Felszólalás adatai

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Sajnálatos, hogy a kormánytól nem kapott az Országgyűlés egy jogalkotási programot, amely mindannyiunk számára lehetővé tette volna, hogy alaposabban felkészüljünk, jobban megértsük a törvényjavaslat-tevő szándékát, konzultációkat folytathassunk szakmai kérdésekről. Ezt a kevés idő nem nagyon tette lehetővé.

Én ilyen korlátok között az előterjesztésnek az államháztartással foglalkozó részét szeretném egy általam lényegesnek tartott ponton kommentálni, annál is inkább, mert az előterjesztésnek mintegy egyharmada az államháztartási kérdésekkel foglalkozik.

Meg kell jegyezni, hogy tegnap fogadtunk el egy törvénymódosítást az államháztartási törvénnyel kapcsolatban, ma újra ezzel foglalkozhatunk. Ez is azt jelzi, hogy nem volt túlságosan összehangolva a kormányzatnak az a szándéka, hogy egy-egy törvényhez tartozó kérdéseket lehetőleg egy törvényjavaslatban hozzon a Ház elé.

Sok törvényt alkot a Ház, az elmúlt hónapban mindannyian tanúi lehettünk ennek, miközben tudjuk azt, hogy az igazi feladat nem a sok törvény, hanem a jó törvények alkotása. E téren is hiányolom a minőség forradalmát - Németh László után szabadon. Szóval a mennyiségi forradalom a törvényalkotásban, úgy tűnik, sikeresnek mondható - idézőjelben -, de a minőség még várat magára.

Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az a bizonyos kérdés, amit szeretnék a figyelmükbe ajánlani annak jegyében, amit Dancsó képviselőtársam fölvetett vagy másfél órával ezelőtt, hogy tudniillik mivel járulhatna hozzá az ellenzék a maga konstruktív kritikájával ahhoz, hogy jó törvények születhessenek a végszavazás alkalmával.

Talán tudjuk mindannyian, hogy a magyar államháztartás a XIX. század végén a francia államháztartási modell szerint épült ki, és a mai napig magában hordoz bizonyos elemeket ebből a másfél évszázaddal ezelőtt adaptált rendszerből.

(12.20)

Ennek a lényege a mai napig Franciaországban és Angliában az, hogy az államháztartás kulcsa a pénzügyminiszterek kezében van. Én ezen a ponton is hadd tegyek zárójelben egy megjegyzést: nagyon sajnálom azt mint konzervatív politikus és ember, hogy a Pénzügyminisztérium úgymond megszűnt, és beolvadt egy nagyobb egységbe, de hát ez most már csak nosztalgia.

Ebben a rendszerben, amit tehát a francia államháztartásból vettünk át valamikor, vettek át eleink, és aminek egyes elemei ma is felfedezhetők az államháztartás működési mechanizmusában, van egy kulcsfigurája, ez pedig a pénzügyi ellenőr. A pénzügyi ellenőr, akit korábban kincstárnoknak nevezett az a modell, ami most meghaladottnak mondott, és helyette belépnek a költségvetési felügyelők. Ezek a felügyelők fogják reményeink szerint azt az előzetes ellenőrzést elvégezni, ami nagyon hiányzik a magyar államháztartásból.

A mi pénzügyi ellenőrzési rendszerünk ezer sebből vérzik, akár az előzetes, akár az utólagos ellenőrzést vesszük alapul, akár a belsőt, akár a külsőt. Az előzetes ellenőrzést az alkotmány az Állami Számvevőszéknek írja elő. Én nagyon sajnálom Domokos urat, akit tegnap avatott be a köztársasági elnök, illetve az Országgyűlés elnöke az új funkciójába, és ma elkezdi a munkáját egy olyan állapotban, amikor alkotmánysértő módon kénytelen tevékenykedni az általa tegnaptól vezetett Állami Számvevőszék.

Tehát mit is jelent ez az előzetes ellenőrzés? Azt jelenti, hogy egy gazdasági esemény bekövetkezése előtt, a gazdasági esemény inspirálása előtt egy szakértő megnézi azt, hogy a tervezett esemény szabályos-e, törvényes-e, értelmes-e, célszerű-e és így tovább. Ez az a bizonyos pénzügyi ellenőrzési feladat, amit előzetesen kell valakinek elvégeznie, és ez lehet az a személy, ő lehet az a szakember, aki a pénzügyminiszter, a Pénzügyminisztérium nevében elvégzi ezt a műveletet.

Nem elegendő azonban az ő jogosítványaihoz véleményezést adni és javaslattételi jogot adni, kemény ellenjegyzési jogosítványra van szükség. Ez azt jelenti, hogy az ő engedélye nélkül nem lehet kiadásokat teljesíteni a központi költségvetési intézmények kiadási előirányzataiból, kivéve a béreket, mert az más mechanizmus szerint történik, de a dologi kiadásokból és a felhalmozási kiadásokból a költségvetési ellenőr ellenjegyzése, engedélye nélkül nem lehet kiadásokat teljesíteni.

Ez a törvényjavaslat más szempontból is javítandó, ugyanis nem terjed ki a közszféra egészére ez a felügyeleti rendszer, amit javasol. Értem alatta azt, hogy ez a közalapítványokra nem vonatkozik, a társadalombiztosítási alapokra nem vonatkozik, még a központi költségvetési alrendszer egészére sem vonatkozik, mert rendkívül szemérmesen és diszkréten kezeli azt a nyolc, alkotmányosnak nevezett intézményt, amelyhez nem akar delegálni a kormány költségvetési felügyelőt. Nem értem, hogy miért. Kérem szépen, az Alkotmánybíróság vagy a Számvevőszék maga ugyanúgy közpénzekkel gazdálkodik, és ugyanúgy pénzügyi beszámolót készít ezeknek az elköltéséről, mint bármely más költségvetési szerv. Itt nem arról van szó, hogy a kormány ellenőrizni akarná az Alkotmánybíróság alaptevékenységének az elvégzését, vagy hasonlóképpen, hogy hogyan bíráskodik a Legfelsőbb Bíróság, vagy a Számvevőszéknél, az ombudsmanoknál - nem erről van szó! Arról van szó, hogy a közpénzek gazdálkodásával kapcsolatosan a pénzügyminiszternek előzetes vagy a priori ellenőrzést kell végeznie mindenütt, ahol közpénzekkel gazdálkodnak, teljesen mindegy! Tehát egyszerűen érthetetlen, hogy ez a nyolc alkotmányos intézmény miért kerülne ki ebből a körből. Továbbá miért kerülne ki ebből a körből a két társadalombiztosítási alap?

Tehát én arra bátorítanám, arra biztatnám a kormányt, illetve magunkat, a parlamentet, hogy amikor erről a törvényjavaslatról szavazni fogunk, akkor vegyük figyelembe ezt a kitágítandó kört, és lehetőleg a közszféra minél nagyobb részére terjesszük ki ezt az előzetes ellenőrzést, mert ez egy nagyon jó eszköz a korrupció megfékezésére vagy a féken tartására. Gondoljunk arra, hogyha egy ilyen rendszer működött volna, mondjuk, a BKV esetében, akkor nem kerülhetett volna sor arra, amire sor került, itt többen idézték a példákat, hiszen a kötelezettségvállalás, egy megbízási szerződés aláírása előtt szükség van a felügyelő szignójára, ellenjegyzésére, engedélyére. Nélküle nem lehet ajánlatot tenni egy közbeszerzési eljárásra, adott esetben nem lehet egy személyi döntést meghozni vagy az ahhoz rendelt bérről dönteni, és nem lehet a kifizetést teljesíteni, hogyha ő az ellenjegyzését nem adja meg. Ő egy kulcsfigura.

Tehát én a magyar pénzügyi ellenőrzési rendszer működésének a javítása érdekében ezt fontosnak tartom, és hogyha egy ilyen lépést sikerülne tenni, akkor az egész rendszer működése is javulhatna, és remény lenne arra, hogyha nem is egyszerre mindent, de legalább egy részét meg tudjuk javítani ennek a rendszernek. Én ennek érdekében tettem egy módosító indítványt, abban a reményben, hogy talán a konstruktív szándékot és a szakmai elhivatottságot értékelve, respektálva ezt az indítványt el fogja fogadni a kormánytöbbség.

Köszönöm szépen.(Taps a Jobbik padsoraiban.)