Felszólalás adatai

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott az előttünk lévő törvénytervezetről. Én hadd szóljak hozzá két részben: egyrészt általánosságban a vitában itt elhangzottakhoz, illetve konkrétan egy pontot emelnék ki és annak jelentőségét próbálnám a mi szempontunkból megvilágítani, ez pedig a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs bevezetése.

Hadd kezdjem azzal, hogy az ellenzéki kritikákat én alapvetően két csoportba sorolnám. Én nem kívánnék újra reagálni szocialista képviselőtársaimnak a vitában elhangzott kritikáira, egyetlenegy dolgot mégis hadd szögezzek le, amire előbb utaltam, hogy azért egy lényeges különbség van a mostani kormány és az előző, már a 2006-os kormány első száz napja között. Akkor ugyanis egy olyan megszorító csomag került elfogadásra, amely, mint említettem, éves szinten 500-600 milliárd forintot vont ki a gazdaságból.

Még egy lényeges különbség, és azt gondolom, ez mindenki számára egyértelmű, hogy ma egy olyan csomag fekszik előttünk, ami alapvetően a gazdaságban hagy pénzt, a vállalkozókat hagyja levegőhöz jutni az elmúlt 4-8 év elég szűkös esztendei után, és egy komoly adócsökkentést hajt végre.

És itt talán reagálnék kicsit jobbikos képviselőtársaim felszólalására is. Én azt gondolom, abban talán egyetérthetünk, hogy nem feltétlenül elégséges, de a mostani gazdasági helyzetben a költségvetés bevételi oldalának csökkentésének lehetséges határait ez a javaslat mindenképpen eléri. Tehát az a támogatás, amit a vállalkozók most, ennek a javaslatnak a kapcsán kapnak, az a mostani költségvetési helyzetben, azt gondolom, a maximum. Valóban úgy gondolom, hogy hosszú távon tovább kell javítani a hazai vállalkozások versenyfeltételeit, de például ez a 10 százalékos társasági adókulcs egy olyan jelentős, és ebben az esetben nem egy szimbolikus döntés, amely érezhetően javítja a vállalkozások versenyhelyzetét.

A Lehet Más a Politika képviselőinek felszólalásaiból egyet emelnék ki. Nem vitatkoznék, kicsit talán elbeszéltünk egymás mellett, vagy másképp gondolkozunk. A fenntartható fejlődés szerintem ebben a törvénycsomagban nem sérül, sőt én azt gondolom, hogy amennyiben ez a törvénycsomag a helyben működő, a lokális gazdaságba beépült vállalkozásokat kívánja a versenyhelyzetükben javítani, abban a tekintetben ez a fenntartható fejlődést nem gátolja, hanem segíti, bár természetesen azokat a kritikákat részben lehet értelmezni, hogy itt egy viszonylag gyors törvényalkotás van, és a jobbító szándékú módosító javaslatokat a kormány valószínűleg meg is fogja fontolni.

Amire külön ki szeretnék térni - és ez megint csak talán válasz is egyben a vitában elhangzott kritikákra -, ez pedig az, hogy merem állítani, hogy az elmúlt öt évben a vállalkozásokat tekintve ez a legjelentősebb adócsökkentés, és igenis van adócsökkentés, igen komoly adócsökkentés ebben a csomagban, aminek az elsődleges haszonélvezői a hazai kis- és középvállalkozások.

(12.30)

Engedjék meg, hogy néhány számot elmondjak, hogy alátámasszam azt, hogy nem egy szimbolikus jelentőségű adócsökkentésről van szó. Ugyanis, mint a törvényből kiderül, az 50 millió forintos adóalapról 500 millió forintra változik a 10 százalékos adókulcs, és megszűnnek az igénybevételhez támasztott korábbi feltételek. Ez éves szinten körülbelül 140 milliárd forintot hagy a hazai kis- és középvállalkozásoknál, tehát azt tudom mondani, és erre merem azt mondani, hogy a legjelentősebb adócsökkentés, ami az elmúlt öt évben a vállalkozásokat érintette. Hogy más oldalról közelítsem meg a számokat, ez a társaságiadó-mértéket érintő módosítás közel 260 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás számára jelent könnyebbséget, ez az összes pozitív adóalappal rendelkező társaság 73 százaléka a mostani felmérés szerint. Ennek jelentőségét persze lehet úgy beállítani, hogy csekély, de azt gondolom, hogy a több mint 260 ezer vállalkozás számára ez igenis kézzelfogható, érezhető, a mindennapi tevékenységben megjelenő adócsökkentés lesz.

