Készült: 2024.04.28.06:10:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2005.04.12.), 288. felszólalás
Felszólaló Dr. Magda Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:27


Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvény, azt hiszem, hogy sokunk számára meghatározó fontosságú, hisz akik tudáspártinak vallják magukat, tudják, hogy a felsőoktatás körüli vita a rendszerváltás óta folyamatában megvan, mindenki igyekszik a saját értékeit kiemelni, de ezzel így van Európa és így van a világ is. (Sági József közbeszólása. - Az elnök csenget.) Ha meghallgat, akkor lehet, hogy többre lesz képes. Ezzel így van Európa és így van a világ is. (Zaj. - Dr. Szabó Zoltán: Neki már ez is sok.) Így van. Ezért Európa majd minden országa a lineáris képzésre tért át és tér át a kétciklusú képzésről, mégpedig azért, mert gyakorlatilag a munkaerőpiac kihívásai egyre inkább ezt megkövetelik. Lehet - és elnézést kérek, hogy csak később kapcsolódtam be ebbe a vitába -, hogy Európa más országaiban is komoly vitát folytatnak arról, hogy hogyan tovább, miként lehetne minél korszerűbbé tenni a felsőoktatást, de egyetlenegy európai uniós ország sincs, amelyik ezzel a témával, ezzel a kérdéssel ne előrehozottan, ne a gyorsaság, gyorsítás kérdésében érvelt volna. Mégis azt mondjuk, hogy ennek a felsőoktatási törvénynek gyakorlatilag egyéves vitát adtunk, és ebben az egy évben érlelődött, és mind a munkaerőpiac, mind a tudományos műhelyek igényét igyekszik mind teljesebben kielégíteni. Számunkra igazán fontos az, hogy a kimeneteknél a munkaerőpiacon pályázni jól tudó fiatal kollégákat engedjünk ki. Hiszem azt, hogy a mérnöki ágon, valamint az üzleti ágon tanuló hallgatók azzal, hogy normatívában biztosítjuk a 30 kreditpontot, azzal a gyakorlati orientáltságot biztosítjuk, és előbbre jutnak, mert nagyon sok helyen az előző kormány ezt nem biztosította. Például az agrárképzésnél, ahol csak hat félév volt biztosítva, de sorolhatnék még erre példát.

Nagyon fontos az is, hogy majd a mesterképzés után milyen doktori iskolák lesznek. Szerintem ez a törvény előrevetíti azt, hogy Magyarországon a minőség irányában is egy különleges értéket kell megfogalmazni. Lehet, hogy a Házban nehezen merjük kimondani, de mindenképpen számolni kell vele: egyre kevesebb egyetem lesz Magyarországon alkalmas arra, hogy az európai és világértéknek megfelelő doktori képzéssel foglalkozzon. Azt hiszem, kevesebb számú, mint ami jelenleg van, de akik pedig ezzel foglalkoznak, azok hasonlóan, mint a korábbi doktori iskolák, nagy eredményeket fognak elérni. Én nem szeretnék megnevezni egyetlenegy egyetemet sem, de úgy gondolom, kialakultak olyan egyetemi városok, ahol jelen van mindaz a tudományos érték, amely Európa számára is doktori iskolaként működhet. Ez nemcsak a Magyarországon végzett mesterkurzusokban diplomát kapó hallgatóknak lesz vonzó, hanem Európa és a világ más hallgatói számára is. Ezt mindenképpen fontosnak tartom kiemelni.

Mégis a hátralévő gondolataimat egy másik kérdéscsoportra szeretném ráirányítani.

(16.30)

Ez a törvény az európai gyakorlattal összhangban új elemként megjeleníti az egyenlő bánásmód törvényi előírásainak alkalmazását, a nők arányos szerepvállalásának, a hátrányos helyzetűek támogatásának, valamint a fogyatékossággal élők adottságait figyelembe vevő feltételek megteremtésének a törvényi szabályozását. Miért emelem ezt ki? Azért, mert az előző kormány is tudta azt, hogy a gyesen lévőket támogatni kell. Tette ezt úgy, hogy eltörölte a távoktatásban és az önköltséges képzésben részt vevő gyesesek költségtérítését, és azt az egyetemekkel, főiskolákkal fizettette meg. Majd jött egy kormány, amelyik magára vállalta ezt a költséget. (Sági József közbeszólására:) Abba szóljon bele, amihez ért! Olyan fura, hogy a hozzá nem értés az embereket felbátorítja!

Szeretném elmondani, hogy mi több mint ezer gyeses költségeit átvállaltuk - s ez nagy örömünk -, de az önök kormánya megalázó módon még azt a minimális támogatást sem adta meg nekik, amit normatívának hiszünk. Ezért fontos, hogy a törvény ezeket tartalmazza, és ne legyen olyan kormány, amely úgy megalázza a gyesen lévőket, mint tette azt az előző kormány.

Ugyanilyen fontosnak tartom a fogyatékkal élők támogatását is. Felháborító, hogy az ellenzéki párt egyik jeles képviselője azt mondta, olyan beruházásokat kifogásolnak, amelyek európai modellként a fogyatékkal élők számára nyitják ki a kaput, mert ilyen teljes átalakítást végez. (Sági József: Nem ezt mondta!) El kell olvasni az újságot, képviselő úr. Egyébként Pokorni úr mondta ezt a Magyar Bálinttal való vitájában. Ez nagyon fontos kérdés, mivel Magyarországon ma a lakosság több mint 5 százaléka fogyatékkal él.

Szeretném, ha mind az ellenzék, mind a kormánypárt egyetértene abban, hogy az esélyt akkor adjuk meg a magyar állampolgároknak, ha a hovatartozásuktól függetlenül a fogyatékuk figyelembevételével segítjük azt, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, azokat a felsőoktatási intézményeket pedig nem kritizáljuk, amelyek arra törekednek, hogy megteremtsék a fogyatékkal élők befogadását, legyen az mozgássérült, hallássérült vagy látássérült. Számunkra elszomorító, hogy az önök pártja részéről - talán tudatosan, talán csak véletlenül, de - egy olyan beruházást és olyan tevékenységet igyekeztek megkérdőjelezni, mellyel a fogyatékkal élőket szeretnénk támogatni.

Remélem, hogy amikor ez a törvény át fog menni, egyértelműen azt fogja bizonyítani, hogy kormánypártnak és ellenzéknek egy célja van, az egész életen át való tanulás segítése, valamint a fogyatékkal élők folyamatos segítésének a biztosítása az általános iskolától a középiskolán keresztül az egyetemekre, főiskolákra való bejutásig. Remélem, hogy ez a törvény ebben segít bennünket.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai