Készült: 2024.09.22.11:32:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2012.06.04.),  256-259. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:21


Felszólalások:   252-255   256-259   260-263      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Murányi Levente, a Jobbik képviselője kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek: "Milyen konkrét lépéseket tett eddig, illetve kíván tenni a jövőben a kormány a délvidéki magyarok számára sérelmes kérdések rendezése érdekében?" A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, Murányi Levente képviselő úr.

(18.40)

MURÁNYI LEVENTE (Jobbik): Köszönöm. Államtitkár úr, a következőkben a délvidéki magyarság problémáiról és a magyar kormány felelősségéről szeretnék szólni, illetve kérdezni.

Kezdjük az 1944-45 telén végrehajtott népirtással, amikor a szerb partizánok több tízezer magyart mészároltak le. A történtek feltárására hivatott Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottságot magyar részről egy olyan személy vezeti, aki a kommunista rezsim időszaka alatt is kormányzati pozícióban volt, és aki egy konferencián büszkén hangoztatta, hogy az ő apja, hála istennek, nem foglalta vissza Délvidéket.

A temerini fiúkról ma már volt szó, de a kérdést mi sem kerülhetjük meg, hiszen Szávay István képviselőtársam másfél évvel ezelőtti kérdésére csupán az ügy fontosságát tudta hangsúlyozni Németh Zsolt államtitkár úr. Nemrég zajlott le Szerbiában a választás, amelynek eredményeként sajnálatos módon a soviniszta magyarellenes erők jutottak hatalomra. Szerencsére azonban van a kezünkben egy olyan fegyver, ami segíti a délvidéki magyarság érdekében való küzdelmünket és kiállásunkat, ez pedig a szerb uniós csatlakozás, amelyet a szerb radikálisok sem kívánnak bojkottálni. Önök egyszer már eljátszották ezt az óriási diplomáciai lehetőséget. Amennyiben ismét ezt teszik, és nem veszik tudomásul, hogy a Nyugat-Európában esetleg működő szalondiplomácia a Balkánon teljesen haszontalan, úgy olyan történelmi mulasztást követnek el, amelyet talán már soha jóvátenni nem lehet.

A fentiek alapján kérdezem tehát, államtitkár úr, mikor kívánják elmozdítani a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság éléről a magyargyűlölő Glatz Ferencet. (Az elnök csenget.) Milyen konkrét lépéseket tettek az elmúlt két évben a temerini fiúk szabadon bocsátása érdekében? Kíván-e élni a kormány a szerb EU-csatlakozás teremtette lehetőséggel (Az elnök csenget.) a délvidéki magyarság érdekében?

Várom válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

(Dr. Tiba István elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest hátulról előrefelé haladva, felhívnám a képviselő úr figyelmét a szerb uniós csatlakozási folyamat egyik újabb állomására. Idén, a 2012. február 28-ai ülésén az Általános Ügyek Tanácsa, amikor megfogalmazta a maga következtetését a szerb uniós csatlakozási folyamatról, akkor ahhoz egy nyilatkozatot fűzött a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatban, amely kimondja szó szerint - nyilván ez a magyarok számára nagyon fontos -, hogy az EU-hoz való csatlakozás egyik fontos feltétele a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme.

Már a korábbiakban is Magyarország kihasználta azt a lehetőségét, hogy az Európai Unión belül van, az Európai Unió értékei védik a kisebbségeket, így a magyar, ott élő nemzettársainkat is. Már tavaly december 8-án is, amikor a szerb társulási megállapodás elfogadása volt, addigra a szerb kormány rendezte a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos azon diszkriminatív helyzetet, hogy csak a magyarok nem kapták vagy nem kapták volna vissza az elkobzott vagyontárgyaikat. Úgyhogy Magyarország egyszer már, a 20-22 éves demokratikus története során talán először, de élt egy igen erélyes eszköz lehetőségével, és ez sikerre is vezetett, az ottani magyarok visszakapták jogos jussukat.

Ami a magyar-szerb akadémia vegyes bizottságát illeti: a két köztársasági elnök 2009 végén kérte föl az akadémiák elnökeit, hogy hozzák létre ezt a testületet. Ezt az akadémiák hozták létre, teljesen szuverén módon, függetlenül a kormányzattól, így is kezdték meg a tevékenységüket, amely valóban nem halad kifejezetten nagy sebességgel, de ettől függetlenül mi sem a munka tempójára, sem a terjedelmére nem tudunk befolyást gyakorolni. De a VMSZ például igyekezett pluszforrásokat biztosítani ehhez a közös munkához.

A temerini fiúk ügye már napirend előtt ma szóba került, úgyhogy arról a legfrissebb tájékoztatást a képviselőtársaim megkapták.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:   252-255   256-259   260-263      Ülésnap adatai