Felszólalás adatai

GAZDAG JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvénytervezetet a költségvetési és pénzügyi bizottság a múlt héten, március 24-én tárgyalta. Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében két dologra hívta fel a figyelmet - tulajdonképpen már mind a kettő elhangzott az előterjesztésben -, az egyik az, hogy a törvénytervezet elsődleges célja az EU-jogharmonizáció. A csatlakozás napjától hatályba lépő 1191/69. EGK-rendelet közérdekből elismeri a szolgáltatók közszolgáltatási feladatra való kötelezésének szükségességét, de ahhoz kötelező veszteségkiegyenlítést rendel. Ez másképp szólva tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szolgáltatónak biztosítja a jogot, hogy felmentést kérjen a számára gazdasági hátránnyal járó feladatok alól.

A másik témakör, amire az előterjesztő felhívta a figyelmünket az, hogy a törvénytervezet meg kívánja teremteni a Volán-társaságok reális piaci értéken történő privatizációjának a lehetőségét és feltételeit. Tehát nem arról van szó, hogy előkészíti a Volán-társaságok privatizációját, hanem arról, ha privatizációra kerülnek a Volán-társaságok, akkor megteremtődjön ezen társaságok reális, piaci értéken történő privatizációjának a lehetősége. Ugyanis 1991-től a koncesszió zárt piaca helyett lehetőség volt a magánszektor, a kis- és középvállalkozások bevonására a tevékenységbe.

A bizottsági ülésen komoly vita alakult ki. Azt nem mondhatom, hogy a téma jelentőségéhez képest hosszabb idejű volt a vita, de valóban komoly vita alakult ki. Bár meg kell mondani őszintén, hogy a vita nagy részében nemcsak a tervezetben szereplő témák, hanem ehhez kapcsolódóan más témakörök is felvetődtek.

Néhány dolgot elmondanék a felvetésekből. Szóba került az is, hogy eddig, ha valamilyen magánvállalkozás szeretett volna egy menetrend szerinti autóbusz-fuvarozásba bekapcsolódni, az csak abban az esetben volt lehetséges, ha a Volán-vállalat lemondott arról a járatról. De ha nem mondott le, akkor nemigen volt lehetőség arra, hogy bekapcsolódjon a menetrend szerinti autóbusz-fuvarozásba. Az előterjesztő válaszában elmondta, tulajdonképpen arról van szó, hogy a törvény pályázatot rendel el, tehát az eddigi koncessziós kötelezettségből kiemeli az autóbusz-személyszállítást, és a pályázatot elnyerttel szerződéskötés alapján történik a megállapodás, amely szerződés maximum nyolc év időtartamú lehet.

(21.30)

Több fordulóban vetődött föl a kérdés, és alakult ki vita a nyereséges és veszteséges járatok témakörénél. Ugyanis tudvalévő, nagyon jól ismerjük, hogy míg egyes helyközi fuvaroztatásban, például Szeged és Makó között, hogy a saját körzetemből vegyek példát, a lakosság igénye inkább az, hogy minél több és minél nagyobb kapacitású járműveket állítsanak be, mert nemhogy ülőhely, hanem sokszor állóhely sincs a buszon, más esetekben viszont alig néhány személlyel kénytelen közlekedni a busz, hiszen nincs elegendő utas. Így természetesen még együttműködik az egész dolog, ebben az esetben a veszteséges járatokat kipótolja a nyereséges járatok tömege. Így, egy cégben alkalmazva ezt, úgy tűnik, mintha kevesebb veszteségkiegészítést kellene az államnak pótolni.

Tehát arról van szó, hogy az EGK-rendelet veszteségkiegyenlítést rendel el, nem pedig veszteségpótlást. A pályáztatás esetén a lemondott veszteséges járattal az előnyöst is pályáztatja, keresztfinanszírozást fogalmaz meg. A törvénytervezetben nincs garancia arra, hogy mi az a létfontosságú járat, éppen ez elmondásra került, hogy létfontosságú járatot meghatározni nem lehet, hiszen az előbb is említettem, hogy más az utaslétszám egy nagyobb városban, és más egy kisebben.

Összességében a verseny bizonyos mértékben hatékonyságot jelent (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.), a pályáztatás járatcsomagokra, létfontosságú járatokra vonatkozik. Megállapításra került, hogy legalább 10 milliárd forint állami támogatás szükséges. Ennek kiszámítása természetesen majd a pályáztatások után lehetséges. (Az elnök ismét csenget.) Éppen ezért a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta az anyagot.

Köszönöm, hogy meghallgattak.