A felszólalás szövege:

Csak néhány lényeges momentumot megemlítve: mindannyian tudjuk, hogy milyen témáról, miről beszélünk, volt már alkalmunk vitanapon is megvitatni ezt a kérdést az Országgyűlésben. Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, amelybe családok ezrei-tízezrei kerültek az elmúlt évek során, amely gyakorlatilag arról szól, hogy 2003 és 2010 között nagyon sokan, sok család, sok magyar ember adósodott el devizában, elsősorban svájci frank alapú kölcsönt felvéve.

Mi ennek a következménye? Azt is ismerjük, azt is kibeszéltük a politikai vitanapon: az a felelőtlen kormányzati politika, ami az elmúlt 8 évet jellemezte, ami azzal kezdődött, hogy lebontották az államilag támogatott forinthitelezési rendszert, ennek következtében jöhetett létre az a helyzet, amellyel a 2010-es kormányváltáskor már szembesültünk, ami azt jelentette, hogy az állam óriási mértékű eladósodottsága mellett mindannyian tudtuk, hogy a legnagyobb feladatunk az lesz, hogy azokon a családokon, akik devizában adósodtak el és akik semmilyen segítségre nem számíthattak az elmúlt esztendőkben, az ő helyzetükön megpróbáljunk segíteni.

Éppen ezért a kormánynak, az új parlamentnek és az új kormánynak az első intézkedései között is már a devizahitellel rendelkezők megsegítése szerepelt, hiszen bevezettük, elrendeltük a kilakoltatási moratóriumot, amelyet többször is meghosszabbított az Országgyűlés, ezzel is segítve a legelesettebb családokat, a legelesettebb adósokat.

2010 júliusában gyakorlatilag megtiltottuk a devizaalapú jelzáloghitelezést Magyarországon, és októberben fogadtuk el azt a több pontból álló javaslatot, amelynek fő célja - és ezek az intézkedések valóban az előző kormányra vártak volna -, hogy megkönnyítse a törlesztést a még fizetni tudó lakáshiteleseknek. Ez a jogszabálycsomag szigorú szabályokat tartalmazott a bankokkal szemben az ügyfelek megsegítése érdekében.

A nyári parlamenti ülésezés végéig megszülettek azok a jogszabályok, amelyek az otthonvédelmi akcióterv megvalósításához szükségesek. Ennek részeként a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy a veszélybe került devizahitelesek rögzített árfolyamon törleszthessék a hiteleiket. A programban részt vevő hitelesek számára a svájci frank árfolyamát 180, az euróét 250, a japán jenét pedig 2 forintban rögzítettük. 2011 szeptemberében döntöttünk a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztés lehetőségéről is.

Tisztelt Országgyűlés! A rövid felsorolásból is kiderül, hogy az ország teljesítőképessége, lehetősége szerint megpróbáltunk segíteni azokon a bajba jutott devizahiteleseken, akik meglehetősen nehéz, néhol reménytelen helyzetbe kerültek az elmúlt 8 esztendőben.

Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek-hónapok tapasztalatai, a hozzánk érkezett visszajelzések azt tették szükségessé, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos törvényeket változtassuk, módosítsuk.

(21.00)

Ilyen módosításnak, pontosításnak, kiterjesztésnek vagyunk most is a tanúi.

A ma tárgyalt javaslataink célja egyrészt, hogy korlátot állítson a kölcsönök után felszámítandó kamatok, költségek elé. Ez megteremti végre annak a lehetőségét, hogy kiszámítható, hosszabb időre rögzített kamatperiódus ismeretében történhessen a hiteltörlesztés, illetve valóban adjon valamilyen mozgásteret a hiteleiket törlesztőknek. A hamarosan meghozott döntések eredményeképp kiterjesztjük a végtörlesztés lehetőségét a lakáscélú pénzügyi lízingügyletekre és a kombinált hiteltermékekre is. Lehetővé tesszük azt is, hogy az érintett hitelfelvevők a fennálló tartozásukról, valamint a végtörlesztés várható összegéről díjmentesen, három munkanapon belül tájékoztatást kaphassanak a hitelintézetektől.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági tárgyaláskor, illetve a mai napirend elfogadásánál a Házszabálytól való eltéréskor kiderült, hogy a most tárgyalt javaslatokat szinte majdnem a parlament egésze támogatja. Én azt remélem, hogy ez majd a gomb megnyomásakor, a szavazáskor is ki fog derülni.

Többször hallottuk abban a vitában is, most az előttem szólóknál is, hogy a most napirenden lévő javaslatok késve érkeztek az Országgyűlés elé, és ebben egyet is értünk. Ha 2003 és 2010 között az akkori kormányok is kiálltak volna a magyar emberek érdekei mellett, ha ők is megvédték volna őket, és világos szabályokat alkottak volna a tisztességtelen banki magatartás megregulázására, akkor valószínűleg ma nem ekkora problémával küzdenénk, ma nem lennének ilyen nehéz helyzetben az adósok, ma nem lenne ilyen nehéz dolga a parlamentnek.

Mindenesetre tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk lévő javaslatokat, ezzel is segítve a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon tárgyalt, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatását biztosító címet viselő törvényjavaslat az otthonvédelmi akcióterv egyik legfontosabb eleme. Az elmúlt kicsit több mint egy esztendőben nagyon sokszor esett szó az Országgyűlés falai között a nehéz helyzetbe került devizahitelesek problémájáról.

Sokat vitatkoztunk a lehetséges megoldási javaslatokról is, és természetesen nagyon sok dologban nem értettünk egyet. De két dologban talán egyet tudunk érteni. Az egyik, hogy a devizahitelesek ügye nagyon sokrétű, sokféle élethelyzetben lévő embert, családot érintő probléma, éppen ezért nem is lehetséges, hogy egyfajta megoldással, mintegy varázsütésre segíteni tudjunk minden érintetten. A másik dolog, amiben egyetérthetünk, hogy az ország eladósodottsága mellett talán a legfontosabb feladatunk, hogy a magyar családok devizakitettségét csökkenteni tudjuk. Szerintem ma Magyarországon a devizahitelesek problémája jelenti a legnagyobb kockázatot, az ő kimentésük nélkül ugyanis az ország nem tud előrelépni. Éppen ezért a devizahitelesek kimentése a legfontosabb cél, és ebben nem szabad meghátrálni.

Tisztelt Ház! Amikor e vitára készültem, elolvastam néhány bizottsági ülés jegyzőkönyvét, hogy a bizottsági tárgyalás során milyen érvek és ellenérvek hangzottak el. A legfontosabb észrevételem ezzel kapcsolatban az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem önmagában kell mérlegre tenni, hiszen a devizahitelesek problémájának megoldása során már több intézkedést hozott a kormány és az Országgyűlés. Az eddig megtett intézkedések közül a Nemzeti Eszközkezelőről szóló javaslat csak egy eszköz a sok közül. Röviden összefoglalva a javaslat célja az, hogy gondoskodjon a szociálisan legrászorultabb állampolgárok lakhatásáról oly módon, hogy megvásárolja lakóingatlanukat, majd gondoskodik arról, hogy az ingatlanban bérleti díj fizetése ellenében a hiteladós és családjának lakhatása továbbra is biztosított legyen. Rögzíti, hogy ez a feladat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-n belül valósuljon meg, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011. augusztus 29-én már megalapított.

A most tárgyalt koncepció szerint a nehéz helyzetbe került és szociálisan rászoruló adósok ingatlanának tulajdonjogát az állam szerezné meg. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely hiteladósok kérhetik ingatlanuk állam általi megvásárlását, a vételár összegét és az eladót terhelő egyéb kötelezettségeket. Lényeges elem, hogy az állam tehermentes ingatlant szerezzen meg, illetve hogy az adósnak el kell engedni az állam által fizetett vételárat meghaladó adósságát. Így a javaslat kimondja, hogy a vételár kifizetésével az állam tehermentes tulajdonjogot szerez az ingatlan fölött. Mivel a hitelezői követelések kielégítésének mértékéről szóló rendelkezések kedvezőtlenebbek, mintha bírósági eljárásban történne, ezért a javaslat pontosan meghatározza a követeléselengedéssel érintett hitelezői kört, az adósság elengedéséről hozandó hitelezési döntés szabályait. Továbbá - és ez a javaslatból is kiderül - a kormány végső célja az, hogy az adós visszaszerezze az eszközkezelőtől vásárolt ingatlana tulajdonjogát, ezért a javaslat visszavásárlási jogot biztosít a bérlőnek. A bérlőnek ebben az esetben az ingatlan eredeti forgalmi értékéhez képest a szerződéskor kifizetett önerő, illetve a már kifizetett törlesztőrészletek összegével csökkentett árat kell kifizetnie, hogy az ingatlan újra a tulajdonába kerüljön.

A kialakított konstrukció azt is szem előtt tartja, hogy a Nemzeti Eszközkezelő feladatkörébe kerülő hiteladósok lakhatásának biztosítása törvényi garanciát kapjon, de egyúttal biztosított legyen az ilyen ingatlanok megfelelő szintű kezelése, fenntartása is. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő köteles az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen az annak fekvése szerinti önkormányzatnak felajánlani. Abban a reményben, hogy az eszközkezelőre csak átmenetileg lesz szükség, lehetővé válik, hogy az új szervezet feladatait más közreműködő szervezet útján is elláthassa.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Eszközkezelő önmagában nem csodaszer, de emellett a kormányváltás óta nagyon sok és sokfajta döntést hozott az Országgyűlés. Szinte az első intézkedések között gyakorlatilag megszüntettük Magyarországon a devizaalapú jelzálog-hitelezést. Kétszer meghosszabbítottuk a kilakoltatási moratóriumot. A 2010. november 27-én hatályba lépett jogszabálycsomag szigorú szabályokat tartalmazott a bankokkal szemben az ügyfelek érdekében.

(8.30)

Ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, a kamatemelés korlátozása, a költségek és a különböző díjak emelésének teljes tilalma, valamint a középárfolyam kötelező alkalmazása. 2011 májusában jelentette be a kormány az ötpontos otthonvédelmi akciótervet. Ennek keretében döntöttünk a törlesztőrészletekre vonatkozó árfolyamgátról és a kvótarendszerről. Az árfolyamgátprogram rögzített árfolyam mellett hiteltörlesztésre biztosít lehetőséget mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású ingatlanfedezetű devizahiteleseknek.

Szeptemberben döntöttünk az árfolyamgát kiterjesztéséről a Fészekrakó-programra és a 2014. december 31. előtt lejáró hitelszerződésekre is. A kialakított moratórium fokozatos feloldásának és a kvótarendszer bevezetésének célja, hogy az elkövetkezendő három évben csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése. Így nem kerül egy időben piacra a lakásállomány magas hányada, mérsékelhető lesz a piaci áresés, valamint a lakások elvesztése miatt a családok terhe.

Szintén ez év szeptemberében megteremtettük a lehetőséget a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésre is. A végtörlesztést a bank nem utasíthatja el, és csak a törvényben meghatározott költségeket számíthatja fel. A törvény általában is korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitelszerződések esetén devizában felszámítható költségeket és díjakat. A jogszabály a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevő hiteleseket mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megfizetése alól. A későbbiekben döntöttünk a járulékkedvezmények kibővítéséről, valamint az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének kiterjesztéséről is.

Tisztelt Ház! E rövid felsorolásból is látszik, hogy a kormány, a kormánypártok, az Országgyűlés az elmúlt évben folyamatosan azon dolgozott, hogy segítséget nyújtson a nehéz helyzetbe jutott adósoknak. A többfajta élethelyzetre többféle megoldást dolgoztunk ki. A ma tárgyalt törvényjavaslat a legnehezebb helyzetbe került, szociálisan rászoruló embereknek, családoknak próbál segíteni.

A tervezett intézkedések legfontosabb célja, hogy minél kevesebb ember, család feje fölül vigyék el a tetőt. Persze, ha több anyagi forrás állna rendelkezésre, több embernek tudnánk segíteni. Itt viszont szeretném beidézni a törvényjavaslat első mondatát, amely így szól: "Az Országgyűlés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászorult természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása, valamint a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a következő törvényt alkotja." A kormánynak tehát csak az a lehetősége, már amennyiben felelősséggel teszi a dolgát, hogy Magyarország gazdasági lehetőségeivel összhangban terjesszen elő javaslatot. Ugyan nincs szándékomban, s talán nem is helyes, ha arról folytatnék hosszú értekezést, hogy mi vezetett idáig, hogyan alakult ki a mai helyzet.

Talán nem lenne helyes, és valószínűleg több ellenzéki képviselőtársamnak sem esne jól, hogyha az okokat és a felelősöket felsorolnám. Az viszont biztos, hogy a probléma nem 2010 tavaszán kezdődött, nem a kormányváltáskor alakult ki a mai helyzet; az előző évek elmaradt döntéseinek következményeit kell helyrehoznunk. A mi dolgunk most az, hogy segítsünk a nehéz helyzetbe került embereknek. Mi vállaljuk ezt a feladatot, és megtesszük, amit a lehetőségeinkhez mérten meg lehet tenni.

