Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is jelezte, az Országgyűlés nemrég fogadta el a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amely világosan megfogalmazza, hogy a vízhiány és ennek növekedésével a tartós szárazság következtében létrejövő aszály a jövőben egyre gyakoribb lehet, amely egyrészt az emberekre, a természetre, a gazdaságra és valamennyi ágazatra, területre hatással lesz, másrészt folyamatos mérés, elemzés és felkészülés nélkül nem leszünk képesek megfelelő választ adni, a kihívásokra jó megoldásokat találni.

Az aszálystratégiát tehát kiemelt programként a nemzeti éghajlat-változási stratégia keretében kell megvalósítani. Ez valóban összkormányzati ügy, képviselő úr, ebben minden minisztériumnak megvan a maga szerepe, de ennek azért alapvetően a legnagyobb elszenvedői a mezőgazdasági termelők. Ezért úgy gondolom, hogy a főszereplői ennek a történetnek természetesen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mellett mi vagyunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Éppen ezért, amikor elkészítettük az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, öntözésre - ami az egyik ellentételezője az aszályos ügynek - több mint 35 milliárd forintos támogatással programot hirdettünk. Ez a program most az elmúlt hónapban meghirdetésre került, és május 30-ig lehet beadni az ilyen típusú pályázatokat. Ennek a mértéke közösségi beruházások esetén, ami a víz biztosítását jelenti, 70 százalékos, üzemi beruházások esetében 40-50-60 százalékos lehet.

Ezen túl szintén kiemelt támogatásban részesítjük azokat a termelőket, azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az agrármodernizációs programban olyan eszközöket vásárolnak, amelyek az energiatakarékosság mellett figyelemmel vannak a víztakarékosságra is. Ez Európában egy teljesen elterjedt folyamat. Nekünk most van lehetőségünk ezekre forrást biztosítani. Az elmúlt évben mintegy 40 milliárd forint támogatásigénylés érkezett, ebből, sok milliárd forintból ilyen eszközöket vásárolhatnak a gazdák.

A képviselő úr kérdezte az interpellációjában az elemi károkkal kapcsolatos paraméterek meghatározását. Szeretném jelezni, hogy ezt pontosan jogszabályok mondják ki, hogy mikor van elemi és aszálykár. Ez egyébként szükséges ahhoz is, hogy az agrárkár-enyhítési rendszerben támogatást igényeljenek.

Szomorúan tapasztaljuk viszont, hogy ez a program, annak ellenére, hogy most már az Európai Unió szintjére is került, nem túl sikeres a gazdálkodók körében. Sajnos az is látszik, hogy a területalapú támogatások töredékét sem hajlandók termelőink erre a célra fordítani. Ezért gondolkodunk azon, hogy az új támogatási rendszer kapcsán milyen ágon lehetne ebbe a befizetést kötelezővé tenni, hiszen az a szomorú tapasztalatunk, hogy még azok se nagyon akarnak befizetni ebbe a rendszerbe, akik tavaly például a fagykár kapcsán, ami ugyan nem aszály, de szintén egy elemi kár, a káraik több mint 50 százalékát megkapták kárenyhítésként.

Ez egy nagyon szomorú jelenség, úgyhogy én úgy gondolom, képviselő úr, hogy a stratégiák persze nagyon fontosak, de ameddig az emberi tudat nem jut el oda... - és most például nincsen aszályos helyzet, legalábbis egyelőre nagyon kedvező a tavaszi időjárás, az emberek mindig csak akkor kapkodnak és mindig akkor próbálnak valamit tenni a saját érdekükben is, és ezt nem lehet mindig csak a kormányoktól elvárni, amikor konkrétan kárt szenvedtek el. Amíg ezen a helyzeten, ezen az emberi tudaton nem sikerül közösen változtatnunk, addig persze kell és lehet is stratégiákat gyártani, csak én nagyon kétségesnek tartom azok eredményét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)