Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyeletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről rendelkezik. Ahogyan a törvényjavaslat általános indokolása is utal rá, az irányelv nyíltan vállalt célja a fizetési fegyelem erősítése, amelyhez hozzáteszem, hogy ez az EU versenyképességének egyik kulcskérdése. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az említett irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja.

Természetesen ezen irányelvnek való megfelelést tűzte maga elé célként a Ptk. kodifikációs bizottsága és az Országgyűlés is az új polgári kódex elfogadásakor, azonban a gyakorlatban a kezdetektől fogva számos probléma merült fel, amit kötelességünk javítani. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak és a szabályozás megújításának célja az elhangzottakból is következően nem lehet más, mint az irányelv elvárásainak való megfelelés, mindezt úgy, hogy sem a vállalkozásokra, sem a szerződő hatóságokra ne rakjon rá felesleges adminisztrációs terhet.

Szeretném leszögezni, hogy hibás az az ellenzéki interpretáció, amely szerint a kormánypártok csak most érzékelték a gyakorlati problémát, és a javaslataikat egyszerűen lesöpörték volna. A Ptk. módosítását is tartalmazó 2015. évi LXXI. törvény 26. §-a ugyanis kimondja, hogy a kötelezett, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

A jogalkotó már e módosító rendelkezés kapcsán is abból indult ki, hogy a behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség bekövetkezéséhez a felróhatóság feltételét fűzi. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, éppen a gyakorlati nehézségekből és bosszúságokból kiindulva, sui generis jogintézményként kívánja kezelni a behajtási költségátalányt, és a kérdést önálló törvényi formába önti.

Ezért a javaslat, ahogy az általános indoklás is leszögezi, az irányelv átültetésére vonatkozó szabályozás új elemeként abból indul ki, hogy indokolt a Ptk.-t megkímélni az annak rendszerébe nehezen illeszthető behajtási költségátalány intézményétől, és az ezen intézményt érintő rendelkezéseket külön törvényben megfogalmazni. Ez ugyanis nemcsak megóvná a Ptk.-t az intézmény kapcsán felmerült és széles körben elégedetlenséget okozó jogalkalmazási problémák kedvezőtlen hatásától, de az irányelv e tárgykört érintő esetleges változtatásai esetén megkíméli a Ptk.-t az e körben szükségessé váló módosítási igényektől.

Az elhangzott célok érdekében a törvényjavaslat meghatározza, hogy a behajtási költségátalányra vonatkozó rendelkezések milyen fizetési ügyletek körében alkalmazhatók. Kereskedelmi ügyleteknek eszerint a vállalkozások, illetve a vállalkozás és szerződő hatóság között lebonyolított olyan ügyletnek minősülnek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatás nyújtása.

A törvényjavaslat legfontosabb elemének tartom, hogy a jövőben a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíván-e, vagyis igényli-e a kötelezettől, hogy az erre vonatkozó követelését teljesítse. Hangsúlyozom, hogy a szóban forgó követelés érvényesítéséhez a jogosult részéről előzetes felszólítás nem szükséges. Önkéntes teljesítés hiányában azonban, amennyiben a jogosult igényt tart a költségátalányra, szükségképpen fel kell szólítani az adóst. A behajtási költségátalányt pedig ettől a ponttól, vagyis a kötelezett késedelembe esése napjától számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. Annak érdekében azonban, hogy a javaslat törvényként történő hatálybalépésekor már fennálló kötelezetti késedelem esetén a behajtási költségátalány követelésére a jogosultak jogai és törvényes érdekei ne csorbuljanak, a normaszöveg előírja, hogy a törvény hatálybalépésekor már fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani.

(23.20)

Felhívom a figyelmet, hogy a korábbi késedelmekre vonatkozó átmeneti szabályt vezet be a javaslat azokra vonatkozóan, akik könyveikben a korábbi szabályok figyelembevételével kimutattak behajtási költségátalány miatti kötelezettséget. Eszerint ezen vállalkozások az új szabály hatálybalépésekor kimutatott, a jogosult által ezen időpontig nem követelt behajtási költségátalány miatti kötelezettségeit az egyéb bevételekkel szemben megszüntetik. Ezzel mentesülnek az ellenőrzési kötelezettség alól mind számviteli, mind adózási szempontból.

Bízom benne, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat összességében megkönnyíti a vállalkozások mindennapi életét, és mindezt úgy teszi, hogy a fizetési fegyelmet továbberősíti, és az EU-szabályoknak is maradéktalanul megfelel. Ehhez kérem a támogatásukat, és ezúton köszönöm meg azoknak a frakcióknak, amelyek hozzájárultak a házszabálytól való eltéréshez. Köszönöm, hogy meghallgattak.