Felszólalás adatai

Az első ezek közül az ezen - még egyszer mondom - fékezett habzású indítvány kapcsán, hogy ha egy olyan visszaélés-sorozatról van szó, amelynek az időtartama minősített módon legalább kétharmadrészt szociálliberális kormányzatok idejére esik, akkor mégis mitől fél a jelenlegi kormányzat egy átfogó vizsgálati folyamat kapcsán. Itt jöhet természetesen az az indok, hogy majd az ügyészség lefolytatja az ezzel kapcsolatos eljárási módozatokat. Ezt annyiból is vissza kell hogy utasítsuk, miszerint senki nem hívta volna össze a számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságát, de a főbizottságban sem próbáltuk volna meg keresztülverni azt a napirendet, ahol meghallgatjuk ezen ügyben az azt felvető képviselőt, ha azonnal és haladéktalanul az ÁSZ egy tisztességes, átfogó, teljes körű vizsgálatba kezdett volna.

Ahogy a parlamenti szakbizottság neve is mutatja, és mint tudjuk, hogy a NAV fölött az ÁSZ gyakorolhat különböző ellenőrző jogosítványokat, úgy a nevében foglaltatott módon is a számvevőszéki és költségvetési bizottság, továbbá annak ellenőrző albizottsága igenis kérdéseket tehet fel, gyakorolhat bizonyos ellenőrző jogköröket; az erre tett kísérletek szabotálása pedig szó szerint ellenkezik Magyarország nemzeti érdekeivel, ellenkezik azzal a teljesen tiszta szándékkal, amely nem csak arról szól, hogy akár több száz- vagy akár ezermilliárdos nagyságrendű, minden évben jelen lévő pénzszivattyút feltárjunk, megállítsunk és a visszaéléseket elfojtsuk, megszüntessük.

Sokkal súlyosabb kérdésről van szó. Ezen súlyos kérdés az egész utóbbi huszoniksz év magyar gazdaságpolitikájának és társadalompszichológiájának is a lenyomata. Arról van szó, hogy kormányoktól és kormányzati színezetektől függetlenül van-e olyan gazdasági és pénzügyi érdekcsoport Magyarországon, működik-e olyan, amely erősebb a mindenkori kormányzatoknál, amelynek tevékenységi körére semmiféle ráhatással nem bír a mindenkori kormányzat, mert ha létezik ilyen, és ez folyamatosan, kormányokon átívelő módon létezik, akkor haladéktalanul rendszerváltást kell foganatosítani, most; nem holnap, nem jövőre, hanem abban a pillanatban, amikor ennek a léte felderül.

Értem azt, pontosabban nem fogadom el sohasem, de megértem, hogy a jelenlegi kormánypárti képviselők szorítások között élik az életüket. Nem fogok neveket mondani, de a folyosón maguk is nagyon sokszor elmondják nekem azt, hogy nem értik, hogy maga a kormányzat miért nem áll egy ilyen vizsgálati folyamat élére. Én magam sem értem, hogy amikor az illegálisnak nevezett, mert nem határozatképes bizottsági ülésen történő meghallgatáson elhangzanak a célzónák - Svájc és Hollandia -, elhangzanak a célmódszerek és azok a stratégiai ágazatok, ahol működnek ezek a csalók és ahol a visszaélések fellelhetők, akkor miért egy fékezett habzású indítvány a végeredmény. Miért nem egy teljes körű vizsgálat, miért nem egy nemzetbiztonsági vizsgálat? Hiszen itt ilyen kérdésekről van szó.

Még egyszer mondom: értetlenül állok az előtt - és szeretném, ha ez a jegyzőkönyvbe is bekerülhetne -, hogy egy olyan visszaélés-sorozat esetében, amely idejét tekintve kétharmadrészt nem a jelenlegi kormányzat intervallumára esik, miért hagyják magukra égni ezt az egész problémakört. Miért hagyják azt, hogy a közvélemény jelen pillanatban is a jelenlegi kormánnyal - amúgy hozzáteszem, tévesen, ha kizárólag, de a jelenlegi kormánnyal - azonosítsa ezen visszaélés-sorozat megtűrését, eltűrését.

Elmondhatjuk tehát, a fő kérdés az, hogy létezik-e olyan kormányok fölötti erő, amelynek az erőteréből kifolyólag önök most nem mernek hozzászólni egy ilyen vitához, nem mernek válaszolni a felvetett kérdésekre, az államtitkári, miniszteri székek is üresek, hogy a kormányfői az, az ilyen késői órán megszokott dolog, de nyilvánvaló, hogy azért egy-két embert ideküldhettek volna a látszat és a biodíszlet kedvéért. Sajnálatos módon ezt sem tették meg.

Nyilvánvaló, hogy kaptak egy központi utasítást arra nézve, hogy érdemben nem szólhatnak hozzá ehhez a vitához. Lehet, hogy egy-két kétpercesben majd kapunk némi reakciót, de az látszik, hogy valakinek itt takargatnivalója van, valaki itt nagyon fél.

Nyilvánvaló, hogy nem a Jobbik az, aki - idézőjelben - szűzként került a parlamentbe és nem is vehet részt ezen visszaélés-sorozatban. Amitől mi tartunk, az egy olyan, ciklusokon átívelő, a magyar kormányoknál erősebbnek mutatkozó pénzügyi-gazdasági maffia, amely olyan mélyen hálózta be a magyar közéletet, hogy önök ebből már nem tudnak kitörni.

Ha így van, akkor viszont az a tisztességes, ha ezt megosztják a közvéleménnyel és átadják a stafétát olyannak, aki tudja kezelni ezt a helyzetet. Ha nincs így, és nagyon remélem, hogy nincs így Magyarország érdekében, mert én nem vagyok ellendrukker, akkor viszont haladéktalanul álljanak a valódi és teljes körű vizsgálati folyamatok élére.

Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.)