A bizottsági tárgyalások során többen felvetették, hogy a ma tárgyalt javaslat néhány része talán pontosításra, kiegészítésre szorul. Az általános vita lezárását követően beérkező módosító indítványokat érdemes lesz tehát megvizsgálni, megfontolni, hiszen a legfontosabb az, hogy olyan törvényt tudjon elfogadni a Ház, amely valóban alkalmas a probléma orvoslására.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország érdeke az, hogy eredményesek legyünk a devizahitelesek problémáinak leküzdésében. Ehhez járul hozzá a ma tárgyalt javaslat is. Kérem önöket, hogy segítsék közös munkánkat, és támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem kritizálom az ülés vezetését, csak kérem az elnök úrtól, hogy ne adjon jó ötleteket, hogy milyen témáról kezdjünk vitatkozni (Derültség.), mert lehet, hogy afelé megyünk...

ELNÖK: Bocsánat, én úgy gondoltam, ne haragudjon (Dr. Józsa István: Csak elrettentő példák voltak!), hogy azt az intellektuális fogadókészséget Józsa képviselő úrban látom, hogy ez a karikírozás jó irányba fogja befolyásolni. Köszönöm. (Taps.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Elsősorban én is azért kértem szót, elnök úr, mert van annak hátránya - nyilván nem egy -, hogy a vitát reggel kezdtük el, és most este negyed nyolc körül folytatjuk, néhány dolog kiesett néhányaknak az emlékezetéből. Éppen erre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a vezérszónoklatok körében elhangzott, hogy a devizahitelesek problémája valóban egy sokrétű, bonyolult probléma, de nem annyira sokrétű, hogy a MOL-részvényvásárlásról próbáljunk vitatkozni. (Simon Gábor: Forrás! - Dr. Józsa István: Lenne miből megoldani!)

Az is többször elhangzott az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy nem tudunk jó néhány dolgot. Létrehozta a Nemzeti Vagyonkezelő a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, benyújtotta a kormány a terveit, és éppen azért vagyunk itt most is és majd jövő hét hétfőn is, hogy megvitassuk ezt a törvényt, elfogadjuk, és ezzel felhatalmazást adjunk a kormánynak arra, hogy a most nem tudott kérdéseket döntse el.

Arra is szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét - Józsa képviselő úr ezt pontosan tudja -, hogy a gazdasági bizottság ülésén is ez elhangzott, az én vezérszónoklatomban is elhangzott, hogy a módosító indítványokat érdemes lesz megfontolni, és olyan törvényt alkotni, amely valóban a közös felelősség alapján tud segíteni annak a rétegnek, annak a devizahiteles rétegnek, amelyik ebben a törvényben érintett.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szeretném kihasználni a 15 percet sem, csak azért nem nyomtam kétperces felszólalási lehetőséget, nehogy kifussak az időből, és önnek le kelljen csöngetnie. A vita vége felé szeretnék néhány mondatot mondani, és néhány mondatban reagálni a Tóbiás képviselő úr által elmondottakra is. Elsősorban azért, mert képviselő úr, ha jól emlékszem, nem volt itt végig a vezérszónoki körben. Képviselő úr egy jól megkoreografált történetet mondott itt el, ami egyébként nem baj, egy általános vitába ez a felszólalás belefér. A probléma az volt, amiről én délelőtt beszéltem, hogy nagyvonalúan elsiklott a történetében szereplő problémák okai felett és a felelősök felett.

Látom, megnyomta képviselő úr a gombot, ezért szeretném mondani, hogy én délelőtt a vezérszónoki felszólalásomban elmondtam, hogy szerintem ennek a törvénynek és az ezzel kapcsolatos vitának nem tárgya az, hogy arról beszéljünk, milyen okok vezettek odáig, ahogy ön mondta, hogy például a családban a két kereső elveszítette a munkahelyét, hogy mi ennek az oka, és ki ezért a felelős; meg hogy mi vezetett odáig, hogy az önkormányzatok eladósodtak 2006 és 2010 között. Én elmondtam a vezérszónoklatomban, nem gondolom, hogy ez irányba kéne elterelni a vitát, mert nem erről szól. És ez talán önöknek is jobb, tegyem hozzá. Nyilván az alkotmányügyi bizottság albizottsága, amelyet létrehoztak e probléma okainak felülvizsgálására, majd vizsgálódik és leteszi a jelentését.

Ha jól emlékszem, akkor senki nem mondta, hogy az eszközkezelő mindent meg fog oldani. Merthogy az egész történetet ráadásul erre építette képviselő úr, hogy annyira várták, mert azt mondták, hogy a Nemzeti Eszközkezelő majd mindent meg fog oldani. Ezt tán szó szerint is mondta. Nem mondta ezt senki, hogy mindent meg fog oldani, a vezérszónoklatban is elhangzott, elmondtam, hogy önmagában a Nemzeti Eszközkezelő felállítása és működése nem csodaszer, nem fogja tudni megoldani azt a sokrétű problémát, amivel szemben állunk. Még egyébként az eddig hozott intézkedésekkel együtt sem fogja tudni megoldani, éppen ezért tudom mondani, hogy nagy valószínűség szerint nem is ez az utolsó intézkedés, amit meghozunk, vagy amit meg kell hoznunk a devizahitelesek problémáinak megoldása ügyében.

(20.00)

Ennek a javaslatnak az a célja, hogy megpróbáljon segíteni a rászoruló családokon, embereken, és ahogy beidéztem a törvény első mondatát - tehát nem is kell sokáig olvasni a törvényjavaslatot -, az első mondatában benne van, hogy teszi ezt a kormány összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel. Elhangzott délelőtt is, persze ha lenne több anyagi forrás, akkor több emberen tudnánk segíteni, és akkor valószínűleg kevésbé lennének elégedetlenek.

Itt a vita vége felé szeretném megerősíteni azt, amit délelőtt is mondtam: a bizottsági üléseken is és a mai vitában is elhangzott néhány olyan észrevétel, amelyre ha beérkeznek módosító indítványok, akkor érdemes megfontolni, érdemes átnézni, hogy valóban olyan törvényjavaslatot tudjunk elfogadni, amely a gazdasági lehetőségeinkhez képest a legtöbb emberen tud segíteni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálom megígérni, hogy utoljára szólok hozzá, mert nem szeretném húzni a vitát, pláne azért, mert tényleg reggel 8-kor kezdődött a mai ülés. És Tóbiás képviselő úr akkor sem volt itt, amikor elnök urat is bevonva a törvényjavaslattal kapcsolatban a MOL-vitát is lefolytatta röviden a Ház. (Tóbiás József: De akkor itt voltam.) Azt gondolom, ennek a vitának így nincs is értelme, mert éppen amiatt, hogy az Országgyűlés akár kormányjavaslatra, akár önálló képviselői indítvány keretében sokszor vitatkozott már erről az ügyről, mindent elmondtunk már egymásnak. Szerintem még egyszer idehozni, ideidézni ma este ezt a vitát nincs értelme.

Természetesen megértem képviselő úr indulatát, megértem, hogy indulatos, az ön helyében én is indulatos lennék. De ettől még azt gondolom, a lényeg az, hogy az általános vitán túl legyünk, a módosító indítványok bejöjjenek, a bizottsági üléseken tudjunk róla valóban szakmai vitát folytatni, és a törvényjavaslatot úgy legyünk képesek elfogadni, hogy nyitott legyen arra, hogy minél több ember problémáját meg tudja oldani. Nekünk, akármit csinálunk, ez a felelősségünk. Ha lesznek erre módosító javaslatok, a bizottságok azokat nyilván meg fogják vitatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Éjfél után nem illendő hosszan hozzászólni, így aztán csak néhány gondolatot engedjenek meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, annál is inkább, mert mind a devizahitelesek ügyét, mind az általános vitában a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény minden pontját végigvitattuk.

Az általános vitában is és most is elhangzott többször az "indokolt lenne" szó. Valóban, a benyújtott módosító javaslatok is azt tükrözik, indokolt lenne leginkább az, hogy mindenkin tudjunk segíteni, de az általános vitában is elmondtuk, a törvényjavaslat első mondata is erről szól, persze ismerjük azt a problémát, amely körülvesz minket, hiszen az elmúlt másfél évben a legtöbb szó talán az Országgyűlésben és a legtöbb intézkedés ezzel kapcsolatban történt meg. De a törvényjavaslat is az első mondatában leszögezi, hogy igazodik - merthogy nincs más lehetősége - az ország jelenlegi gazdasági helyzetéhez.

Egyébként bizottsági elnök urat tájékoztatom arról, hogy bár én nem vagyok tagja a gazdasági bizottságnak, így aztán nem tudom, hogy a gazdasági bizottság mit tervez a jövőben, de a bizottság ma megtárgyalta, és az Országgyűlés honlapján megtalálhatók azok a módosító javaslatok, amelyekről ön beszélt, és amelyek legalábbis részben próbálnak illeszkedni ahhoz, ami az általános vitában elhangzott. Elhangzott az általános vitában, hogy ne várjon a törvényjavaslat hatályba léptetésével a kormány hatvan napot, hanem a lehető legrövidebb időn belül próbálja hatályba léptetni. A gazdasági bizottság egyik módosító indítványa éppen arról szól, hogy január 1-jétől lépjen hatályba a törvény.

Ugyanígy az általános vitában elhangzott az a probléma, amely a Nemzeti Eszközkezelő közbeszerzések nélküli kapcsolatairól szól. A gazdasági bizottság módosító indítványa azt is tartalmazza, hogy csak állami ügyekben és cégekkel kapcsolatban legyen lehetősége a Nemzeti Eszközkezelőnek közbeszerzések nélküli kapcsolatra. Egyébként pedig azt már az általános vitában is megvitattuk, talán a miniszteri expozéban is elhangzott, annak viszont bizonyosan nincs értelme, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság egy - bocsánat a kifejezésért - nagy vízfej legyen, fölépítsünk egy nagy bürokratikus rendszert erre a feladatra. Az önkormányzati cégekkel, az önkormányzatokkal kapcsolatban el tudja végezni ezt a munkáját a Nemzeti Eszközkezelő.

Azt remélem, hogy az elkövetkezendő időszakban elkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő. Azt mindenképpen fontos hozzátenni, azt kérem csak, hogy ne tegyünk úgy, hogy amit a kormány előterjesztett volna akár ebben a törvényjavaslatban, akár az eddigi javaslatokban, az nem jelentene semmit a probléma megoldása ügyében. Azt remélem, az elkövetkező időszakban lehetőségünk lesz talán még arra is, hogy a szociálisan rászorultsági részt ki tudjuk bővíteni, hogy minél több ember tudjon kapcsolódni ehhez, minél több emberen tudjon segíteni a Nemzeti Eszközkezelő, és ezzel a lábával, illetve a többi lábával együtt talán ki tudunk keveredni abból a problémából, amibe az elmúlt nyolc esztendőben belejutottunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben, napokban több levelet, javaslatot kaptam, kaptunk képviselőként is - akik a fogyasztóvédelmi bizottságban dolgoznak, ők bizottsági tagként is - a ma tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatban. Civil, társadalmi szervezetek küldték el levélben véleményüket, javaslatukat. Néhányan azt is leírták, hogy azon az egyeztetésen, ami a törvényjavaslat benyújtását megelőzte, több olyan javaslatuk volt, amelyet már befogadott a kormányzat, mire a Ház elé terjesztette a törvényjavaslatot. Ezúton is - azt gondolom, talán az első dolog az - köszönet illeti ezeket a szervezeteket a javaslataikért, a munkájukért. Reményeink szerint a benyújtandó törvényjavaslat módosító javaslataiban néhánnyal jobbá is tudjuk tenni a fogyasztóvédelmi törvényt.

Tisztelt Országgyűlés! Sokszor, sokan beszéltünk már arról, hogy a fogyasztóvédelem területe milyen sokrétű, milyen sokszínű. Ha fogyasztóvédelemről beszélünk, mi a bizottsági ülésen néhányszor ezt megtapasztaljuk a gyakorlatban is, akkor nagyon sok terület kerül szóba, hiszen fogyasztónak számít mindenki, aki vásárol valamit, aki valamilyen szolgáltatást igénybe vesz, és az internet elterjedésével olyan területei is vannak talán már a fogyasztóvédelemnek, amit nem is mindig tudunk pontosan meghatározni. Így ebből a szemszögből talán érthető, hogy amikor a törvényhozás a fogyasztóvédelemről szóló törvényt tárgyalja, minden sérelem, problémás terület, hozzánk érkezett úgynevezett fogyasztói panasz felszínre, említésre kerül. Civil szervezetek és a képviselők többsége is megpróbálkozik azzal, teljesen természetes módon, hogy ezekre a problémákra megoldást találjon.

