Készült: 2024.09.19.10:59:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2013.04.09.), 46. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon fontos törvényjavaslat került a Ház elé, de azt is látni kell, hogy azért ennek a fogadtatása nem egyértelmű a magyar szakmai közvéleményben, ez itt az eddigi parlamenti megszólalásokból is világosan látszik. Azért, azt gondolom, érdemesebb lett volna egy kicsit szélesebb egyeztetést végrehajtani ez előtt a benyújtás előtt, és akkor talán egy csomó félreértést el lehetett volna kerülni ebben az ügyben. Mindenki kész tényként kezeli, hogyha ezt elfogadjuk, onnantól kezdve nincsen visszasajtolási kötelezettség. Kicsit az expozé is azt sugallta és az eddigi egy hozzászólás kivételével a hozzászólások is. Én azért kérdeztem meg a bizottsági ülésen a főosztályvezető urat, hogy akkor hogyan kell ezt a törvényt értelmezni. Ha viszont úgy kell értelmezni, ahogyan ő elmondta, akkor meg nem csináltunk semmit, ugyanis ő azt mondta, hogy a vízügyi hatóság vagy az illetékes hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásakor kiírja a kutat létrehozni kívánónak vagy akár a működtetőnek azt, hogy milyen eljárási mód szerint kell a környezetvédelmi szabálynak megfelelni, tehát kvázi kiírja a visszasajtolási kötelezettséget, és abban az esetben, ha ezt kiírta, akkor ez alapján a törvény alapján benyújthatja a visszasajtolási engedélyt. No, ez most egy érdekes helyzet. A másik az, hogy annak nem találtuk a nyomát.

Az egyéb kísérő jogszabályokban sehol nem utalnak arra, hogy bármilyen más egyéb törvényi szabályozása is lenne ennek a területnek, ezért azt gondolom, egyetértve azokkal a véleményekkel, hogy ez egy fontos, Magyarország számára különösen használandó terület és hasznosítandó terület, de azért arra nagyon vigyázni kell, hogy ne essünk át egy ilyen jogszabály kapcsán a ló túlsó oldalára. Itt az államtitkár úr mondta, hogy Európában lényegesen magasabb a rosszabb paraméterekkel rendelkező országokban is ez a hasznosítás. Két dolgot ne keverjünk, mert Magyarországon gyerekcipőben jár egyébként a földhőhasznosítás, és amivel magasabb a hasznosítás Európában, az nem a termálvíz, hanem a földhőnek elsősorban a lakossági és most már egyre inkább egyéb energetikai célú hasznosítása. Ez nálunk is elindult. Időnként vannak is ilyen egy napra meg fél napra megnyitott pályázati rendszerek, de ez a történet nagyon gyerekcipőben jár. Szerintem erről sem kellene letenni, mert ha vizünk van, és meleg vizünk van, akkor nyilván a földhőhasznosításban is jobbak a paramétereink, mint mondjuk, Németországnak vagy a többinek, ahol nem kell ilyen mélyre fúrni, nem kell ilyen bonyolult technikákkal a vizet visszasajtolni meg egyéb. Tehát ezekre is figyelemmel kell lennünk, azt gondolom.

Ami miatt mindenképpen be fogunk adni módosító javaslatot ehhez a jogszabályhoz, annak az az oka, hogy egy kicsit veszélyeztetve érezzük pontosan azokat a felhasználókat, akik miatt szerintem ez a jogszabály készült. Ez elsősorban a mezőgazdasági és üvegházi felhasználás, illetve a termálvíz fürdő- és gyógyászati felhasználása. Ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, ha ezt a jogszabályt úgy alkalmazzuk, hogy nem teszünk bele technikai korlátot vagy nem teszünk bele valamilyen méretkorlátot, akkor igazából ez a szabály a nagy kapacitású erőműveket fogja generálni Magyarországon, ugyanis sokkal jobban megéri 5-10 megawattos meg 20 megawattos geotermális erőműveket létrehozni, mint kisebb, regionális fűtőműveket, akár növény-, akár kertészeti, de akár egyéb fűtési célra, hiszen a mérethatékonyság ebben az esetben is igaz. Hozzáteszem, soha nem voltam híve az ilyen nagy kapacitású beruházásoknak, főleg nem a mezőgazdasági energia területén, ugyanis a járulékos költségei meg az azt kiszolgáló költségek általában olyan magasak, ami valószínűleg elviszi a réven azt, amit a vámon megnyernénk. Tehát ez igaz a biomasszától kezdve mindenre, hogy a helyben hasznosított helyi energetikáé szerintem jövő, nem a mamutkapacitások.

De azért gondoljuk végig: ha ez a szabály így marad, akkor elvileg, miután nem találtuk nyomát annak a szabályrendszernek, amit a főosztályvezető úr nekünk a bizottsági ülésen mondott, elvileg azok elől a felhasználók elől fogja elvinni az ipari energetika és erőművi energetika a termálhőt, akik ezt szeretnék hasznosítani. Ez a fürdőkre is igaz, a mezőgazdasági felhasználókra is igaz. Tehát azt gondolom, ez nem lehet a cél. Nem lehet Magyarországon az a cél, hogy a kisebb kapacitások ne tudjanak vizet vételezni alacsonyabb fúrásmélységű kutakból azért, mert mi nem korlátozzuk be azt a volument, ahol még visszasajtolás nélkül lehet ezt a tevékenységet végezni. Ugyan nem a részletes vitáról van szó, hogy értsék képviselőtársaim, hogy mit tartunk fontosnak, ezért úgy gondoljuk, hogy 2500 méter alatt és 2000 liter/perc hozam fölött igenis maradjon meg továbbra is a kötelező visszasajtolás. Magyarul, csak olyan helyen lehessen geotermális erőművet létesíteni Magyarországon, ahol ez különösebben nagy energetikai költség nélkül megtehető. Tehát csak azokon a helyeken épülhessenek nagyobb kapacitások, ahol a kiemelt termálvíz mennyiségileg legnagyobb részben vissza is kerül oda, ahonnan kiemelték. Ugyanis, hogyha ez nem így lesz, akkor ez a történet teljesen szabadjára lesz engedve, és olyan helyeken is történnek majd ilyen beruházások, ahol egyébként lehetne ésszerűen termálenergiát használni a kisebb kapacitásoknak úgy, hogy közben a környezetet nem rongálják.

Abba a módosítóba azt is beletettük, hogy egyéb esetben pedig az illetékes hatóságnak kell azt a döntési jogot megadni - szerintem ezt a környezetvédelmi szakemberek is elfogadják -, hogy az adott helyszínre vonatkozó visszasajtolási vagy vissza nem sajtolási kötelezettségről döntsön, és ha úgy dönt, hogy márpedig abban a környezetben a visszasajtolás lehetséges, akkor igenis írja elő a kisebb kapacitásnak is a visszasajtolási kötelezettséget, utána nyilván annak a technikáját azután majd találják ki, de írhasson elő ettől nyilván eltérő megoldást is, amelyről képviselőtársam beszélt, a pihentetőtavat, egyebet, tehát bármilyen megoldást, de ezt hagyjuk meg a szakembereknek. Tehát ha a hatóság egy törvényi felhatalmazást kap, hogy a nagykapacitásoknál kötelezettség legyen, egyértelmű kötelezettség legyen a visszatáplálás, a kisebb kapacitásoknál pedig a gazdasági és egyéb szempontok alapján dőljön el, akkor, azt hiszem, azok az ellenérzések, amelyek itt előjöttek a turisztikai szakmából, de hozzáteszem, még a mezőgazdasági érdekeltségű szakmából is, valószínűleg elkerülhetők lennének.

