Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kismértékben zaklatott, vitákkal terhes nemzetközi környezetben kerül az Országgyűlés napirendjére ennek a jelentésnek és a hozzárendelt határozati javaslatnak a vitája. Szomszédságunkban, Ausztriában az osztrák szavazók egyhatoda írta alá azt a petíciót, amelyik arra szólítja fel a kormányt, hogy vétózza meg Csehország uniós csatlakozását, amennyiben az nem hajlandó leállítani a temelini atomerőművet. A közel egymillió aláírás arra kötelezi az osztrák parlamentet, hogy tűzze napirendre a petíció megvitatását. A nagyrészt politikai érdekeket szem előtt tartó aláírás-szervezők környezetvédelmi, polgári védelmi érvek sokaságát vetik be sikerük érdekében, és ezeknek a gyakran túlzó érveknek egy része várhatóan nálunk is meghallgatásra talál. Ne feledjük, Ausztriában olyan közvéleményről van szó, amelynek hatására a saját területén a nyolcvanas években épített korszerű hainburgi atomerőművet is be kellett zárni, minden jel szerint megalapozatlan aggodalmak és félelmek alapján.

Nagyon fontos tehát mind a közvélemény, mind a felelős Országgyűlés rendszeres tájékoztatása az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, és ennek a kötelezettségnek tesz eleget az atomenergiáról szóló 1996. évi XCVI. törvény alapján a felelős miniszter.

Tisztelt Ház! Az elmúlt években az erőmű több tízmilliárd forintot költött biztonságnövelő beruházásokra annak érdekében, hogy megfeleljen az egyre szigorodó nemzetközi előírásoknak. Az erőmű élettartamát eredetileg harminc évre tervezték, de a folyamatos műszaki fejlesztéseknek köszönhetően az erőmű még további 10-15 évig működhet, amennyiben erre a meglévő biztonsági berendezései alapján engedélyt kap az illetékes szakhatóságtól, és amennyiben erre az ország gazdasága igényt tart.

A gazdaság igényét egyértelműen jelzik a tényszámok. Míg jelenleg a világ villamosenergia-termelésében 17 százalékkal részesednek az atomerőművek, Magyarországon a Paksi Atomerőmű a villamosenergia-termelésben betöltött 39 százalékos részesedéssel a legolcsóbb, 6 forint/kilowattóra áron állít elő villamos energiát. Ebben az árban természetesen benne foglaltatik az a pénzösszeg is, amelyet az atomerőmű a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba az atomtörvény előírásainak megfelelően befizet, és ennek összege évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki.

A legfrissebb adatok alapján a hazai villamosenergia-termelés tüzelőanyag-típusonkénti összetétele 2000-2001 között a következő tendenciákat tükrözte. A szénhidrogén-tüzelésű erőművek részesedése 30,9 százalékról 33,6 százalékra nőtt, a széntüzelésű erőművek részesedése viszont 26,5 százalékról 25,2 százalékra csökkent. A nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya 40,6 százalékról 39,1 százalékra csökkent, az egyéb módon, nagyrészt vízierőművekben megtermelt villamos energia részaránya 2 százalékról 2,1 százalékra, tehát éppenhogy csak emelkedett. Csökkenő tehát az energiatermelésen belül a nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya, de ez nem a korszerűtlenséget, a kiszorulást jelzi, hanem a jelenlegi kapacitások szinte teljes mértékű kihasználását, azaz a növekvő fogyasztáson belül jelenleg a paksi lehetőségek állandósulását.

Tisztelt Ház! Csernobil katasztrófája arra figyelmeztette a világot, hogy az ilyen balesetek következményeinek nemzetközi jellege miatt az erőművek biztonságát is nemzetközi szervezeteknek kell ellenőrizniük. Paks már 1999-ben kivívta a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének elismerését, amelyik az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok atomerőműveinek ellenőrzését követően kibocsátott zárójelentésében megállapította, hogy "Magyarország gyakorlata a nukleáris létesítmények engedélyezésében, szabályozásában és ellenőrzésében minden kétséget kizárva fejlettnek minősíthető". A beszámoló említi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemzetközi szakértőcsoportjának 2000. évi ellenőrző munkáját, akik a biztonság fokozását szolgáló javaslataik mellett egyértelműen elismerték az atomenergiát működtető hazai létesítmények magas biztonsági színvonalát.

A helyszíni ellenőrzés mellett - és most hadd idézzek egy ettől a jelentéstől függetlenül készített tudományos megfigyelésből - rendszeres a kiterjedt biológiai és természetvédelmi megfigyelés Paks körzetében. Mind az erőmű szűkebb, 2,5 kilométer sugarú környezetén belül, mind tágabb, 30 kilométer sugarú környezetében vizsgálják a fakéreg, moha, talaj sugárzását, és mindeddig semmilyen, a megszokottnál magasabb értékekkel nem találkoztak. Még az úgynevezett radionuklidok deponálási helyein sem, azaz a térfelület lefolyástalan medermaradványaiban, ahol a szennyeződések felhalmozódását elősegíti az állandó vagy időszakos vízborítás, szóval az ilyen radionuklid-csapdákban is messze a megengedett mérték alatti a sugárzás.

Tisztelt Ház! A jelentés hangsúlyosan foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságával. Magyarországon Pakson kívül mintegy 1700 munkahelyen alkalmaznak izotópot. Itt keletkezik évente átlagosan 30-35 köbméter kis és közepes aktivitású, alapvetően rövid élettartamú radioaktív hulladék. Ez a mennyiség már tartalmazza azt az 500-600 darab/év kimerült sugárforrást is, ami az ipari, mezőgazdasági és orvosi munkahelyeken keletkezik.

A Paksi Atomerőműben évente 58,6 tonna kiégett üzemanyag, átlagosan 100 köbméter szilárd, valamint 250 köbméter folyékony, kis és közepes aktivitású hulladék keletkezik. A hulladék biztonságos elhelyezése középtávon megoldott, de változatlanul napirenden kell tartani a hosszú távú megoldás feltételeinek megteremtését.

Tisztelt Ház! Összefoglalva észrevételeinket: a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a tisztelt Háznak a jelentés elfogadását javasolja.

Köszönöm a figyelmüket.