Felszólalás adatai

A példa szerinti földnek volt ura: Szigetszentmiklós, 100 hektár. A Soroksári-Duna mentén helyezkedik el ez a 100 hektárnyi terület, méghozzá úgy, hogy pont mellette megy el az M0-ás autópálya. Ez a 100 hektár, aminek aranykorona-értéke van, egy Camfield nevű beruházó cég tulajdonában van. Ha megnézzük a cégadatokat - nyílvános cégadatokról van szó -, akkor ez a cég további két cég tulajdonában van. Az egyik a Seychelles-szigetekre van bejegyezve, a másik azt hiszem, talán Limassolba; teljesen mindegy, a világ végére két off-shore cég. Amikor megtettük e tekintetben is az ügyészség felé, tehát jogászok felé - mondanám Obreczán úrnak - a bejelentésünket, közérdekű bejelentésünket - tekintettel a 1085/2012. kormányhatározatra, amelynek a címét idézném: termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések felülvizsgálatáról, illetve abban a 4. pont arról szól, hogy a kormányzat felkéri az irányítása alatt lévő ügyészséget, hogy hathatós intézkedéseket tegyen a tekintetben, hogy ilyen jellegű szerződések ne kerüljenek megkötésre, illetve ha megkötésre kerültek, akkor legyenek felülvizsgálva -, akkor minden esetben, így ebben az esetben is elutasítás lett a sorsunk. Úgy látszik, hogy 100 hektár magyar föld a magyar ügyészség számára semmit nem jelent. Attól tartok, hogy sok-sok száz hektár végeredményben majd 93 ezer négyzetkilométert fog kitenni.

Majdnem biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben is, nem akarok előre ítélkezni, de azt gondolom, hogy ha az ügyészség ezt valóban alaposan kivizsgálta volna, akkor megtalálta volna azt a kiskaput, pontosabban kiskapuk sorozatát, amit ez az off-shore cég már megtalált egyszer, és aminek kapcsán ő 2007-ben juthatott magyar termőföldhöz, még egyszer mondom, aranykorona-értékkel bíró termőföldhöz.

De számtalan további példát is tudnék említeni. Mondok egy másikat: Somogyország, 7 ezer hektár van a Drava Bt. tulajdonában. Tudjuk, hogy annak idején abban a nagyon rövid időszakban, amikor Magyarországon megszerezhetett gazdasági társaság földet, akkor a jelenlegi tulajdonosok jogelődje már megszerezte ezt a 7 ezer hektárt, pontosabban, akkor még csak 5 ezret szerzett meg, azóta zsebszerződésekkel kicsit feljebb ment ez az arány, összesen most már 7 ezernél tartunk, tehát jelenleg az olasz tulajdonosoknak 7 ezer hektár földjük van Magyarország területéből.

Úgy gondolom, hogy e tekintetben is lenne a magyar ügyészségnek tennivalója, és ezt nem nekünk, ellenzéki képviselőknek kellene folyamatosan ostorozni itt a parlamentben, hanem egyszerűen meg kellene tennie a magyar ügyészségnek azt, amit ez a kormányhatározat is megkövetel tőle. Miért? Azért, mert most csak két példát említettem, de nagyon sokat tudnék említeni, és nemcsak a nyugati határszéltől, mint ahogy ez a szigetszentmiklósi sem onnan volt, hanem Budapest közvetlen környezetéből - vagy a somogyországi sem.

Most már nyugodtan mondhatjuk, hogy Kelet-Magyarország ugyanebben a helyzetben van, ugyanolyan fertőzött helyzetben, és észre kell venni, kedves képviselőtársaim, hogy egyfajta minta alapján történik majdnem minden alkalommal ez a tulajdonszerzés. Nevezetesen, itt például az agglomerációban teljesen nyilvánvalóan leírható a minta. 100-150 hektár egy egység. Nekik a 150 hektár az az egység, amire már el lehet képzelni akár egy kistelepülést is, aminek van külterülete. Nagyon sok esetben, de inkább javítok, nem nagyon sok esetben, hanem minden esetben van vagy közvetlen vízkapcsolat, vagy olyan vízvételi hely, ami nagy mennyiségű iható víz kitermelésére alkalmas. Minden esetben jól védhető területekről van szó. Minden esetben olyan szituációban lévő területről van szó, ahol van már kiépített infrastruktúra, jellemzően még kötött pályás közlekedési infrastruktúra is.

És még egy nagyon jellemző - többet is tudnék mondani, ami jellemző -, hogy ezeknek a tulajdonosai rejtőzködő életformát folytatnak bizonyos tekintetben, mint például itt ezek is, Camfieldék. Két off-shore cég van mögöttük, aztán menjen el az ember a Seychelles-szigetekre vagy a limassoli cégbíróságra, és próbáljon utánanézni, hogy valójában kikről is van szó. Persze, meg lehet tenni ezt itt Magyarországon is, nem olyan bonyolult a dolog. Tessék megnézni, hogy kik szerepelnek kézbesítési címként feltüntetve! Bizonyos cégadatokból igenis le lehet vonni következtetéseket, hogy ez a cég milyen további beruházásokban, ingatlanfejlesztésekben vett részt. Meg kell hogy mondjam, mi ezt megtettük. Megdöbbentő! Megdöbbentő a végeredmény: azt kell hogy mondjam, hogy a magyar ingatlanbefektetések, ingatlanfejlesztések 95 százaléka kapcsán izraeli hátterű cégekről van szó. Tehát ha ilyen off-shore cégekről is beszélünk, akkor is sok tekintetben igenis a valódi érdekeltségnek utána lehet menni, és fel lehet térképezni.

Ezért fontos a magyar föld védelme, mert hogy visszatérjek a beszédem elejére, igen, ez nemzetbiztonsági kockázat összességében. Ha nem tudom, hogy kit jelent igazából, ki az az ember, hiszen a cégadatokból egyértelműen rögtön nem derül ki számunkra, hogy kié az a 100 hektárnyi szigetszentmiklósi föld, akkor beszélhetek itt valódi nemzetbiztonságról? Nem volna-e itt valami dolga ezeknek a bűnüldöző szerveknek, hogy ezt a dolgot is kivizsgálják, utánamenjenek, megnézzék, és adott esetben igen, már csak azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelent például e cég magyarországi tevékenysége, felfüggeszteni e gazdasági szervezet tevékenységét?

(13.30)

Én azt gondolom, hogy ha a Balczó Zoltán és képviselőtársaink által jegyzett javaslatot a Ház elfogadja, akkor az egy komoly alapot jelenthet arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló, már tulajdonban lévő cégeknek is szó szerint kihúzzuk a lába alól a talajt. Kérem, hogy támogassák ezt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)