Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A hét végén volt, ahogy képviselőtársam is említette, a szegénység elleni küzdelem világnapja. Minden parlamenti párt megemlékezett erről valamilyen formában, kivéve a kormánypártokat. Ők csak viszontreagálásokat tudtak tenni azokra a sajtómegjelenésekre, amelyeket többek között a szocialisták eszközöltek. És gyalázatnak tartom azt, hogy ma már második éve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szeptember végén, október elején a szegénységre, a szegregációra, a társadalmi kirekesztettségre vagy a deprivációra semmilyen tanulmányt nem publikál, nem hoz nyilvánosságra. Ez gyalázat, kérem szépen!

Gyalázat azért is, mert ez év nyarán bejelentették, hogy a következő évtől kezdve létminimum-kuta­tásukat sem fogják publikálni. Ellenben van néhány olyan civil szervezet vagy tudományos műhely, amelyik nagyon komolyan foglalkozik a szegénység kérdésével. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány adatot idehozzak, az Országgyűlés elé. Azt mondja a Magyar Tudományos Akadémia két héttel ezelőtt publikált tanulmánya, hogy a magyar háztartások 75 százalékának valamilyen szintű nehézséget okoz a szokásos kiadások fedezése. Ez azt jelenti, kedves képviselőtársaim, hogy nem tudnak egy nagyobb összegű kiadást finanszírozni ezek a háztartások, hiszen nem tudnak egy kazáncserét megoldani, nem tudnak egy tetőfelújítást megoldani.

Azt mondja ez a tanulmány, hogy a községekben ez az arány eléri a 90 százalékot is, és a kistelepüléseken, az északkelet-magyarországi régióban, az északi régióban és az észak-alföldi régióban bizony a 95 százalékot is eléri. Miről szól ez? Arról szól, kedves képviselőtársaim, hogy egy 3 ezer lelkes településen körülbelül ezer háztartás van, és az ezer háztartásból 990 háztartás képtelen megfinanszírozni egy komolyabb kiadást. Nem tud százezer forintokat félretenni arra, hogy egy rendkívüli kiadást meg tud­jon finanszírozni.

Képviselőtársaim! Ebben a tanulmányban olvasható, hogy a megkérdezettek 38 százaléka valamilyen deprivációs mutatóval rendelkezik - azokat a háztartásokat nevezi a szociológia depriváltnak, ahol legalább három mutatóban hiányt szenved egy család -, és 21 százalékuk halmozottan hátrányos, súlyos anyagi deprivációban él.

Képviselőtársaim! Ebben a tanulmányban az is benne van, hogy a társadalom 67 százaléka nem en­ged­heti meg magának, hogy legalább egy hétre el tudjon menni nyaralni. És kapaszkodjanak meg: a magyar társadalom 25 százaléka, egynegyede nem engedheti meg magának azt, hogy kétnaponta húst egyen, vagy ha valaki vegetáriánus, annak megfelelő táplálékot magához vegyen.

Úgy látom, képviselőtársaim, hogy ez a kormány nem tud kormányozni - uszítani tud. De egy dolgot szeretnék előrebocsátani: a szegénység ellen nem lehet drótkerítéssel harcolni, nem lehet drótkerítéssel védekezni a kiszolgáltatottsággal szemben.

Kedves Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy nekem gyalázatos véleményem van a Központi Statisztikai Hivatalról és annak elnökéről, igen, államtitkár asszony, de azért érdemes mégiscsak néhány tanulmányát forgatni. Azt látjuk, hogy a dolgozók is borzasztó nagy szegénységben élnek ebben az országban. Nem olyan régen publikálták a kistérségek jövedelemviszonyait, és ebből kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy beteghordó átlagos nettó fizetése 75 ezer forint, a vendéglátásban dolgozó szakácsok jövedelme Borsod megyében 83 ezer forint, Békés megyében egy nővér nem keres többet 80 ezer forintnál három műszakban, és egy nagyon kemény fizikai munkát végző kőműves sem keres 95 ezer forintnál többet. Azt már meg sem merem említeni, hogy Nógrád megyében ezek az adatok még rosszabbak. A kistérségeket illetően a Bodrogközben az egy lakosra jutó éves nettó jövedelem, kapaszkodjanak meg, 394 ezer forint, ami 32 900 forintos havi átlagra jön ki. Mondják meg nekem, képviselőtársaim, hogy lehet ebből a pénzből megélni!

A szocialisták a dolgozó emberek pártján állnak, ebből adódóan a dolgozó emberek számára követelünk fizetésemelést nemcsak a közszférában, hanem most már a versenyszférában is. Ha a multinacionális Auchan megengedheti magának azt, hogy 10 százalékos bérfejlesztést csináljon a következő év január 1-jével, akkor igenis én azon a véleményen vagyok, hogy minden magyar versenyszférában dolgozó vállalat meg kell hogy tegye ezt a béremelést, legalább ezt a béremelést.

És változatlanul követeljük a közszféra dolgozóinak béremelését, amit megtettünk már több alkalommal itt, az Országgyűlés előtt, hiszen ők az országot építik, az országot védik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)