Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió gazdasági alapját jelentő vámunió elemei olyan szabályozási tárgykörök, amelyek uniós tagságunk óta a nemzeti parlamentben kevés figyelmet kaptak az uniós jogalkotási kompetencia érvényesülése miatt.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat most közvetett módon egy közel tíz éve tartó modernizációs folyamatra irányítja figyelmünket. Ennek eredményeként 2016. május 1-jétől a vámunió egyik legfontosabb elemét adó eljárásjogi szabályozás teljes megújítása történik meg az uniós vámkódex létrehozásáról szóló, 952/2013-as európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a hozzákapcsolódó bizottsági rendeletek hatálybalépésével, illetve a nemzeti kiegészítő szabályozás kialakításával.

Az új uniós vámjogi szabályozás legfontosabb célkitűzése a XXI. századi digitális gazdaság leképezése a vámjog területére. A szabályozással megalapozott informatikai fejlesztéseket egy külön munkaprogram szerinti ütemezéssel 2020-ig kell kialakítani a tagállamokban. Ettől a dátumtól kezdve a gazdálkodók és a vámhatóságok, illetve a tagállami vámhatóságok egymás közötti kommunikációja és a hatósági ügyintézés azonos, adott követelmények mellett az egységes belső piac egész területén megvalósul. A világgazdasági versenyben Európa versenyképességének fokozása érdekében a gazdálkodók számára egyszerűbb, a tagállami különbségeket kiküszöbölő, egységesebb jogi szabályozás váltja fel a jelenlegi előírásokat. A változáshoz azonban átmeneti időt is biztosítani kell a gazdálkodók rendszereinek, szerződéses kapcsolatainak átállása és optimális vállalati működésük biztosítása érdekében, amelyre az uniós szabályozás hároméves intervallumot határoz meg. A magyar vámszolgálat európai összehasonlításban kiemelkedő eredménnyel működik, a külső határszakaszok áruellenőrzésében fontos szerepet tölt be. Az informatikai rendszereink alkalmazásával a kivitel és a behozatal vámkezelése közel 100 százalékban elektronikus módon történik, és a vámhatóságok ellenőrzési tevékenysége a jogalkalmazás jogszerűségét is jó eredménnyel támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámszabályok alkotják. Ehhez kapcsolódóan a nemzeti szabályokat csak kifejezett felhatalmazás alapján, illetve a hatásköri rendelkezések kijelölése, valamint az uniós szabályok jogalkalmazását segítő értelmezése érdekében lehet alkotni.

A nemzeti végrehajtási szabályalkotás tárgykörei nemzeti szinten egyrészt a Magyarországon vámhatóságként eljáró szervezet kijelölése, amely alapján továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal marad ez a szerv; másrészt a vámeljárási szabályok nemzeti jogrendben való elhelyezése. Az uniós rendelkezések értelmezését illetően a nemzeti szabályozás csak a legszükségesebb rendelkezéseket igyekszik törvényi szinten megjeleníteni.

(20.40)

Ezek leginkább ügyféli érdekeket védő garanciális szabályként jelennek meg, vagy a nemzeti jogalkalmazást segítő eljárási szabályként jelennek meg, vagy a vámhatóság számára az uniós jog szerint biztosított döntési jogkörök egységes végrehajtását segítő szempontokat és feltételeket állapítanak meg. Kifejezett tagállami felhatalmazást kaptunk továbbá a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak kialakítására és a nemzeti szankciórendszer, valamint a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályok kialakítására az uniós vámjog szabta keretek között.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az átfogó új nemzeti szabályozást kialakító törvény lévén, kérem, engedjék meg, hogy jelen javaslat főbb szabályozási tárgykörei tekintetében röviden bemutassam a kormányzati szabályozási szándékot. Az új vámkódex lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok az uniós joggal összhangban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthat abban a tagállamban, amelyben letelepedett. A vámjogi képviselet a személyek vámhatóság előtti ügyeiben egy harmadik fél által többek között a vámáru-nyilatkozatok, az engedélykérelmek, valamint a jogorvoslati kérelmek benyújtására vonatkozik. Ez a képviseleti forma nem érinti a gazdálkodó szervezetek cégjogi szabályok szerinti szervezeti képviseletét, hanem a megbízásos jogviszonyban a megbízó érdekében tevékenykedő képviselőkre vonatkozik.

A vámszakmai érdekképviseletek javaslatára és más tagállamok gyakorlatának megismerésére figyelemmel, valamint az adótanácsadókra vonatkozó modell alapján egy minisztériumi nyilvántartáson alapuló, szakmai képzettségi követelményeken és folyamatos továbbképzési kötelezettségen nyugvó képviseleti rendszer kerül bevezetésre. A vámjogi kedvezmények legtöbbje úgynevezett engedélyezett gazdálkodói státuszhoz kötött, amelynek megszerzése szigorú feltételrendszeren alapul. A kérelmezés feltétele többek között, hogy a kérelmező esetében nem állapítható meg a vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértése. Ehhez nemzeti szinten kell meghatározni a vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megszegésének nemzeti összeghatárait.

A vámjogi szankció tekintetében kifejezett tagállami jogalkotási hatáskört kaptunk, az uniós vámjog csupán a szankciók fajtáit határozza meg, így a pénzbírság kiszabását vagy az érintett által birtokolt engedély visszavonását, felfüggesztését vagy módosítását. A szankcionálás kidolgozásánál továbbra is a vámhiányt keletkeztető, illetve az adminisztratív jellegű jogsértések elkülönítése a kiindulópont. Ezek közül a vámhiányt okozó jogsértések esetén a szankcionálás a vámhiány 50 százalékával azonos bírság kiszabását jelenti alapesetben. A vámhiányt nem okozó jogsértések vámigazgatási bírsággal való sújtása a jogsértések súlyosságán alapul, ahogy az adószabályozásban ismert mulasztási bírság is ismeri az általános keretösszeghez rendelt, illetve a kiemelt bírságösszeggel fenyegetett jogsértések eseteit.

A szabályozás legnagyobb újítása, hogy a jelenlegihez képest jóval egyszerűbb és nagyobb mértékű kedvezményt teremt a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában proaktívan tevékenykedő gazdálkodók számára. Az első hibázásnál figyelmeztetés alkalmazható, valamint mentesül a bírságkiszabástól a hatóság ellenőrzésének megkezdé­se előtt önellenőrzést végző gazdálkodó. A hatósági ellenőrzés megkezdése után tanúsított együttműkö­dés esetén az eredetileg kiszabható bírság 50 száza­lékát, a vámhiány 25 százalékát kell csak megfizetni. Megalapozottan kijelenthető tehát, hogy a magyar nemzeti vámjogi szabályozás a jogkövető gazdál­kodókat komoly kedvezményben részesíti, akár nullaszázalékos bírságmértékkel, versenyelőnyt teremt­ve ezzel a jogszerű helyzet helyreállításában tevékenyen nem közreműködő gazdálkodókkal szem­ben.

Figyelmet érdemel, hogy a már bevált gyorsított eljárás alkalmazási köre is bővült, és általánosan alkalmazható lesz a helyszíni ellenőrzések során feltárt, az Unió vámterületére jogellenesen bejuttatott bármilyen, nem uniós áru kapcsán. Megmaradt a jövedéki árura elkövetett jogsértésnél alkalmazható lefoglalási és elkobzási intézkedések lehetősége is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-tól biztosítja a vám- és adófolyószámlák egységes vezetését, azonban a vámösszegek könyvelésbe vételére és elszámolására speciális szabályokat kell fenntartani annak érdekében, hogy az uniós saját forrást jelentő vámbevételek pontos analitikájának kialakítása és az Unió felé történő teljesítések időkerete biztosított legyen.

A központi vámkezelés az uniós vámjog egyik új egyszerűsítése. Az engedélyezett gazdálkodók számára azt teszi lehetővé, hogy a több tagállamra kiterjedő vámügyleteik során a székhelyük szerinti tagállam vámhatóságánál intézhessék a vámkezelések adminisztrációs kötelezettségeit, és az áru behozatala szerinti tagállam vámhatóságai végezzék el a fizikai és biztonsági ellenőrzéseket. Tekintettel arra, hogy külső határaink okán a magyar vámhatóság mindkét szerepben eljárhat és a vámkiszabás helye nem feltétlenül lesz azonos az adókiszabás helyével, szükséges ezért rendelkezni egyrészt az adónyilatkozat benyújtásáról, másrészt a tagállami vámbevételek megosztásának és a központi vámkezelés végrehajtásának gyakorlati szabályairól, amikor az engedélyezésben Magyarország is érintett. A vámszabad területek kijelölésére vonatkozóan eljárási szabályokat az uniós jog egyáltalán nem tartalmaz. Ugyanakkor ezen vámigazgatási ügyben a nemzetgazdasági érdekek vizsgálata kiemelt figyelmet kap, amelynek biztosítása a miniszteri szintű engedélyezési eljárással garantálható. A vámtitok megosztására vonatkozó szabályok tekintetében a javaslat valamennyi, jogszabály által védett titokra kiterjeszti a megőrzési kötelezettséget. Vonatkozik ez az adótitkokra is, figyelemmel arra, hogy a vámhatóságként kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóhatóságként is eljár, és a szervek integrációja alapján az egyes területi szervek mindkét védett titokkört megismerik és így megőrizni kötelesek. A fenti, szűkebb értelemben vett vámjogi szabályozáson kívül szükségessé vált más törvények módosítása az új vámjogi szabályozással összefüggésben, amelyek körét az önök előtt lévő törvényjavaslat külön fejezete foglalja össze. Más törvények módosítása a korábbi nemzeti vámtörvényre történő hivatkozások cseréje mellett az új uniós jogforrások bevezetése miatt is szükséges.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a vámszakmai javaslat széles körű egyeztetésen alapulva, több tagállam vámhatóságainak képviselőivel konzultálva, a vámtevékenységgel érintett gazdálkodók szakmai érdekképviseletei véleményének figyelembevételével és a magyar vámhatóság eddigi legjobb gyakorlatának megtartásával került kialakításra. Komplex szabályozást kínál a nemzeti hatáskörben elvégezhető tárgykörökben, különösen a versenyképességet támogató és önkéntes jogkövetést ösztönző szankciórendszerrel, illetve a vámhatóság előtti eljárásokban tevékenykedő szereplők szakmai nívójának elvárása által.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisz­telő figyelmüket. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)