Másrészről viszont, éppen amiatt, mert a fogyasztóvédelem területe ilyen sokrétű, sokszínű, mindannyian beláthatjuk, hogy egyetlen törvényben lehetetlen kezelni az élet, akár a gazdaság többféle területéről érkező panaszokat. Ez a törvényjavaslat nem is kísérli ezt meg, nem is lehet ennek feladata.

Jelen módosítás számos, 2008-ban bevezetésre került szabályt az alkalmazásuk során felmerült gyakorlati tapasztalatokból kiindulva a szükséges mértékben módosít. A törvényjavaslat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvény korrekcióját valósítja meg, alapvetően a következő területeken: egyrészt a panaszkezelés és az ügyfélszolgálati szabályok, másrészt - ahogy az államtitkár úr is mondta - a békéltetőtestületi eljárások, harmadrészt a közérdekű keresetindítás, valamint a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás területén.

A módosítás ezen túlmenően érinti a fogyasztóvédelmi törvény fogalomrendszerét is. A törvényjavaslat módosítaná a fogyasztóvédelmi törvény hatályos fogalommeghatározását. Jelenleg "fogyasztó" alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy értendő, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A tervezett módosítás előzetes egyeztetése során érkeztek olyan felvetések, amelyek a jelenleginél tágabb "fogyasztó" fogalom bevezetése mellett érveltek, így a "természetes" kitétel kikerülne a meghatározásból, ennek köszönhetően a fogyasztóvédelmi törvény védelmi rendszere a jövőben kiterjedne például a tisztán fogyasztói minőségben eljáró vállalkozásokra is, amelyek így a fogyasztóvédelmi hatósághoz, illetve a békéltetőtestületekhez is fordulhatnának.

Emellett a módosítás a fogyasztóvédelmi törvénynek a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó rendelkezéseit kiegészítve a gyártó mellett a forgalmazó felelősségévé is teszi a termék azonosítására alkalmas jelöléssel való ellátását, és az árfeltüntetési szabályok körében új rendelkezés a módosítás értelmében a fizetőeszköz nemének is a felsorolása.

Ahogy a bizottsági vélemények során is elhangzott, persze ezeken a területeken lehetséges, hogy szükség lesz módosításokra, pontosításokra, de alapvetően elmondhatjuk, hogy ezek a részek életszerűbbé teszik a javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi bizottság az elmúlt közel két esztendőben több alkalommal foglalkozott a panaszkezelés kérdéseivel és az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos kérdésekkel, az albizottság is - ahogy az előbb említésre került, a fogyasztóvédelmi bizottságnak van egy ilyen albizottsága - nemrég ülésezett. A módosítás révén a jogszabályszöveg szintjén kerül kimondásra, hogy a telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz is szóbeli panasznak minősül. További új elem a telefonon közölt panasz utólagos visszakereshetőségét elősegítő azonosító szám alkalmazásának előírása, a panaszról felvett jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeinek, valamint a jegyzőkönyv és a válasz másolati példányának megőrzési ideje. A panaszok megválaszolása kapcsán a módosítás rögzíti, hogy a vállalkozás a megadott határidőig érdemben köteles válaszolni a panaszra, így a vállalkozások a jövőben nem élhetnek azzal a gyakran alkalmazott megoldással, hogy a panaszost érdemi válasz helyett további intézkedés megtételéről tájékoztatják.

Valószínűleg itt a parlament ülésén is, a bizottság ülésein is ezekben a kérdésekben vita keletkezett, de a vitában nem arról volt szó, hogy ezek az intézkedések hasznosak-e vagy nem - ha én jól emlékszem -, hanem arról, hogy elég konkrétak-e ezek az intézkedések, vagy szükség van ezen a területen pontosabb megfogalmazásra. Azt remélem, hogy a benyújtandó módosító javaslatok - épp az előbb néztem meg, most 25 módosító javaslat volt benyújtva - némelyike tudja pontosítani ezeket a területeket, és így közelebb kerülünk majd a megoldáshoz.

Nyilvánvaló, hogy minden problémát nem tudunk orvosolni, de bonyolult részeket, bonyolult szabályokat tudunk egyszerűsíteni a békéltetőtestületekkel kapcsolatban. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a területen jó néhány rész van, amely pontosításra kerül, például a békéltetőtestületek tanácsadási tevékenységének rögzítése. Ertsey képviselő asszony a bizottsági ülésen és részben itt is kitért rá, és azt gondolom, hogy a vezérszónoklatában is beszél majd erről a területről. Ez pontosan azt jelenti, hogy a békéltetőtestületek jelzései szerint a fogyasztók gyakran fordulnak hozzájuk általános tájékoztatásért, felvilágosításért, a fogyasztókat megillető és terhelő jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban. Ezért, a gyakorlathoz igazítva, a módosítás rögzítené a békéltetőtestületek tanácsadó tevékenységét, amely békéltetőtestületi eljáráson kívüli általános tanácsadást jelent, így a fogyasztóvédelmi törvény a testületek feladataként rögzítené, hogy tanácsot adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére.

(19.30)

A tervezett törvénymódosítás egyeztetése során viszont olyan észrevételek érkeztek, amelyek a testületek pártatlansága elveszítésétől tartva kifogásolták a békéltetőtestületek tanácsadási tevékenységének jogszabályban történő rögzítését, ezért olyan rendelkezés került megfogalmazásra, amely értelmében nem jelölhető a békéltetőtestület eljáró tanácsa tagjának az, aki korábban az üggyel kapcsolatban a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak tanácsot adott.

Szintén a békéltetőtestületekkel kapcsolatos a létszámkorlát az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött tagok tekintetében, amelyben az egyeztetésen született szöveghez képest módosító javaslat van már a parlament előtt; úgy is mondhatnám talán, hogy sokkal békésebb, sokkal lágyabb ez a javaslat. S ugyanígy megpróbál segíteni a panaszosok ügyének kezelésében a kézbesítési védelemről szóló rész is. A testületek tájékoztatása szerint egyes vállalkozások együttműködési hajlandósága gyakran még a küldemény átvételére sem terjed ki, így az iratok gyakran "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza a testületekhez, ezzel is megakasztva a folyamatot. Azt gondolom, ha valóban megtaláljuk a megfelelő megoldásokat erre a területre, akkor a fogyasztóvédelmi békéltetőtestületek és azok az eljárások, amelyekkel a fogyasztók találkoznak, gördülékenyebbek, életszerűbbek lehetnek az elkövetkezendő időszakban. Az imént felsorolt tervezett intézkedések már a bizottsági ülésen is vitát váltottak ki, reményeim szerint viszont ezek segíthetik a panaszosok ügyeinek megoldását.

A parlament elé benyújtott törvénymódosító javaslat még néhány résszel foglalkozik a törvényen belül. Az egyik: közérdekű kereset esetén jelenleg a fogyasztó elesik az önálló igényérvényesítéstől, amennyiben az egy főre eső követelés összege alacsony. Ennek érdekében kívánja a javaslat a fogyasztóvédelmi törvényben és a más törvényekben található hasonló tárgyú szabályozásokat összhangba hozni. A javaslat célja továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság eljárási rendjének egyszerűsítése, a jogsértő vállalkozások könnyebb felelősségre vonása érdekében. A hatósági eljárás korrigálásával a kormány programjának megfelelően csökkenteni kívánja a kis- és középvállalkozások terheit, továbbá érvényt kíván szerezni a vállalkozásokat partnerként kezelő politikának.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunknak vannak tapasztalatai a fogyasztóvédelmi kérdésekben. Vannak, akik a szigorúbb büntetésekben hisznek csak, vagy elsősorban. Vannak, vagyunk néhányan viszont, akik emellett a partnerségen alapuló fogyasztóvédelmi politikát is támogatjuk. Jómagam is úgy gondolom, hogy nemcsak az vezethet feltétlenül eredményre, ha a negatív példáknak, a rossz példáknak adunk hangot. Igenis van értelme szerintem a jövő szempontjából, a fogyasztóvédelem sikere szempontjából is pozitív példáknak, a tisztességes vállalkozókat, kereskedőket is bemutatni, ezzel is példát mutatva a fogyasztóknak. Ehhez hasonlóan vannak, akik minden problémát a jog eszközeivel szeretnének rendezni, minden egyes fogyasztóvédelmi problémát e törvényben szabályozni. Lássuk be, ez lehetetlen, illetve nem lehetetlen, csak nem lehet eredményes ez a megoldás. A hatékony, eredményes fogyasztóvédelemhez egyrészt verseny kell, mely tisztítani képes a piacot. Partnerség kell, mely bemutatja a pozitív példákat is, és ezzel rábeszéli, s egyben ráébreszti a piaci szereplőket, hogy a vállalkozásoknak is fontos a tudatos fogyasztói magatartás, a vállalkozásoknak is jobb olyan fogyasztókkal találkozni, akik tisztában vannak a jogaikkal és a kötelezettségeikkel. És a hatékony, eredményes fogyasztóvédelemhez világos, korrekt, összehangolt, viszont kemény piaci szabályozás és hatékony hatósági munka szükséges, amely valóban képes rendet és biztonságot teremteni.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt egyetlen törvény, de egyetlen kormány sem képes egyik napról a másikra megoldani. Az eredményes fogyasztóvédelem kiépítéséhez mindannyiunk közös munkájára lesz szükség. Reményeim szerint ehhez járul hozzá ez a törvényjavaslat is. Kérem, hogy a parlamentben vitassuk meg, a jobbító módosító indítványokat a parlamentben is és a bizottsági üléseken is tárgyaljuk meg, és hozzunk olyan fogyasztóvédelmi törvényt, amiről nem gondoljuk, hogy egy csapásra megold minden problémát, de amely megfelelő kereteket adhat a problémák kezeléséhez.

Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jómagam is szeretnék az 1., a 2., valamint a 19. és a 21. ponthoz hozzászólni, mert ellenzéki képviselőtársaimnak - lehet, hogy ez furcsán fog hangzani - igazuk van. Van néhány olyan pontja a törvénynek, de ez az általános vitában is, illetve a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén már az általános vitára való alkalmasság kérdésénél is felmerült, hogy bizony egyeztetnünk kell néhány olyan ügyben, amely pontosításra szorul a törvényben, és lehetőség szerint módosító indítványokkal javítani ezen.

A fogyasztóvédelmi bizottság az első helyen kijelölt bizottság a fogyasztóvédelmi törvény tekintetében, és valóban, az 1., illetve a 2. ajánlási pontban lévő módosító javaslatokra a minisztérium a mi bizottsági ülésünkön egyébként nem azt mondta, hogy eleve elrendeltetett, hogy ezt nem támogatja, hanem azt mondta, hogy egyeztetésekre van még szükség ahhoz, hogy valóban jó megoldást találjuk. Egyébként a legjobb tudomásom szerint, mivel kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására is van lehetőség most, a részletes vita lezárásáig, ezek a kérdések reményeink szerint rendezésre is kerülnek ebben a törvényben. De hát ezt majd a bizottsági üléseken a vitában - merthogy a szakmai vita igazán ott szokott történni - ezt meg is fogjuk tudni oldani.

Azért is kértem szót az első vitaszakaszban, merthogy szeretném azt is elmondani, hogy ráadásul nem csak arról van szó, hogy van néhány kérdés, amelyet a minisztérium nem támogatott, valószínűleg azért, mert úgy gondolta, hogy nem tartozik a fogyasztóvédelmi törvény körébe az adott probléma megoldása. Hiszen az általános vitában is - akik itt voltak, tudják - beszéltünk arról, hogy ilyenkor, amikor a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása kerül a Ház elé, akkor minden képviselő - merem állítani, nem csak a fogyasztóvédelmi bizottság tagjai - tud olyan problémát az általános vitába, illetve részletes vitába hozni, amely a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a fogyasztóvédelmi törvényhez tartozik, és abban kell szabályozni. Mert bizonyosan, mivel ez - ahogy mondtam - egy sokszínű, nagy terület, egy törvényben nem lehet minden problémát megoldani.

Viszont az is hozzátartozik a részletes vitához, és ezért akartam a 19., illetve a 21. ponthoz is hozzászólni, hogy vannak olyan kérdések a módosító javaslatok között - ezek is egyébként ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatok -, amelyeket a minisztérium első körben is befogadott, és például rendezni próbáljuk ezen módosító javaslatokkal azt, hogy az országos hálózattal rendelkező szolgáltatók kötelesek minden megyeszékhelyen ezentúl ügyfélszolgálatot működtetni. Ez is bekerül a fogyasztóvédelmi törvény módosításába.

Illetve a bizottsági ülésen is vita volt, és egyébként a sokszor emlegetett társadalmi egyeztetés során is vita volt abban, hogy a fogyasztónak a szolgáltató hogyan, miképpen legyen köteles időpontot nyújtani. Vannak egyébként a szakemberek között, akik azt mondják, hogy igenis legyen öt munkanapon belül kötelező, a törvényben előírva az időpontadás, és vannak, akik szintén szakmai érvek alapján pedig azt mondják, nem biztos, hogy ez jó, már csak abból az okból sem, mert hogyha öt napon belül a fogyasztónak nem jó az időpont, akkor pedig nehéz ezt megoldani. Ez mindenképpen érzékeny kérdés, de van olyan módosító javaslat, amelyet befogadott a kormány, a minisztérium, és amely ezt megpróbálja rendezni. Szerintem ez a kérdés majd a gyakorlatban fog eldőlni, hogy az a megoldás, amelyet most a fogyasztóvédelmi törvényben választunk, az megfelel-e a fogyasztók problémáinak kezelésére, vagy nem.

(10.20)

Nem húzva az önök idejét: tényleg vannak olyan pontok a törvényben vitás kérdések és amelyek szakmai vitán dőlnek el, hiszen egyrészt a civil szervezetekkel történt társadalmi egyeztetés során már a törvény beterjesztett szövegébe a minisztérium nagyon sok olyan szakmai részletet beépített, ami fontos volt a civil szervezeteknek, másrészt van néhány módosító javaslat, amelyet első körben befogadott a kormányzat, a minisztérium, és reményeim szerint az egyeztetések - mert az elmúlt egy hétben több egyeztetésen vettünk részt - és a kapcsolódó módosító javaslatok még jobbá tudják tenni ezt a törvényt, és ha nem is lesz tökéletes - merthogy minden probléma orvoslására egy törvény nem lehet alkalmas -, de reményeim szerint rugalmasabb, életszerűbb és megfelelő módon alkalmazhatóbb lesz a fogyasztóvédelmi törvény a módosítások után.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak két gondolatot engedjenek meg. Egyrészt Simon Gábor képviselő úr hozzászólására válaszolva, az állam nem vonul ki a civil szervezetek támogatásából, viszont ez sem, ugyanúgy, ahogy a vita során többször, a fogyasztóvédelmi törvényben szabályozott terület. A helyzet az, az általános vitában is elmondtuk többször, hogy mivel mindannyiunkat, akár a fogadóóráinkon is sok fogyasztóvédelmi üggyel keresnek meg, minden ügyet a fogyasztóvédelmi törvényben nem lehet szabályozni, többek között a civil szervezetek költségvetési támogatását sem.

De egyébként a tisztelt Háznak nyugodtan elmondhatjuk, hogy egy olyan törvény záróvitájában és zárószavazásában veszünk részt, amelyet nagy konszenzussal tud elfogadni az Országgyűlés, amelynek sarokpontjaiban egyetértés volt, és amelyet, ha elfogadunk, akkor életszerűbb és rugalmasabb fogyasztóvédelmi szabályok léphetnek életbe.

Úgyhogy mindannyiuknak köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az új kormány megalakulása óta a körülmények adta lehetőségek maximális kihasználásával igyekezett megalkotni a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedéseket. A kilakoltatási moratórium többszöri meghosszabbítása, az árfolyamrögzítés első változata, a Nemzeti Eszközkezelő, az állami kamattámogatás és a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége mind azt a célt szolgálta, hogy valóban senki ne maradjon az út szélén.

Amennyiben összességében tekintünk vissza az elmúlt időszakra, úgy elmondhatjuk, hogy 2010 óta a kormány több mint 250 ezer magyar családon tudott segíteni intézkedéseivel. Vegyük sorra a 2010 júniusa óta megtett lépéseket!

Az első gazdasági akcióterv 29. pontja a hitelesek védelméről szólt. Ennek értelmében a választások után a kormány rögtön meghirdette a 2010. december 31-éig tartó kilakoltatási moratóriumot. Egy hónappal később betiltásra kerültek a jelzálog alapú devizahitelek. Ezen intézkedés rendkívül fontos volt abból a szempontból, hogy elkerüljük a mostanihoz hasonló nehéz helyzetet. Még ezen hónapban, azaz júliusban megtörtént a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása egészen április 15-éig. Ezzel a lépéssel ismét családok ezreinek az otthonát óvtuk meg.

2010 októberében Rogán Antal és Kósa Lajos képviselőtársaink nyújtottak be egy nyolc pontból álló javaslatcsomagot, ami szigorú szabályokat tartalmazott a bankokra nézve, ezzel is védve minden devizahitelest. A javaslat tiltotta többek között az egyoldalú szerződésmódosítást, a büntetőkamatot, az extra díj és költségek alkalmazásának lehetőségét, valamint korlátozta a kamatemelést is. A javaslatot az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el.

2011 márciusában a kilakoltatási moratórium ismét meghosszabbításra került egészen július 1-jéig. Több hónapos tárgyalás után egy öt pontból álló otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány a Bankszövetséggel. A megállapodás azon elv alapján készült el, hogy a kialakult probléma terhét mindhárom fél, tehát a bankok, az állam és az adósok is igazságosan és arányosan viseljék. Az otthonvédelmi akcióterv fő pontjai az alábbiak voltak: az árfolyamgát bevezetése, a Nemzeti Eszközkezelő mielőbbi létrehozása, a deviza alapú hitelezés rendkívül kemény feltételekhez kötése, illetve az otthonvédelmi kamattámogatási program beindítása.

Az otthonvédelmi akcióterv folytatásaként 2011 augusztusában létrejött az otthonvédelmi monitoringbizottság, ami kontroll volt a bankok felett. A bizottság felállításának célja, hogy a fogyasztók tisztán lássanak minden díjszabást, és ne a hitelfelvétel után derüljenek ki az extra és váratlan költségek.

Rogán Antal képviselőtársam 2011 szeptemberében beadott önálló indítványának köszönhetően megnyílt az egyösszegű végtörlesztés lehetősége a devizaadósok előtt. Mivel ekkor még sokan nem tudtak élni a végtörlesztéssel, ezért számukra a kormány kidolgozta az árfolyamrögzítés másik változatát, amely szerint a havi törlesztőrészletet rögzített árfolyamon lehet visszafizetni. A kormány külön kedvezményt biztosított a közszférában azon dolgozóknak, akik igénybe vették a végtörlesztést. Az állam számukra egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a piaci és a rögzített árfolyamon ezen időszak különbözetével.

Tisztelt Országgyűlés! A bankoknak azonban nyilvánvalóan nem áll érdekükben, hogy a hitelesek éljenek ezzel a lehetőségekkel, hiszen számukra ez profitelmaradást jelent, így vélhetően igyekeznek lebeszélni ügyfeleiket az árfolyamrögzítésről. Megítélésem szerint fontos, hogy minél több ember kikerüljön a devizahitel-csapdából, és éljen ezzel a lehetőséggel, valamint az is, hogy az árfolyamrögzítés lehetőségét a kormány megfelelő kommunikációs eszközökkel hirdesse.

Ezúton kérem a kormányt, hogy az elkövetkezendő négy hónapban mindent tegyen meg annak érdekében, hogy minél több devizahitel-problémával küzdő magyar család ismerhesse meg e lehetőséget, és tudjon élni az árfolyamrögzítés adta kedvező lehetőségekkel, mert ez mindannyiunk közös érdeke.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Sok mindent elárul a mai politikai vitanap címe: "A fogyasztó mindenekelőtt - a közműszolgáltatások helyzete". Nyugodtan kijelenthetjük, hogy fontos nap ez a hazai fogyasztóvédelem szempontjából, hiszen az ország nyilvánossága előtt ejthetünk szót erről a napról napra egyre fontosabbá váló területről. Szívem szerint viszont azt mondanám, hogy a vitanap elsősorban nem a fogyasztóvédelem szempontjából, hanem a fogyasztók szempontjából fontos, hiszen az ő érdekükben hozunk döntéseket, az ő érdekükben működtetünk intézményrendszert. A célunk az, hogy a fogyasztói jogok minél szélesebb körben ismertek legyenek, a magyar fogyasztók egyre tudatosabban tudjanak kiállni saját érdekeik mellett, s ehhez megfelelő segítséget kaphassanak.

Tisztelt Ház! A kormányváltást követően a hazai fogyasztóvédelem területén szemléletváltás történt. Ehhez kapcsolódik, hogy mind az emberek, mind a vállalkozások részéről elemi igény mutatkozik a meglévő rendszerek továbbfejlesztésére és a korábban nem megfelelő hatékonysággal működő folyamatok átszervezésére. A 2010-es kormányváltás óta a gazdasági nehézségek, a Gyurcsány-Bajnai-kormányoktól örökölt terhes körülmények ellenére sokat tettünk a hazai fogyasztóvédelem megerősítésére a fogyasztók érdekében. Engedjék meg, hogy ezek közül néhányat felsoroljak. A fogyasztóvédelem megjelent Magyarország Alaptörvényében. Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése a következőt írja: "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait."

A kormány jóváhagyta Magyarország negyedik középtávú, 2014-ig szóló fogyasztóvédelemi politikáját. A fogyasztóvédelmi politika végrehajtásához szükséges kormányhatározat a következő három területen ír elő kormányzati intézkedéseket: a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerének fejlesztésére, a békéltető testületek szerepének erősítésére, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel való együttműködés új alapokra helyezésére. A legtöbb vélemény szerint az e területen történt intézkedések segítik a fogyasztói jogok megerősödését. A hazai fogyasztóvédelem alapjogszabálya, a fogyasztóvédelemről szóló törvény átfogó módosítása is megtörtént, amely a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére hivatott békéltető testületi eljárásra, a panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályokra, a közérdekű keresetindításra, továbbá a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárására vonatkozó rendelkezéseket érintette.

(9.20)

Az Országgyűlés elfogadta a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt. A törvény célja, hogy a forgalomba szánt és a már forgalomban lévő, a közösségi jog hatálya alá tartozó, élelmiszernek nem minősülő termékek megfeleljenek az egészség, a biztonság és más közérdekű vonatkozó követelményeknek, továbbá egységes keretet biztosítson a piacfelügyelet számára.

Megtörtént a Fogyasztóvédelmi Tanács újraszervezése. A Fogyasztóvédelmi Tanács feladata a javaslatok kormányzati munkába történő becsatornázása, valamint a kormányzati fogyasztóvédelmi politika, a fogyasztói érdekek és a szakmai teljesíthetőség összehangolása.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság a vállalkozásokat partnernek tekintő jogalkalmazási politikát vezetett be. A Fogyasztóvédelmi Hatóság folyamatosan vezette be az új rendszert, amely során a kisebb súlyú, azonnal kijavítható jogszabálysértések esetén eltekintett a bírság kiszabásától, helyette figyelmeztette a kereskedelmi egységet a hiányosságok pótlására.

Bevezetésre került a jogszabályi előírásoknak teljeskörűen megfelelő vállalkozások részére a pozitív lista és a fogyasztóbarát tanúsítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalkozások közül kiemelje a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő cégeket. E rövid felsorolásból is látszik, hogy az elmúlt két esztendőben fontos döntések születtek a fogyasztóvédelem területén.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelem igen széles területet fed le. A mai vitanap fő témája a közműszolgáltató cégekkel kapcsolatos kérdések megvitatása. Ugyan nem téma az árszabályozás kérdése, vagy legalábbis ezen a területen nem a legfontosabb téma, de engedjék meg, hogy röviden említést tegyek erről a területről. Emlékszünk még, ugye, 2002-ben Lendvai Ildikó lassan mondta: nem lesz gázáremelés. 2010-ben Szanyi Tibor is azt állította, hogy az MSZP nem akar gázáremelést.

A Gyurcsány-Bajnai-szövetség idején a rezsiköltségek az egekbe szöktek. 2002-2010 között a szocialista-liberális kormányok 15 alkalommal emelték a gáz árát. A Bajnai-féle fájdalmas csomagot az emberek pénztárcája bánta. Amellett, hogy csökkentették a szociális kiadásokat, a nyugdíjakat, a béreket, a családtámogatásokat, drasztikusan megnövelték a rezsiköltségeket. 2001-ben még a háztartások 10 százaléka, 2010-ben pedig már 19 százaléka költötte jövedelmének több mint egyharmadát lakásfenntartásra.

Amíg a gáz ára 2002-2010 között 206,3 százalékkal nőtt - jól hallották: 206,3 százalékkal -, 2010 óta alig 9 százalékkal. Az áram ára 2002-2010 között több mint 97 százalékkal nőtt, 2010 óta mindösszesen 2,4 százalékkal.

A Gyurcsány-Bajnai-kormányok szinte minden esetben a közműszolgáltató cégek érdekeit képviselték a fogyasztókkal szemben. Hagyták, hogy ezen cégek visszaéljenek az erőfölényükkel. Hagyták, hogy a profitéhségüket a magyar fogyasztókra terheljék. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a családok helyzete nagymértékben romlott a kormányváltást megelőző 8 esztendőben.

Emellett a fogyasztói jogok a fogyasztóvédelem megerősítése területén sem voltak igazán eredményesek. Sem az ügyfélszolgálatok megfelelő működtetésére, sem a fogyasztók által átlátható, érthető számlakép érdekében, sem a mérőóra-leolvasások rendszerének az emberek szempontjából megfelelő módon történő működtetésében nem álltak a fogyasztók pártjára.

Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés kormánya első intézkedései között moratóriumot rendelt el a közüzemi díjak emelésére. A kormány megakadályozta, hogy a közműszolgáltató cégek visszaéljenek erőfölényükkel, és profitéhségük következtében a fogyasztókra terheljenek minden költséget. A kormány határozott szándéka, hogy a lakosság kiadásainak egyre nagyobb részét kitevő rezsiköltségek emelkedését a rendelkezésére álló összes eszközzel megfékezze. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy megvédjük a magyar családokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelem területének megerősítése, valamint az árszabályozás területén elért eredmények ellenére sok még a tennivalónk. El kell érnünk, hogy a magyar fogyasztók egyre tájékozottabbak legyenek saját jogaikat illetően; tudatosan és eredményesen képviselhessék saját és közösségük érdekeit. Meg kell erősítenünk a fogyasztók jogait a közműcégekkel kapcsolatos ügyekben is. Nap mint nap hallunk a médiában olyan esetekről, amelyek arról tanúskodnak, hogy a közműcégek különböző trükkökkel kihasználják az emberek kiszolgáltatottságát. A fogyasztóvédelmi bizottság ülésein is több olyan témát tárgyaltunk, amelyek ilyen eseteket próbáltak feltérképezni.

Meglátásom szerint a közeljövőben több problémára is megoldást kell találnunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerüljön csökkentenünk a különböző adminisztrációs terheket. Gondolok itt a gáz- és villanyóra-átírásra, a különböző készülékek cseréjével kapcsolatos ügyintézés határidejére vagy a családok által igénybe vehető kedvezményekhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítésére.

El kell érnünk, hogy az ügyfelek, a felhasználók számára az eddig különdíjas szolgáltatások is ingyenessé váljanak. Ilyen például az egyes dokumentumok, igazolások másolatának kiadása. Tovább kell folytatnunk azt a már megkezdett politikát, amely megakadályozza az indokolatlan áremeléseket, megvédi a családokat a mértéktelen tehernövekedéstől.

Régóta probléma a számlaképek ügye. El kell érnünk, hogy a közműszolgáltató cégek olyan számlát küldjenek ki az ügyfeleknek, amelyeken el is lehet igazodni; amelyekből az ügyfél számára kiderül, hogy mennyi a fogyasztása, mennyit és mikor kell fizetnie. Olyan előírásokat kell bevezetnünk, amelyek megoldást jelentenek, valódi megoldást jelentenek ezen problémára.

Rendezni kell az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos problémákat is. Fontos, hogy elérjük, az egyetemes szolgáltató köteles legyen a települések többségén olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiséget biztosítani, ahol lehetséges a panaszfelvétel; ahol esetlegesen felmerülő kérdéseikre érdemi választ kaphatnak; ahol az információs anyagok hozzáférhetőek lesznek. Ha egy szóval akarom jellemezni, el kell érnünk, hogy a szolgáltató cégek valóban szolgáltassanak.

Az emberekkel beszélgetve kiderül, hogy sok gond van a mérőórák leolvasásával is. Közösen megoldást kell találnunk arra, hogy a felhasználók csak annyit fizessenek, amennyit fogyasztottak. Kötelezni kell a közműszolgáltató cégeket, hogy ne évente, hanem ettől gyakrabban legyenek kötelesek leolvasni a mérőórákat, és egyeztessenek a felhasználókkal a nekik is megfelelő leolvasási időpontról.

A felhasználók szolgáltatásból történő kikapcsolását is megfelelően kell szabályoznunk. Nem fordulhat elő, hogy adminisztratív, bürokratikus indokokra hivatkozva kapcsolják ki családoknál a fűtést vagy a világítást. Egyértelműen rendeznünk kell a szolgáltató és a fogyasztó közötti elszámolási viták eljárási rendjét.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az elmúlt két és fél esztendőben sokat tett a fogyasztói jogok megfelelő érvényesülése, valamint a fogyasztók széles körének tájékoztatása terén. Emellett meg kell erősíteni a Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési jogosítványait azért is, hogy a szolgáltatók érezzék, nem tehetnek meg az emberekkel azt, amit akarnak. A fenti intézkedések megtételéhez, a fogyasztók érdekében végzett munkához mindenki segítségére szükség van. Csak akkor tudunk előbbre lépni, eredményesek lenni a területen, hogy ha képesek leszünk partnerei lenni egymásnak.

Tisztelt Országgyűlés! A Gyurcsány-Bajnai-kormányok nem szolgálták a fogyasztók érdekeit, és szinte minden esetben a közműszolgáltató cégek mellé álltak. A saját hibás döntéseik következményeit pedig szinte kizárólag a magyar emberekre, a magyar fogyasztókra, a családokra terhelték. A nemzeti együttműködés kormánya minden rendelkezésére álló eszközzel megvédi a magyar fogyasztók érdekeit; megfékezte a rezsiköltségek mértéktelen emelkedését; megerősítette a fogyasztók érdekeit védő hatóságokat, szervezeteket; megszervezte és megerősítette a fogyasztók tájékoztatását.

A Fidesz-frakció partnere kíván lenni a kormánynak, hogy a továbbiakban is olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek segítik a magyar fogyasztók jogainak erősítését, a közműszolgáltató cégek profitéhsége ellenében.

(9.30)

Mi minden esetben a fogyasztók, a magyar emberek érdekeit fogjuk képviselni, a családok oldalára fogunk állni.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni, néhány dolgot elmondani. Az egyik: illő tisztelettel tájékoztatom legfőképpen az ellenzéki képviselőket - ha idefigyelnek, akkor lehet, hogy értesülnek is róla -, hogy a mai politikai vitanap nem öncélú. (Az MSZP-frakció képviselői egymással beszélnek.) Megvárom, míg figyelnek, képviselő urak. A mai politikai vitanap nem öncélú, nem rólunk van szó, hogy mi mit gondolunk, hanem a fogyasztók ügyéről van szó. (Dr. Józsa István: Tudjuk.)

Ezért persze bizonyos értelemben értem az önök ideges reakcióit (Dr. Józsa István: Nem vagyunk idegesek.), merthogy a rossz lelkiismeretük nem hagyja önöket nyugodtan, de arra szeretném megkérni a fogyasztóvédelmi bizottság elnökét kellő tisztelettel, ha már a többieket nem, hogy viselkedjenek úgy, mint akik azért ülnek itt, hogy politikai vitát folytassunk a fogyasztók érdekében.

Ami pedig a díjhátralékosok ügyét illeti - ezt megemlítették -, azt azért tegyük már hozzá, hogy ez nem vizsgálható önmagában, ez valaminek a következménye. (Göndör István: A reálkereset csökkenésének.) Következménye annak a nyolcéves kormányzásuknak, amely után a családokat olyan helyzetbe hozták, hogy nem képesek már fizetni a hátralékukat.

De még valaminek következménye, tisztelt képviselő urak. Az önök frakciójában ülnek a mai napig azok az emberek, akik néhány nap alatt döntöttek arról, hogy a közműszolgáltató cégek nagy részét leginkább külföldi állami tulajdonban lévő vállalatoknak adták át, biztosítottak, garantáltak nekik nyereséget, és ezzel elérték, hogy a fogyasztók érdekében a kormányok nehezen tudnak bármit tenni. (Dr. Józsa István: Ez a hazugság, ez a mantra.) Ezért alakult ki az a helyzet, amiről ma vitatkozunk. Jó lenne, ha ezt nem a mi szemünkre hánynák, és még egyszer mondom, kérem, viselkedjenek úgy, mint akik felelős politikusként a fogyasztók érdekében ülnek itt.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, nem fogom elhasználni a két percet. Simon Gábor elnök úrnak szeretném elmondani, úgy látszik, az előbb, amikor hozzászóltam, akkor nem figyelt rám. Még egyszer kellő tisztelettel kérem önt: azért ülünk itt, hogy a fogyasztókat érintő és érdeklő ügyekben előrébb jussunk.

(12.10)

Tehát én azt szeretném kérni, hogy bizottsági elnökként is, ellenzéki képviselőként is úgy viselkedjenek, hogy erre méltó legyen a mai politikai vitanap. Az idegességüket értem, de ettől még a fogyasztók érdekében kérem (Derültség az MSZP padsoraiban.), viselkedjenek úgy, ahogy illik.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Most még rövidebb szeretnék lenni. Ezt elfelejtettem mondani az előbb Simon Gábor elnök úrnak, de most Józsa István képviselő úrtól is azt szeretném kérni, hogy akik nézik ezt a vitát a televízión (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: De nem nézik, mert nincs tévéközvetítés. - Az elnök csenget.) vagy hallgatják a rádión, azok nem az önök minősíthetetlen hangvételű hozzászólásaira kíváncsiak, hanem arra, hogy milyen intézkedéseket kívánunk tenni a fogyasztók érdekében. (Dr. Józsa István: Arról beszélünk.) Ezért azt szeretném kérni, hogy válogassák meg a szavaikat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy itt a vitanap vége felé közeledve valóban a vitanap kezdeményezőjeként néhány gondolatot elmondjak talán a vita lezárásaként önöknek.

(13.20)

Az egész vitanapot azért kezdeményeztük, azért kezdeményeztem, hogy szó essen a Magyar Országgyűlésben a fogyasztókat érintő kérdésekről, felvessek olyan problémákat, és megoldásokat próbáljunk találni az ő gondjaikra, problémáikra.

Világosan kiderült egyébként a mai vitanapon, hogy az a különbség az MSZP és köztünk, hogy ők leginkább saját magukkal foglalkoztak a mai vitanapon, és pártpolitikai ügyekben próbáltak vitázni. Mi pedig azokra az ügyekre kerestünk megoldást, amelyek a fogyasztókat érintik.

Szóba került ma - teljesen természetesen - az az elmúlt két és fél esztendős munka, amellyel megváltozott a fogyasztóvédelem területe Magyarországon, azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek elhangoztak a mai vitanapon több felszólaló kapcsán. És teljesen természetes, elhangzottak a mai vitanapon azok az ügyek is, amelyek azt a problémát, amit többen felvetettek, okozták. Egyrészt a kilencvenes években a teljes körű és felelőtlen privatizáció, amely külföldi cégek kezébe adta a közműcégeket, és amely gyakorlatilag megszüntette azt a lehetőséget, hogy a magyar államnak nagyobb befolyása lehessen a közműárakra. És szóba került a mai vitanapon az is, hogy milyen módon emelkedett a Bajnai-Gyurcsány-kormányok időszaka alatt a gázár, illetve villanyáram ára: a gázár több mint 200 százalékkal, a villany ára pedig majdnem 100 százalékkal.

Mind-mind oda vezettek ezek a felelőtlen lépések, hogy ilyen helyzet alakult ki ma. Nekünk szerintem nem ezzel kell elsősorban foglalkozni, hanem azzal, hogy milyen megoldásokat tudunk kínálni ezekre a problémákra. És ezeken volt a hangsúly, hála istennek, így azt gondolom, hogy a mai politikai vitanap mindenképpen elérte a célját, mert több olyan ügyről beszéltünk, amely a fogyasztókat érdekli és érinti. Hogy csak néhányat ragadjak ki belőle: a mérőóra-leolvasások ügye, amelyből sok probléma van, sok jelzés érkezett, és amit mindenképpen meg kell oldanunk az elkövetkező időszakban, egyrészt azt, hogy ne évente legyen köteles a közműszolgáltató a mérőórát leolvasni, hanem legalább negyedévente, és köteles legyen arra is, hogy a fogyasztóval egyeztessen az ügyben, hogy le tudja olvasni, tehát hogy meg tudja ezt oldani, ne csak nem igazolható módon azt tudja mondani, hogy ő megpróbálta leolvasni, de nem sikerült. Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találnunk.

Ugyanígy szóba került ma az ügyfélszolgálatok ügye. Mindenképpen meg kell oldani, hogy a települések többségén legyen olyan helyiség, ahol a szolgáltatók biztosítják a panaszfelvételt, biztosítanak információkat az ügyfelek, a fogyasztók számára, és biztosítanak olyan anyagokat, amiből valóban információhoz juthatnak az ügyeik intézéséhez.

Szóba került talán az egyik legfontosabb és legrégebb óta húzódó ügy, ez a számlaképek ügye. Mindent el kell követnünk, és mindenféle törvényi lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a fogyasztók olyan számlát kaphassanak, amit értenek, amelyen világosan látszik, hogy melyik időszakban mennyit fogyasztottak, és ezért mennyit és mikor kell fizetniük, és csak annyit kelljen fizetniük, amennyi valóban a fogyasztásuk volt. Erre is megpróbálunk megoldást találni, és meg is kell ezt tudnunk oldani.

Szóba került az is, hogy ugyanúgy, ahogyan eddig, ezután is partnerei leszünk a kormánynak, hogy megakadályozzuk a közmű-szolgáltatási díjak mértéktelen emelkedését, amely egyébként az elmúlt két és fél esztendőben is megtörtént, hiszen a kormány első intézkedései között vezetett be moratóriumot a közműszolgáltató-díjak emelése ellen.

Szóba került az is, hogy a fogyasztói jogokat mindenképpen meg kell erősíteni az egyébként erőfölényben lévő és profitéhes multinacionális cégekkel szemben; olyan dolgokat kell előírni, olyan dolgokat kell megkövetelni tőlük, ami valóban segíti a fogyasztókat, hogy ingyen juthassanak információhoz, és sokkal kevesebb adminisztrációs teher legyen rajtuk. Én azt gondolom, hogy ilyen tekintetben a mai vitanap elérte a célját.

Az is kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja partnere a kormánynak abban, hogy ha ilyen irányú törvényjavaslatokat beterjeszt, akkor azt meg fogjuk vitatni és támogatni fogjuk, hiszen mindannyian azért vagyunk a Magyar Országgyűlésben - és remélem, erről azokat is meg tudtuk győzni, akik az elmúlt ciklusokban a közműszolgáltató cégek pártján álltak, nem a fogyasztók pártján -, azért ülünk itt, hogy mindent el tudjunk követni azért, hogy a fogyasztói jogokat tudjuk megerősíteni, a magyar fogyasztók, a magyar emberek és a magyar családok pártján álljunk. Ezért kezdeményeztem ezt a vitanapot, köszönöm mindannyiuknak, hogy ezen részt vettek, és kérem a támogatásukat majd a konkrét ügyek megszavazásában is, hogy előrébb is tudjunk lépni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem terveztem, hogy hozzászólok, Józsa képviselő úr hozzászólása mégiscsak erre indít.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök voltak azok 2006-ban, akik ötéves adócsökkentési programot fogadtak el az Országgyűlésben, majd a választások után ezt visszavonták, és drasztikusan emelték az adókat. Önök voltak azok, akik elvették a családoktól a családtámogatási rendszert, a gyermekek után járó támogatást. Önök voltak azok, akik a nyugdíjasoktól elvettek legalább egyhavi nyugdíjat. (Dr. Józsa István: Visszaadtátok?) Ezt ne fogják ránk, ez az önök felelőssége! Ahelyett, hogy elnézést kérnének az emberektől, inkább vádaskodnak; szerintem a saját felelősségüket firtassák, mert így alakulhatott ki a mai helyzet.

Köszönöm szépen a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Ez a sötétség hatalma.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években a kormány sok területen ért el pozitív változást, ilyen volt a fogyasztóvédelem területe is. Napjainkban egyre fontosabb, hogy odafigyeljünk a fogyasztókat megillető alapvető jogok betartatására. A fogyasztóvédelmi tájékoztató kiadványok, tanácsadói telefonszám működtetése akár hétvégén is, személyes ügyfélszolgálat és még lehetne sorolni azokat a pozitív lépéseket, amelyeket a 2010-ben megalakult kormány vezetett be.

Módosításra került a fogyasztóvédelmi törvény is, ami a korábbinál hatékonyabban képes megvédeni a fogyasztói érdekeket. Az is egyértelműen kiderült, hogy a kormány a fogyasztók oldalán áll, s mindent megtesz annak érdekében, hogy megóvja őket a szándékos vagy akár csak a véletlen átverésektől is.

A fogyasztók számára mindenekelőtt A közműszolgáltatók helyzete címmel megrendezett politikai vitanapon sok mindenre fény derült, ami egy nagy és átfogó problémára világított rá, a közműszolgáltatások helyzetére. Itt külön kiemelem a főbb témákat, amelyeknek megoldása folyamatban van, ilyen a mérőóra-leolvasások gyakorisága, a könnyebben értelmezhető számlakép vagy a havi bediktálások egyesítése.

(15.10)

A számos pozitív változás mellett, amelyek a fogyasztók érdekeit védik, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kormány eddig példa nélküli intézkedést tett, amelyek következtében 2013. január 1-jétől átlagosan 10 százalékkal marad több pénz a családoknál a gáz- és villanyszámláik tekintetében. Erre nagyon nagy szükség volt, hiszen a havi munkabérek igen jelentős része megy el a számlák kifizetésére. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország a csúcstartók között van az energiaárak tekintetében. A korábbi szocialista kormányok 2002-2010 között nemhogy az árakat csökkentették vagy szinten tartották volna, hanem drasztikusan emelték. A jelenlegi kormány kilátásba helyezte, hogy újabb rezsiárcsökkentések következhetnek más közműágazatokban is. Különösen nagy segítség ez a családoknak és a szűkebb anyagi körülmények között élő időseknek is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Emellett fontos viszont, hogy megfelelően védjük-e a két legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportot, az időseket és a fiatalokat. Ők azok, akiket a lehető legkönnyebben meg lehet téveszteni, hiszen fiatalos naivitásuknak vagy időskori túlzott bizalmuknak köszönhetően sokszor áldozattá válhatnak. Elég csupán megemlíteni a különböző termékbemutatókat, a félreérthető, apróbetűs részeket tartalmazó reklámkampányokat.

Interpellációm előkészítését megelőzően több, az előzőekhez hasonló esettel is találkoztam, ahol idős vagy fiatal fogyasztókat csaptak be. Így merült fel bennem a kérdés, hogy milyen lépéseket tud tenni a kormány a két legkiszolgáltatottabb célcsoport hatékony és eredményes érdekvédelme érdekében.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, tisztelettel elfogadom. Azt szokták mondani, hogy minél több információval rendelkezik egy ember, annál kevésbé kiszolgáltatott, illetve annál inkább ki tud állni az érdekei mellett. 2010 óta az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszert úgy alakítottuk át, hogy sokkal többen juthatnak hasznos információhoz sokkal több csatornán keresztül. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság valóban itt rugalmas partnere az embereknek, a vállalkozásoknak is. Olyan akciókat indított, amelyekkel megpróbálja a legkiszolgáltatottabb rétegeket is megvédeni, hogy ők is érezhessék, nincsenek magukra hagyva, nincsenek egyedül. Emellett pedig, mondhatok egy példát, például a pénzügyi békéltető rendszer kialakításával mindent megteszünk azért, hogy mindenki könnyebben védhesse meg fogyasztói jogait. Ebből is kiderül, hogy a jelenlegi kormány valóban a fogyasztók, a magyar emberek oldalára állt.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2012. november 29-én tartottuk itt a Házban a "Fogyasztó mindenekelőtt - a közműszolgáltatások helyzete" című fogyasztóvédelmi vitanapot. Ez alkalommal megvitattuk a közműszolgáltatások területén meglévő helyzetet és annak kialakulását, szót váltottunk a rezsiköltségek emelkedéséről és a hozzánk eljuttatott információk, javaslatok alapján beszéltünk a fogyasztóvédelmi problémákról és a lehetséges megoldásokról is. Akkor is elmondtam, s ennek most is helye van, hogy a kilencvenes évek közepén az akkori szocialista-szabad demokrata kormány által levezényelt úgynevezett hatnapos privatizáció során a közműszolgáltató cégeket külföldi tulajdonba adták. Ennek következtében a magyar gazdaság, a magyar emberek teljesen kiszolgáltatottak lettek a monopolhelyzetbe került, külföldi kézben lévő közműcégeknek. Történt ez úgy, hogy a szocialisták akkor is ennek az ellenkezőjét ígérték. Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy a közműszolgáltató cégek visszaéljenek monopolhelyzetükkel, a magyar családoknak pedig folyamatosan nőtt a rezsiszámlája. Ennek következménye lett, hogy 2011-ben Magyarországon volt a második legmagasabb a villamos áram és a lakossági gáz árszintje.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés programja a piaci verseny megteremtését minden ágazatban kiemelten kezeli. Azokon az ágazati területeken viszont, ahol természetes monopóliumok alakultak ki és működnek - így az energetika területén is -, erősebb állami szabályozással szükséges fellépni. Ezért kiemelten indokolt a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetének javítása, egyes fogyasztói terhek szolgáltatókra történő áthárítása. A szociális közműszolgáltatás kialakításának célja a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terhek csökkentése azzal, hogy ezeknek a terheknek jelentősebb részét az energiaszolgáltatók lesznek kötelesek átvállalni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es évet megelőző nyolc év energetikai szabályozása és a gazdasági világválság nyomán fellépő pénzügyi és hitelválság együttes hatására a sokak számára nehezen kigazdálkodható rezsiköltségek az elmúlt években gyors ütemben egyre növekvő részt tettek ki a magyar családok, a magyar háztartások kiadásaiból. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszakában a rezsiárak az egekbe szöktek, a gáz ára háromszorosára, a villanyáram ára kétszeresére nőtt. Érdemi fogyasztóvédelemről pedig nem nagyon beszélhettünk, hiszen az akkori kormányok szinte kivétel nélkül minden esetben a közműszolgáltatók érdekeit képviselték, a közműszolgáltatók oldalára álltak. A válság időszakában, amikor a közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent, a családok mindennapi nehézségeivel éles ellentétben áll, hogy a közszolgáltatást nyújtó cégek profittermelése jelentős.

A kormány az elmúlt időszakban minden lehetőséget kihasznált, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit enyhítse. A folyamat részeként újabb eszközök bevonásával továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy az energiaárak a lakosság teherviselő képességéhez illeszkedő módon és mértékben alakuljanak, a háztartások jövedelméből energetikai kiadásokra fordított összegek lehetőség szerint csökkenjenek. Így történt ez 2013. január 1-jétől is, hiszen eddig példa nélküli módon 10 százalékkal csökkentek a rezsiárak, csökkent a gáz, a villanyáram és a távhő ára is. Emellett megszületett az a miniszteri rendelet is, amely rendezi a számlaképek ügyét. Eszerint a fogyasztók hamarosan olyan számlákat kapnak, amelyekről könnyen leolvashatják, hogy milyen időszakban, mekkora fogyasztásért mennyit kell fizetniük. Tehát a fogyasztók hamarosan valóban áttekinthető számlákat kaphatnak majd kézhez. Ezek az intézkedések is azt mutatják, hogy Magyarország mára jobban teljesít, így képesek vagyunk megvédeni a fogyasztókat a monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatók profitéhségétől. Ki tudunk állni a magyar családok érdekeiért. Itt az ideje, hogy a közműszolgáltató cégek nagyobb terhet vállaljanak.

Tisztelt Ház! Számos problémát jelentő kérdés maradt még azonban, amelyek megoldásával nem szabad és nem is lehet várni. Így a "Fogyasztó mindenekelőtt - a közműszolgáltatások helyzete" című parlamenti vitanapon elhangzottak, az elmúlt időszak tapasztalatai, valamint a rezsicsökkentés megvalósulásának érdekében létrehozott kormánybizottsághoz és kormánypárti munkacsoporthoz beérkezett társadalmi visszajelzések összegzése, értékelése alapján indokolt volt felülvizsgálni, hogy megfelelő számú ügyfélszolgálat és panaszkezelési fórum áll-e a fogyasztók rendelkezésére. Megvizsgáltuk a leolvasással, a méréssel és a díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket és gyakorlatot is. A szabálytalan vételezést és az energialopást törvényes eszközökkel vissza kell szorítani úgy, hogy eközben a szolgáltatói túlkapások sem megengedhetők. A tisztességes, becsületes fogyasztók védelme alapvető fontosságú, nem érheti jogsérelem őket. A jelen törvényjavaslat többek között e fenti, a fogyasztókat közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

Fontos része a javaslatnak az ügyfélszolgálati irodák ügye. El kell érnünk, hogy a szolgáltatók megfelelően hozzáférhető és valódi ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgáltató irodát legyenek kötelesek működtetni. El kell érnünk, hogy a szolgáltatók valóban szolgáltassanak.

A mérőóra-leolvasások megfelelő szabályozása is szándékunk volt, amikor előterjesztettük a törvényjavaslatunkat. Fontos, hogy a szolgáltató, amennyiben a felhasználó kéri, negyedévente ingyen köteles legyen leolvasni a mérőórákat. El kell érnünk, hogy az emberek csak annyit fizessenek, amennyit fogyasztottak, a szolgáltató ne az ő pénzüket használja. E javaslat egyeztetési kötelezettséget is előír a szolgáltatónak a mérőóra-leolvasás ügyében, s köteles azt biztosítani akár este 20 óráig is.

