Felszólalás adatai

KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Ellenzéki képviselőtársaimmal szemben én azért látok néhány jó javaslatot és elképzelést is az előttünk lévő törvényjavaslatban. Engedjék meg, hogy ezeket megosszam önökkel is.

A törvényjavaslat a művelődéshez való jog érvényesítését kívánja elérni a felsőoktatás területén úgy, hogy a jelenleg érvényes szabályozásra alapozva, annak hiányosságait kiküszöbölve, az új követelményekhez és a nemzetközi kötelezettségekhez igazítva biztosítsa a jogi hátteret, amely már az európai oktatás teréhez kapcsolódik. Célunk a jó minőségű képzés, a nemzetközi szinten is versenyképes tudás, az intézmények autonómiája, a kutatás-fejlesztés támogatása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése, valamint a gazdálkodás feltételeinek kiszélesítése. E célok eléréséhez szükséges és indokolt az átfogó jellegű törvényi szabályozás. Úgy hiszem, sokan várják az országban ennek a törvényjavaslatnak a hatálybalépését, tisztelt képviselőtársaim, és sokan várják, hogy ezt követően további pozitív folyamatok, alapos és átfogó változás és átalakulás kezdődjön el a magyar felsőoktatásban.

Hazánk az 1999-ben aláírt bolognai nyilatkozatban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, így az európai felsőoktatási térség kialakítása érdekében kötelezettséget vállalt a többciklusú képzési szerkezet 2006-tól való bevezetésére. A mostani három-négy éves főiskolai szintű és az öt-hat éves egyetemi szintű végzettségeket adó képzési szerkezetet tehát felváltja az angolszász típusú alap-, mester- és doktori szinteket tartalmazó struktúra. E logikusan egymásra épülő, többciklusú kreditrendszeren alapuló képzési rendszer több igen fontos eleme mellett összehasonlíthatóvá, összemérhetővé teszi a különböző országokban megszerzett végzettségeket, megkönnyíti a hallgatók, az oktatók és a kutatók más intézményekbe, tudásközpontokba való átjárását. Megkönnyíti az európai felsőoktatási térségben való mobilitást, amely az intézményi együttműködés alapja is, de az innováció és a gazdasági fejlődés ösztönzője is egyben. Ez a folyamat nyilvánvalóan illeszkedik és egybecseng az Unió egyik alapszabadságával, a munkaerő szabad áramlásával.

Az új képzési szerkezet indokoltsága tehát minden szempontból egyértelmű és nyilvánvaló; még akkor is, ha némi kétely, bizonytalanság és félelem azért meg-megfogalmazódik szakmai, egyetemi körökben, mint ahogy a soproni egyetemen is. Ma még természetesen nem látható, hogy ez a magyar felsőoktatás életében koncentráltan jelentkező jelentős hatást hordoz-e, és ha igen, akkor milyen kockázatot egyes területeken, például a munkaerőpiacon.

Tény, hogy jelen pillanatban nemigen lehet teljes pontossággal modellezni, kiszámítani a következményeket, a munkaerőpiac reakcióit arra vonatkozóan, hogy miként fogadja majd, egyáltalán hogyan fogadja be a hároméves alapképzésben végzett szakembereket. Felvetődött ez a kérdés az erdőmérnökképzés kapcsán Sopronban is. A Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karán évről évre szép számban végeznek fiatal szakemberek, akiknek aztán az ország mintegy ötödét kitevő erdőterületek szakszerű védelmét, fenntartását, kezelését kell ellátniuk. A javaslatban megfogalmazott egyes képzési fokozatok azonban reményeink szerint biztosítani fogják a munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettséget, azok számára pedig, akik a következő szintre való továbblépésen gondolkodnak, az ehhez szükséges végzettséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a felsőoktatás mozgásterének bővítésére. A javaslat illeszkedik a bolognai folyamatban meghatározott alapelvekhez, és ezzel a hallgatói jogosítványok kiterjesztését is szolgálja. A hallgatói jogosítványok kapcsán új vonás, hogy a hallgatói önkormányzat részére is jogorvoslati lehetőséget biztosít a javaslat, ami azt jelenti, hogy a hallgatói önkormányzat az igazságszolgáltatáshoz fordulhat egy adott kérdésben, és bíróság előtt vitathatja a felsőoktatási intézmény, illetőleg a fenntartó által meghozott döntés jogszerűségét.

Szintén új és a hallgatói önkormányzatok által fontosnak tartott eleme a javaslatnak, hogy önkormányzati jogként jelenik meg benne a hallgatói szolgáltatásokban való részvétel. Ami azonban ebben a tárgykörben talán igazán örvendetes, az a tény, hogy a javaslat már hallgatói jogként határozza meg az Európai Gazdasági Térség országaiban való tanulást, az ott folyó képzésbe való bekapcsolódást. Ezzel a törvényjavaslat a hallgatók számára szélesre tárja a lehetőséget a nemzetközi gyakorlat megismerése előtt, hiszen segíti a hallgatót, hogy külföldön folytasson résztanulmányokat, és ehhez hallgatói ösztöndíjat kaphasson, vagy hitelt vehessen igénybe.

Tisztelt Ház! A felsőoktatás első önálló törvényi szabályozása után született több tucat módosítás jól szemlélteti azt az utat - az elinduló fejlesztések és az átalakulás útját -, amelyet a hazai felsőoktatás az elmúlt évtizedben megjárt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával további pozitív változások előtt áll a magyar felsőoktatás, még akkor is, ha kétségtelen tény az, hogy az intézmények egy-egy ilyen törvényjavaslattól nem boldogok.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)