Ugyancsak érinti ez a javaslat az egyéni vállalkozókat is. Itt az előzetes számítások szerint, illetve az általunk elvégzett számítások szerint 2010-ben, itt egy fél évről van szó, 1,3 milliárddal, 2011-ben pedig 5 milliárd forinttal csökken az egyéni vállalkozók által a társasági adózás szempontjából befizetendő összeg. Ez a 155 ezer nyereséget kimutató egyéni vállalkozónak körülbelül az 59 százalékát érinti. Elhangzott a kritika, hogy a társaságok nagy része nem rendelkezik pozitív adóalappal. Tudjuk jól, hogy a magyar gazdaság helyzete, pontosan az elmúlt 4-8 év gazdasági válságának köszönhetően jó néhány vállalkozást hozott olyan helyzetbe, hogy nem képes pozitív adóalapot teremteni, de egyébként az ebben a csomagban lévő javaslatoknak az a céljuk, hogy beindítsák a gazdaságot. Ez az alacsonyabb kulcs a gazdaság kifehérítésén keresztül, mert megéri talán 10 százalékkal adózni, arra sarkallhatja a cégek, a kis-, mikrovállalkozások jelentős részét, hogy igenis a pozitív adóalapba kerüljenek. Azt gondolom, hogy talán ez az egyik legfontosabb, nem a konkrét számok nyelvére lefordítható, hanem a vállalkozók mindennapjaiban irányszerűen fontos fejlemény, hogy azt üzenjük a vállalkozóknak, hogy megéri dolgozni, az állam nem fogja az utolsó kimutatott forintjaikat is elvinni. Azt gondolom, ez hosszú távon sokkal pozitívabb hatást tud elérni, mint az itt elmondott százmilliárdok, amelyek közvetlenül érintik a vállalkozásokat az első ponttól kezdve.

Még egy fontos dolgot hadd emeljek ki, ez a hazai vállalkozásoknak a környező országokhoz képesti versenyhelyzetének javítása. Abban egyetértek jobbikos képviselőtársammal, azt hiszem, most nincs bent a teremben, aki azt mondta, hogy természetesen a vállalkozásoknak nemcsak társasági adót kell fizetni, hanem iparűzési adót is és más tételeket, de azt is tegyük hozzá, hogy más országokban is van az iparűzési adóhoz hasonló fizetési kötelezettség. Ezért csak jelent valamit a társasági adóra vonatkozó szabály. Azt kell mondani, és ezt nem elég hangsúlyozni, mert ennek is a konkrét számokon túl van hatása, hogy ezzel a mikro- és kisvállalkozások Európában a legalacsonyabb társasági adókulccsal fognak adózni Magyarországon. Összesen két másik ország van az Európai Unióban, ahol, ha nem is alacsonyabb, de ezzel egyenértékű adókulcs van, Bulgária és Ciprus, ahol ugyancsak 10 százalékos az adókulcs. S ami a lényeg, hogy ezzel az 500 milliós adóalappal lényegében a hazai kkv-szektor 99,9 százaléka az alsó sávban fog adózni.

A környező versenytársak kis- és középvállalkozói, akik régóta versenyelőnyben vannak Magyarországhoz képest, magasabb adókulccsal adóznak saját országukban. Csehországban például 20 százalék, Lengyelországban 19 százalék, Romániában 16 százalék, Szlovákiában 19 százalék és Szlovéniában 21 százalék, még az alacsony adóról híres Írországban is 12,5 százalék ez a társasági adókulcs. Tehát azt gondolom, hogy ez üzenet is, azon túl, hogy ez egy érezhető javulás a hazai vállalkozások versenyhelyzetében, üzenet mind a hazai vállalkozók, mind a nemzetközi cégek számára. Itt most alapvetően azokat a cégeket értem, amelyek ez alatt az adóalap alatt vannak, hogy érdemes Magyarországra jönni. Mondhatnánk azt is, hogy ha négy évvel ezelőtt érdemes volt elmenni ebből az országból az adózás miatt, most érdemes hazajönni. Tehát, ha másért nem, akkor ezért mindenképpen ez a törvényjavaslat támogatható.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)