A törvényjavaslat szerinti rendelkezések nagymértékben elősegítik a Fogyasztóvédelmi Hatóság energetikai területen történő hatékonyabb fellépését a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak az energetikai szolgáltatók üzletszabályzatának vizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó hatáskörének egyértelműsítése révén. Rendelkezni kívánunk a társasházak villamosenergia-szolgáltatásból történő kikapcsolásának pontos szabályozásáról, illetve annak megnehezítéséről is. A törvényjavaslat fontos része a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos rendelkezések megerősítése, az úgynevezett különdíjas szolgáltatások egy részének ingyenessé tétele, valamint a kiszervezések megszüntetése. A törvényjavaslat célja, hogy a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján tovább csökkentse a magyar családokra háruló, az energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető adminisztratív és anyagi terheket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a szociális közműszolgáltatás rendszerének kialakítása mindannyiunk számára fontos. Eljött az ideje annak, hogy a kormány elődeivel ellentétben kiálljon a magyar családok érdekei mellett. Az eddig megtett intézkedések mellett, amennyiben a jelen törvényjavaslatot elfogadjuk, erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthetjük a magyar családok helyzetét. Éppen ezért azt kérem önöktől, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány rövid gondolatban válaszoljak a vitában elhangzottakra. A vitában sok furcsaságot lehetett hallani egyrészt tájékozatlanságból, másrészt valószínűleg, mert a törvényjavaslat mégsem lehet olyan nagyon rossz, hiszen az egyik oldalról azt hallottuk, hogy túl puhány a közműszolgáltatókkal kapcsolatban, a másik oldalról, a szocialisták részéről pedig természetesen ugyanazt, mint a 2010 előtti esztendőkben, amikor a közműszolgáltatók érdekeit védték, mondván, hogy azok tönkre fognak menni. Nem gondolom, hogy egyik állítás is igaz lenne, de azért nézzünk néhány tényt, bár nem szeretnék minden hozzászólásra reagálni.

A mai törvényjavaslat előzménye mégiscsak a 2012 novemberében lefolytatott fogyasztóvédelmi vitanap a parlamentben. Igenis azt gondoljuk, jómagam is azt gondolom, hogy fontos tisztázni, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. Bencsik képviselőtársam el is mondta a vita közben, van néhány olyan tény, amelyet nem lehet elhallgatni, nem lehet megmásítani. Tény az, hogy önök, a szocialista-szabad demokrata kormány a 90-es évek közepén elkótyavetyélték a közműszolgáltató cégeket külföldi tulajdonba, ezzel kiszolgáltatottá tették a családokat. Ennek az egyik következménye is szintén tény: a 2010-et megelőző nyolc esztendőben háromszorosára emelkedett a gáz ára és kétszeresére emelkedett a villanyáram ára. Göndör István képviselő úr hiába próbál úgy tenni, mintha az a probléma, amely ma meglenne, 2010-ben keletkezett volna, ez ugyanis nem igaz. Nem akarunk visszatérni az előző időkhöz, éppen azokat a problémákat kell orvosolnunk többek között ezekkel a törvényjavaslatokkal, amelyeket az ilyen átgondolatlan intézkedések miatt önök okoztak.

Érdemi fogyasztóvédelemről a 2010 előtti időszakban nem beszélhettünk, mert az akkori kormányok szinte kivétel nélkül mindig a közműszolgáltató cégek érdekeit képviselték. Ezen túl olyan bonyolulttá tették - amit egyébként nekünk róttak fel - a számlaképet, hogy a fogyasztók valóban nem tudtak eligazodni ezeken. Ezzel szemben az is tény, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter asszony által kiadott rendelet alapján egyszerűsödik a számlakép. A számlakép első oldalán gyakorlatilag három számot fog látni a fogyasztó: hogy milyen egységáron, milyen mennyiségben és mennyit kell fizetnie. Mert az elmúlt esztendőkben ez nagy probléma volt. Az is tény, hogy 2013. január 1-jétől 10 százalékkal csökkentek a rezsiárak. Bármennyire szeretnék is ezt elbagatellizálni, 10 százalékot csökkent a gáz, a villanyáram, illetve a távhő ára.

(17.10)

Azt is elmondták, hogy ez a törvényjavaslat nem is igazán foglalkozik fogyasztóvédelmi kérdésekkel, csak felsorolásszerűen. Fogyasztóvédelmi kérdés benne az ügyfélszolgálati irodák ügye. S azzal szemben, amit önök állítottak, nemcsak a járási székhelyen lesz köteles ügyfélszolgálati irodát fenntartani a szolgáltató, hanem minden 5 ezer fő feletti településen köteles lesz olyan irodát fenntartani, ahol valódi ügyfélfogadás és ügyfélszolgálat történik.

Bevezetjük ezzel a törvényjavaslattal, hogy ha a fogyasztó kéri, a szolgáltató negyedévente ingyenesen köteles legyen a mérőórát leolvasni. Nem kötelezővé tesszük, ahogy önök mondják, hanem bevezetjük mint lehetőséget az éves, illetve a havi telefonon történő bediktálás mellett. Kötelezővé tesszük azt, hogy ha nem sikerült a mérőórát leolvasni, akkor egyrészt igazolható módon - mert ez most nem így van - kapjon értesítést a fogyasztó arról, hogy ott jártak nála, másrészt pedig a szolgáltató köteles legyen a fogyasztóval egyeztetni az ügyben, hogy le tudja olvasni a mérőóráját. Akár este 8 óráig is időt kell erre biztosítani, hogy a fogyasztóknak ne kelljen ezért szabadságot kivenni.

A számla- és kötbértartozások ügyének szétválasztása is fontos. Z. Kárpát Dániel képviselő úr téved, nem bírósági ítéletnek kell születnie, hanem bírósági útra kell terelni, peres eljárást kell kezdeményezni ez ügyben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörét is próbáljuk megerősíteni, és a társasházak kikapcsolását is megpróbáljuk megnehezíteni. Ilyen fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozik a törvényjavaslat.

Én csak a bevezetőmben elmondottakat tudom idézni, illetve kérni tudom önöket. Azt mondtam, úgy hiszem, hogy a szociális közműszolgáltatás rendszerének kialakítása mindannyiunk számára fontos. Eljött az ideje annak, hogy a kormány - elődeivel ellentétben - kiálljon a magyar családok érdekei mellett, az eddig megtett intézkedések mellett. Amennyiben a jelen törvényjavaslatot elfogadjuk, erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthetjük a magyar családok helyzetét.

Azt kérem a szocialista képviselőktől, akik többször elmondták a vita során, hogy nem kívánják támogatni ezt a törvényjavaslatot, döntsék el végre, hogy a közműszolgáltatók oldalára akarnak állni, és akkor ott is akarnak maradni, és az ő érdekeiket kívánják képviselni (Göndör István: Most se mond igazat, képviselő úr!), vagy támogatják a kormányt, illetve a kormánytöbbséget abban, hogy a közműszolgáltatások területén kialakult monopóliumokra nagyobb állami befolyással legyünk és kiálljunk a magyar fogyasztók, a magyar családok, a magyar emberek oldalán. Mi ezen az oldalon állunk, s majd meglátjuk a törvényjavaslat végszavazásánál, hogy önök kinek az oldalára álltak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A politikai részekhez nem kívánok hozzászólni, két javaslat ügyében röviden - az idejükkel nem visszaélve - szeretnék válaszolni.

Az egyik ez a fogyasztók adminisztrációs terheinek a növelése. Itt elhangzott, hogy ne kelljen a számláját a fogyasztónak magával cipelnie, amit a jelzőt illetőn nem értek, viszont azt gondolom, hogy a felhasználó adminisztratív terhei csökkennek azzal, hogy a számláját magával viszi, mivel a számlán számos olyan adat van, amely az új szerződés megkötéséhez szükséges, így azokat a fogyasztónak már nem kell külön feltüntetni a szolgáltatóváltással kapcsolatos dokumentumban. Egy számlát azért nem cipel magával az ember, mert nem olyan természetű.

A másik az ügyfélszolgálati irodák megközelítése. Göndör képviselő úrnak szeretném mondani, nem arról van szó, hogy nem támogatjuk azt, amit önök indítványoztak, hanem arról van szó, hogy a fogyasztóvédelmi törvény 17/B. § (2) bekezdésének az első mondata úgy szól: "Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a vállalkozás úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről olyan módon köteles gondoskodni, hogy az ügyfélszolgálat megközelítése, az ahhoz való hozzáférés az ellátott fogyasztók számára és földrajzi eloszlására figyelemmel ne járjon aránytalanul nehézségekkel a fogyasztókra nézve." Úgyhogy azért nem támogattuk az indítványukat, mert a fogyasztóvédelmi törvény ezt már szabályozza.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években számos erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy a hazánkban komoly problémát jelentő devizaeladósodásnak gátat vessünk.

A szocialista kormányok idején nagymértékben megnövekedett a devizahitelt felvevő családok száma. Az akkoriban könnyen hozzáférhető pénzforrás mára borzasztóan nagy teherré vált a családok számára. A Gyurcsány-Bajnai-időszakban semmilyen intézkedést sem hoztak az akkori kormányok a devizahitelesek megsegítése érdekében. (Dr. Józsa István és Szűcs Erika közbeszól. - Az elnök csenget.) 2010-ig Magyarországon folyamatosan nőtt azon családok, háztartások száma, amelyek egy előre nem látható, akár évtizedekig is eltartó adósságba verték magukat. Az akkori kormányoknak nem számított semmi és senki, a cél csakis a nagyvállalatok és a bankok zsebének megtömése volt, még akkor is, ha emiatt (Szűcs Erika közbeszól.) családok tömegei kerültek szinte kilátástalan helyzetbe.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2010-ben hivatalba lépett kormány az emberek oldalára állt, és azonnal hozzákezdett a devizacsapdába került emberek, családok kimentéséhez. Az ország gazdasági teljesítőképességének figyelembevételével 2010 óta számos intézkedést hoztunk, hogy minél több családot megóvjunk attól, hogy fedél nélkül maradjanak. Az egyik ilyen intézkedés volt a kilakoltatási moratórium meghirdetése, majd többszöri meghosszabbítása, de megemlíthetném még az otthonvédelmi akciótervet, vagy éppen a végtörlesztés és az árfolyamgát adta kedvező lehetőségek bevezetését.

(16.00)

Tisztelt Államtitkár Úr! A fogyasztóvédelmi bizottság ülésein is nagyon sokszor foglalkoztunk a témával, ahol nem csupán a tárca és a szakmai szervezetek képviselői voltak jelen, hanem a civil szervezetek is elmondhatták véleményeiket, meglátásaikat. Az eddig megtett intézkedések mellett is sok olyan család van még, akik segítségre szorulnak. Éppen ezért kérdezem: milyen intézkedéseket tesz a kormány a szocialisták idején devizahiteles csapdába sodródott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) állampolgárok megsegítése érdekében?

Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok nem visszaélni a türelmével. Egy gondolatot engedjen meg, államtitkár úr: szinte csak hazánkban ekkora probléma a devizaeladósodás, mert az európai országok, a szomszédos országok kormányai annak idején mind-mind időben tettek azért intézkedéseket, hogy a családok minél kevésbé adósodjanak el devizában. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok ilyen intézkedéseket nem tettek, szögezzük le, emiatt alakult ki ez a mai probléma. (Szűcs Erika közbeszól.)

Az Országgyűlés napirendjén van a mai ülésen is az árfolyamgát végső határidejének kitolása. Az Országgyűlés előtt van a Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény módosítása, amely kibővíti a lehetőségeket. Azt gondolom, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a kormány valóban az emberek oldalán áll, a kormány és a kormánypártok mindent megtesznek azért, hogy minél több devizahitelest ki tudjanak menteni ebből a problémából.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Kivéve a forintárfolyamokat!)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Magyarországon a Gyurcsány-Bajnai-korszakban elképesztő mértékben emelkedtek a rezsiárak. A szocialista kormányok évente akár többször is képesek voltak emelni a gáz, a villanyáram vagy éppen a víz árát. Ez 2010-re addig fajult, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak végére a gáz ára a háromszorosára, a villanyáram ára pedig a duplájára emelkedett. Emellett a baloldalnak mindig, amikor valami pénzügyi problémával szembesült, a megszorítás jutott eszébe. Szinte minden alkalommal a külföldi érdekek mellé álltak, és nem a magyar emberek érdekeit képviselték. Ezen intézkedéseket tetézte, hogy devizaadósságba kergették az embereket, ezzel szinte már elviselhetetlen terhet raktak a magyar családok vállára. Az előző ciklusnak köszönhetően a rezsiárak emelkedése 2012-re olyan szintet ért el, hogy az európai uniós tagállamok közül Magyarországon volt az egyik legmagasabb az egy főre jutó rezsikiadások mértéke.

Tisztelt Államtitkár Úr! A növekvő rezsiárak megfékezésének és a lakosság terheinek enyhítése érdekében döntött úgy a kormány, hogy 10 százalékkal csökkenti a gáz, a villanyáram és a távhő árát. Ez egy átlag magyar családnál 60-70 ezer forint megtakarítást is jelenthet évente. Magyarország jobban teljesít, hiszen ilyen mértékű közüzemi árcsökkentésre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Ez is azt bizonyítja, hogy a kormány, a kormánytöbbség a magyar emberek, a magyar családok oldalára állt. A közterhek csökkentése mellett azonban nem szabad megfeledkezni az elmúlt időszak számos fogyasztóvédelmi vitájáról sem. A monopóliummá nőtt közműszolgáltatók szinte bármit megengedhettek maguknak, szemrebbenés nélkül verték át a fogyasztókat, kapcsolták ki őket a szolgáltatásból, és szedtek be díjat olyan alapvető szolgáltatások után, amelyekért nem kellett volna.

Ezekről az állapotokról több országos újság is beszámolt, de választókerületemből kapott állampolgári levelek is tanúskodnak a helyzet tarthatatlanságáról. Éppen ezért úgy vélem, hogy tovább kell erősítenünk a fogyasztók hatékony védelmét.

Kérdezem ezért államtitkár urat: várható-e a lakosság közüzemi terheinek további csökkentése? Tervezik-e más szolgáltatások díjainak csökkentését? Valamint kérdezem, hogy mit tesznek a fogyasztók érdekeinek védelme, a jogaik és lehetőségeik körének további bővítése érdekében.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon fontosnak tartom, hogy a politika ma már arról szól, ami az embereket, a családokat érinti és érdekli, az ő problémáik megoldásáról szól, erről szól a rezsicsökkentés is, hiszen nagyon fontos, hogy a továbbiakban is azon dolgozzunk, hogy a magyar emberek, a magyar családok terhei folyamatosan tudjanak csökkenni.

Emellett az is nagyon fontos, hogy a 2010-es kormányváltás óta sokat tettünk közösen az állami fogyasztóvédelmi rendszer megerősítéséért, rugalmassá tételéért, nagyon fontos, hogy a magyar családok, a magyar fogyasztók érzik, hogy nincsenek egyedül, van, akire számíthatnak. Éppen ezért, tisztelt államtitkár úr, a válaszát elfogadom, és természetesen a kormány az elkövetkezendő időszakban is számíthat a frakcióink segítségére minden olyan ügyben, amely a magyar családok terheinek csökkentését eredményezi.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyre zavarosabb vallomások látnak napvilágot arról, hogy mi is történt azon a bizonyos zárt MSZP-frakcióirodában, ahol elhallgattatták az egykor a Hajdú-Bét-károsultak érdekében felszólaló Karsai Józsefet. A minap éppen Veres János, a Gyurcsány-kormány egykori minisztere zavarodott bele nyilatkozatába, hogy pontosan mi is történt akkor, és próbálta cáfolni azt, hogy valaha is beszéltek volna a Hajdú-Bétről. Teljes a zavar a baloldalon. Láthatóan összevissza beszél mindegyikük, hogy hogyan is próbálták eltussolni a Bajnai Gordon vezette Wallis szerepét a Hajdú-Bét-károsultak ügyében.

Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban azt is láthattuk, hogy Bajnai Gordon egyre idegesebb, egyre agresszívebb és cinikus nyilatkozatokra ragadtatta magát. Odáig elment, hogy viccelődött a károsultak tragédiáján, pedig rajta kívül ezen a történeten aligha tud bárki is nevetni. Családokat tettek földönfutóvá, egész életük munkája veszett oda, a vállalkozásuk, az otthonuk, de van, akinek a családtagja is. (Lukács Zoltán: Ti is ugyanazt csináljátok. - Nyakó István és Gőgös Zoltán közbeszól.) Felettébb cinikusnak tartjuk azt is, és sokat elárul Bajnai Gordon jelleméről, hogy már nemegyszer elmondta, hogy ha a jelenlegi kormány a Hajdú-Bét-eseket kártalanítja, akkor kártalanítsa a Malév-károsultakat is.

Felháborító ez a nyilatkozat azok után, hogy a nemrég itt a parlamentben is napirenden lévő Malév-jelentésből kiolvasható, a Gyurcsány-Bajnai-kormány és holdudvara ásta meg a nemzeti légitársaság sírját is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van!) 127-szeres áron vették vissza a Malévot, mint amennyiért privatizálták. Kivéreztették a társaságot, eszük ágában sem volt megmenteni, tudatosan vitték csődbe. A Malév-ügyben is a külföldi érdekeket szolgálták, és kárt okoztak a magyar államnak.

Ezek szerint Bajnai Gordon azt gondolja, az országnak, a magyar embereknek más dolguk sincs, mint őutána eltakarítani a romokat; amit ő tönkretett, azt mások állítsák helyre, ahol ő kárt okozott, ott kártalanítson az állam.

Túl nagy árat fizetett már Magyarország a Gyurcsány-Bajnai-kormány szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitikája miatt. Túl nagy árat fizettek már a magyar családok. Persze, Bajnai Gordon idegessége érthető, hiszen egyre több sumákságáról hullik le a lepel. Egyre több ügyben derül ki, hogy nem mond igazat. Napról napra repedezik az álarc.

(13.40)

Napról napra derül ki, hogy a jófiús álarc mögött valójában egy külföldről pénzelt, spekulatív, pénzéhes ember van, aki akármihez is nyúlt, ott mindig a magyar emberek húzták a rövidebbet.

Tisztelt Országgyűlés! Bajnai Gordon a mai napig nem adott választ a magyar emberek érdeklődő kérdéseire, amelyek a volt szocialista politikus, Karsai József nyilatkozatai után kerültek napvilágra. Mint ismert, Karsai József elmondta, hogy Bajnai Gordon egy zárt MSZP-frakcióirodában elismerte, hogy valóban minden úgy van a Hajdú-Bét-ügyben, ahogy Karsai állítja, és ahogy azokban a bizonyos titkos aktákban olvasható.

Várjuk a válaszokat, hogy mit tartalmazhatnak azok a bizonyos titkos akták. (Gőgös Zoltán: Kérdezzétek meg a Karsait!) Igaz-e, hogy a Wallis még az utolsó hetekben, utolsó napokban is több száz millió forintot tolt ki, talicskázott ki a Hajdú-Bétből? Valóban igaz, hogy kommunikációs szerződésekre költötték a pénzt, miközben a családoknak már hetek óta nem fizettek? A Portik-ügy után felmerül az emberben az a kérdés is, hogy a maffiabaloldalon ki áll amögött, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején Karsai Józsefet elhallgattatták (Dr. Józsa István: Akkor hány maffia áll mögötte?), és megfenyegették, amikor a Hajdú-Bét-ügyben kisemmizett 500 károsult magyar család érdekében emelte fel a szavát.

A magyar emberekkel együtt továbbra is várjuk a válaszokat. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: A Fidesz dohánymaffiája!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bizottság 2013. május 16-án tette közzé azt a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország első helyen végzett a veszélyes termékek felkutatása terén az Európai Unióban.

Hazánkban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el a RAPEX-rendszerben a nemzeti szintű feladatot. Tonio Borg egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos sajtótájékoztatóján külön hangsúlyozta, hogy az eredmények nem arra utalnak, hogy ezekben az országokban több veszélyes termék kerülne piacra, mint a többi tagállamban, hanem éppen ellenkezőleg. Hazánk eredményei arra mutatnak rá, hogy jobban kerülnek ellenőrzésre a forgalomba hozott termékek.

Tisztelt Államtitkár Úr! A RAPEX-rendszeren belül kimagasló eredményeink évről évre javultak, amelyeknek köszönhetően kisebb mértékben kerülnek kereskedelmi forgalomba az egészségre, az emberi életre vagy éppen a környezetünkre potenciálisan veszélyes fogyasztási cikkek.

A hazai hatóság első helyezése egyértelművé tette, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, amelyek a leghatékonyabban ellenőrzik a forgalomba hozott termékeket. Természetesen van még teendőnk bőven, de azt elmondhatjuk, hogy Magyarország a fogyasztóvédelem területén is jobban teljesít.

Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat: ön hogyan értékeli a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság piacfelügyelet területén elért eredményeit? Valamint kérdezem: milyen további termékbiztonsággal összefüggő ellenőrzéseket terveznek a jövőben?

Várom tisztelettel válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr, köszönöm szépen a válaszát. Örömmel veszem, hogy a minisztérium is értékeli azt a munkát, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elvégzett ezen a területen is az elmúlt időszakban, hiszen nagyon fontos területről van szó, minden embert érintő területről van szó.

Képviselőtársam előbb a gyermekeket emelte ki ebből, mert olyan munkáról, olyan hatóságról van szó, amely minden ember mindennapi életét befolyásolja kedvezően. Én is azt gondolom, hogy meg kell becsülni ezt az eredményt, hiszen Magyarország egyre több területen teljesít jobban, és ajánlom a bizottság alelnökeként is a segítségünket a további munkához, hiszen ez Magyarország érdeke. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bajnai Gordon ismét lebukott, újabb ügy kapcsán derült ki, hogy nem mondott igazat a magyar embereknek. Sokat elárul Bajnai jelleméről, hogy egy hetilap oknyomozó riportjából kell megtudniuk a magyar embereknek, hogy Bajnai Gordonnak és családjának nagyon komoly üzleti érdekeltségei vannak külföldön, egy átláthatatlan osztrák cégháló veszi őket körül. Egy újságból kell megtudnunk, hogy van egy egész Bajnai-cégbirodalom, és annak ráadásul minden érdekeltsége Bécsben van, hogy az osztrák államkasszát gyarapítsa.

A hetilap cikkében egyebek mellett a következőket olvashatjuk, idézem: "Az átláthatóságot hirdető Bajnai Gordonnak létezik egy kevésbé transzparens énje. Az egykori miniszterelnök 2011 óta a jó kormányzásra készül, arról viszont lapunk megkeresése előtt még nem nyilatkozott, hogy közben belevetette magát az üzleti életbe. A hazaiba és a bécsibe egyaránt. A szüleivel közös befektetési cége például Ausztriának adózik."

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt eddig is tudtuk, hogy Bajnai szereti homályban tartani, valójában ki is ő, mi is ő, homályos külföldi szervezetek pénzelik őt, homályos üzleti érdekek által vezérelve. A Bajnai Gordont körülvevő osztrák céghálózatról szóló hírek azonban újabb meglepetést okoztak mindannyiunknak. Bajnai egész üzleti pályafutását off-shore cégek, adóparadicsomok veszik körül, ahogy az egész körülötte lévő gazdasági érdekcsoportot is. Nem kell messzire mennünk, ott van mindjárt a Wallis és annak kisebb vállalatai, de említhetném a Dataplex-ügyet is. Ismerjük Bajnai Gordon mondatait ezekről az ügyekről. Nem ő volt a tulajdonos, nem az ő ciprusi cége, nem az ő off-shore cége. Ez persze lehet igaz is. Lehet a szavakkal játszani, de Bajnai Gordon mellett, mögött, a hozzá közel álló holdudvarban és azok cégcsoportjaiban bizony sok-sok az adóparadicsomokban, más országokban, Cipruson és ki tudja, hol bejegyzett cég.

Tisztelt Ház! Szemmel láthatóan egy olyan gazdasági érdekkör tagja ő, amely előszeretettel adózik máshol, amely nem szereti kivenni a részét a magyar közteherviselésből, amely a profitot, a saját profitját előszeretettel más országokban forgatja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A 2010-es választások után nagyon nehéz örökséget vett át a kormány: tönkretett gazdaság, eladósított állam, magára hagyott, kifosztott emberek és családok. Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy abból a bajból, amit a Gyurcsány-Bajnai-kormányok okoztak, ki tudjunk lábalni. Mi a magyarok, a magyar családok oldalára álltunk, velük együttműködve dolgozunk. Miközben a magyar emberek, a vállalkozók keményen dolgoznak, fizetik a közterheket, és komoly áldozatokat vállalnak azért, hogy Magyarországot talpra állítsuk, azok után, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány tönkretette az országot, addig Bajnai Gordon és családja egész külföldi céghálózatokat működtet. Ezeken a vállalatokon keresztül inkább adóznak Ausztriának, mint Magyarországnak.

Ideje lenne, hogy Bajnai Gordon belássa, a hazugságoknak véget kell vetnie. Lassan be kell látnia, hogy őszinteséggel többre ment volna, mert kezd nagyon kínos lenni, hogy sorra bukik meg a hazugságaival. Ezek után már csak az a kérdés, hogy Bajnai Gordon miért Magyarország, miért nem Ausztria miniszterelnöke kíván lenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)