Tehát szerintem ezt meg kellene fontolni, képviselőtársaim, hogy ne egy ilyen általános szabály kerüljön ebbe a törvényjavaslatba, hanem igenis a kapacitásoknak megfelelő szabályt alkalmazzuk. Tehát azt kérem az államtitkár úrtól is, hogy ezt a dolgot fontolják meg, mert úgy gondolom, nagyon-nagyon sok vitát, felesleges vitát lehetne azzal elkerülni, ha valóban azt a célt érné el ez a törvényjavaslat, amelyről itt mindenki beszélt, mert szerintem azzal senkinek semmi baja, hogy legyenek új kertészeti munkahelyek, és a termál-, gyógyturizmus is fejlődjön tovább, hozza a maga nagyon komoly hasznát, hiszen látjuk, egyre újabb és újabb országok polgárai fedezik fel ezt a magyar kincset. Csak arra vigyázzunk, hogy ez ne menjen tönkre azért, mert olyan kapacitásoknak is engedjük ezt a tevékenységet, amely szerintem magyar szempontból nemkívánatos.

Lehet, hogy elég bután hangzik, de abszolút nem vagyunk multi- meg egyéb ellenesek, mert miért lennénk, ez a piacgazdaságban nem is szerencsés, de szerintem itt nincsen helye a nagykapacitásoknak és a nagy gazdasági erőknek, mert tönkre fogják tenni a kisebb kapacitásokat, ez legyen akár mezőgazdasági, akár termálfürdő-iparág, hiszen ez egy iparág.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném tovább ragozni ezt a történetet, mert nagyon sok mindent lehetne itt a megújuló energiahordozókról így általában is beszélni, magáról az egész magyarországi vízgazdálkodásról, hogy mi mindenre lehet majd esetleg még ezt az ilyen vizet még használni különböző pihentetések és egyebek után, de látszik, mi történik most, amikor az országban iszonyatos mennyiségű víz megy rajtunk keresztül, sajnos időnként óriási károkat is okozva, majd utána júliusban meg azon siránkozunk, hogy a szerencsétlen kukorica nem kap vizet, mert nincsen honnan öntözni. Tehát szerintem ezek lennének azok az ügyek, amelyekre nagyon komoly előkészületek után és nemcsak mindig az Alföldre koncentrálva, mert pont azt látjuk most a Dunántúl közepén a Marcal-Rába-közben, hogy ott, azokon a területeken is kell valamit csinálni, mert az a tapasztalat, hogy rengeteg vizünk megy el, ráadásul egy tőzeges környezetben óriási aszály következhet utána. Ez egy abszolút ellentmondásnak tűnő, de mégsem ellentmondásos történet.

Tehát azt kérem a képviselőtársaktól: mi ezt a módosító javaslatot benyújtottuk, de ha nyilván másnak ugyanerre a megoldásra több ötlete van, ha nem így nevesíti, mondjuk, nem így konkretizálja azt a technikai paramétert, akkor mi azt támogatni fogjuk, de nagyon-nagyon fenntartásaink vannak abban az esetben ezzel a törvényjavaslattal, hogyha ez változtatás nélkül így marad.

(11.50)

Higgyék el, hogy az ördög nem alszik, és nem tudjuk, hogy milyen erők mozdulnának rá, mondjuk, a magyar termálkincsre, és nem vagyok benne biztos, hogy akkor az a helyzet megmaradna, amiről Farkas képviselőtársam - aki nyilván ennek a területnek az abszolút hozzáértője, hiszen olyan területen vagy térségben él - elmondta, hogy igazából nincsen a magyar termálkincsből semmilyen veszteség, pedig azért használgatjuk. Nem vagyok ebben olyan nyugodt, hogy ez a jövőben is így lenne, hogyha ezt a kérdést szabadjára engednénk, és mondjuk, ez alapján a törvény alapján úgy általában engednénk el a visszatáplálási vagy visszasajtolási kötelezettséget.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai