Készült: 2024.04.29.19:12:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2002.02.05.), 4. felszólalás
Felszólaló Németh Zsolt (Fidesz)
Beosztás külügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A külpolitikában valóban alapvető fontosságú, hogy sikerül-e az egyes parlamenti erők között nemzeti konszenzust kialakítani. Meggyőződésem szerint 1990-et követően a külpolitika alapkérdéseiben Magyarországon létezik a nemzeti konszenzus, és ez legplasztikusabban az Antall József néhai miniszterelnök úr által körvonalazott három fő külpolitikai célkitűzésben ragadható meg. Ezt a magyar rendszerváltozást követő időszak rendkívül fontos eredményének tartom, Magyarországot ez látványosan megkülönbözteti számos térségbeli országtól, ahol a politika, a belpolitika gyakran a külpolitikáról zajló viták mentén is megoszlik, amikor is alapvető orientációs különbségek jellemzik az egyes politikai oldalakat. Fontosnak tartom, hogy ezt a konszenzust folyamatosan próbáljuk meg feléleszteni, újrakreálni, még akkor is, ha az egyes gyakorlati kérdésekben - a megvalósítás, az eszközök kérdésében - vita van, mert vita lehet, vitának kell lennie az egyes politikai tényezők között.

A határon túli magyarság kérdésében a magyar alkotmány fogalmazza meg a legfőbb kötelességünket, felelősséget érez a Magyar Köztársaság a határon túli magyarság ügyéért. Fontosnak tartottuk, hogy nem csupán ezen a területen, hanem a másik két fő cselekvési főirány területén is létrehozzuk a hatpárti egyeztetés kereteit az elmúlt években. Így az Európai Unióról szóló tárgyalásokról folyamatosan működik egy hatpárti konzultációs keret. Sajnálatos módon a választások közeledtével ezt a keretet, illetve ennek a keretnek az integrációs tárgyalások érdekében történő hatékony felhasználását az ellenzék nem kívánta működtetni. Reméljük, hogy ez nem jelenti ennek a keretnek a megszüntetését.

A biztonságpolitika vonatkozásában is sikerült egy hasonló konzultációs mechanizmust létrehozni, a nemzetpolitika területén pedig a Magyar Állandó Értekezlet biztosítja azt a keretet, ahol is a konszenzus kialakulhat. Immáron négy alkalommal kialakult a konszenzus a nemzetpolitika alapkérdésében, minden évben az elmúlt évek során. Ezt nagyon fontos eredménynek tartom, hiszen nem csupán a magyarországi hat parlamenti erő, hanem a további hét határon túli legitim politikai szervezet is részét képezi ennek a konszenzusnak, így valóban egy össznemzeti konszenzusról beszélhetünk. Ez a konszenzus áll a státustörvény mögött, tehát nem csupán a magyar parlament 93 százalékos támogatottsága - ami ritka jelentős egy ilyen alapvető kérdésben -, hanem a 13 Kárpát-medencei legitim politikai szervezet is. Itt valóban meg kell említeni, hogy az SZDSZ csak részlegesen tudta ezt a támogatást adni.

A végrehajtás január 1-jén megkezdődött. Valóban történelmi jelentőségű ez a törvény, ilyen törvény még nem volt, ez a törvény Európában is egyedülálló módon létezik, bár párhuzamok valamilyen módon találhatók. A végrehajtás január 1-jén megindult, több ezer magyarigazolvány már kikerült, több tízezer magyarigazolványért folyamodtak már, és a politikai feltételek is javarészt adottak a törvény végrehajtására. Nagyon sajnálatos, hogy ebben a pillanatban szakadt meg a magyar belpolitikai konszenzus, amikor is a legnagyobb szoci..., a legnagyobb ellenzéki párt felmondta (Keller László: Legnagyobb szocialista.) - igen, legnagyobb szocialistát akartam mondani, bár legnagyobb baloldalit is mondhattam volna - ezt az egyetértést és a választási kampány hevében a határon túli magyarok ügyét néhány százalék remélt szavazatért odadobta.

 

(9.10)

 

Remélem, hogy ahogy lezajlanak a választások, újra helyreállítható lesz ez a konszenzus. De az biztos, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nagyon messziről kell hogy nekifusson újra, hogy elnyerje (Csige József közbeszólása.) a határon túli magyarok támogatását, hiszen tudvalevőleg nemcsak a státustörvény mögött, hanem a magyar-román egyetértési nyilatkozat mögött is a határon túli magyar szervezetek teljes támogatottsága tapasztalható. Tehát meglehetősen nagy fokú elszigeteltségbe hajtotta magát a legnagyobb ellenzéki párt.

Szlovákiában zajlik az egyeztetés, számítunk a magyar politikai erők támogatására, hogy eredményesen tudjuk ezeket a tárgyalásokat lezárni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A nemzetközi visszhang pedig közismert, szintén meglehetősen pozitív, különösen a román-magyar egyetértési nyilatkozat vonatkozásában.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai