmai észrevételeknek, amik ott elhangzottak, én akkor nagyon optimista voltam, azt hittem, hogy ez egy olyan törvény lesz, amit konszenzussal tudunk elfogadni, a Jobbik szakértője például egyenesen lelkesedett ezért a jogszabályért; nem tudom, lehet, hogy Veszprém, Óváros téren már más döntést hoztak a támogatást illetően. Azt is megértem, hogy az MSZP nem tud belemenni egy olyan helyzetbe, hogy magára húzza azt, hogy a Demokratikus Koalíció összemossa a kormánypártokkal az MSZP-t, és innentől kezdve természetesen már egy baloldali beltéri vitatéren vagyunk. Nagyon sajnálom, hogy a szakma áldozatul esik egy ilyen dolognak, de hát ez van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondok egy nagy újdonságot: természetvédelem akkor is létezett ám, amikor természetvédők még nem voltak. Mondok erre egy példát. 1921-ben Magyarország erdősültségi aránya 11,8 százalék volt, mai nap ez egészen felment 21 százalékig. Tehát azt képzeljék el, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar erdésztársadalom, aminek Sallai képviselő úr az előbb egy kicsit dehonesztáló minősítését sikerült, hogy itt adja, azok képesek voltak száz év alatt majdnem megduplázni Magyarország erdősültségét. És hogy a természetvédelem fontossága mellett a természetvédők mennyire kontra­produktívak tudnak lenni, és elnézést, ha ebben kicsit talán némi érzelmi túlsúly is lesz, egészen abszurd és szerintem nem normális helyzet az, hogy nemesnyárasokat képesek voltak Natura 2000 terület alá besorolni. Na, most aki ezt megtette, az sok minden volt, csak nem természetvédő, egészen pontosan inkább egy elég buta ember. És tisztelt képviselőtársaim, tudják, hogy mi lett ebből? Az, hogy pillanatnyilag Magyarországon van 200 ezer hektár olyan erdő, amit nem használunk. Tudják, miért? Mert olyan abnormális szabályozások vannak, adott esetben egy túlzott természetvédelmi szabályozás miatt, hogy a magyar vidék életképességét gátoljuk. 200 ezer hektár erdőnek, számoljuk már ki, hogy mennyi lenne például az áfatartalma, amit befizetnek a költségvetésbe, és mi mindent lehetne ezzel csinálni. Ez egészen egyszerűen bűn, ami ebből fakad, és nemcsak gazdasági értelemben, hanem egyéb más szempontokból is.

Az erdősültséget ha tovább akarjuk növelni, és az erdőstratégia azért ebben fogalmaz meg elvárásokat, akkor, tisztelt képviselőtársaim, abban egyetérthetünk, hogy alapvetően a magántulajdonosoktól várhatjuk, hogy az erdőterületüket növeljék. Ezt egy esetben fogják megtenni, mivel gazdálkodókról van szó: ha megéri nekik ezt csinálni. Ha agyonütjük őket mindenféle abnormális szabályozásokkal, nem a természetvédelem, hanem a természetvédők különböző elveinek az oltárán, akkor az szintén, azt gondolom, hogy bűn. Na, ez már gazdasági bűn, és egész egyszerűen ehhez nem asszisztálhatunk.

És hogy mondjak, tisztelt képviselőtársaim ‑ és Sallai R. Benedekhez fordulok ‑, egy egészen abszurd marhaságot: a fekete gólya odafészkel az erdő sarkára, onnantól kezdve 300 méteres sugarú körben az erdőben semmit nem lehet csinálni, szerintem még gallyra lépni sem szabad, de egész nyugodtan, ha mellette szántó van, lehet akármit művelni akármilyen szántóföldi eszközzel, az nem zavarja a fekete gólyát, nyilván csak az erdőben történő hanghatás az, ami elkergeti onnan. És leírnak olyan idiótaságokat természetvédők, és ezt, van olyan kollégám, aki papíron tudja bizonyítani, leírják, hogy elköltözött a fekete gólya, a visszatérés szándéka nélkül. Hát normális ember, aki leírja azt, hogy a visszatérés szándéka nélkül elköltözik a fekete gólya? Ez egész egyszerűen abszurd és nem normális, ezért gondolom azt, hogy nagy szükség van erre a jogszabály-mó­dosításra, mert a magyar vidékben rejlő potenciálok kihasználásában nagy-nagy lehetőségek vannak, de nem azzal, hogy átpolitizálunk egy alapvetően szakmai kérdést. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)