Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Örülök annak, hogy Szabó Zoltán képviselő úr ismét megszólalt, mert már az előző kétperces hozzászólásánál is rá akartam arra mutatni, hogy a jogi helyzetben a változást az idézné elő egy ilyen alkotmánymódosítás esetén, hogy ugyan nincsen rá egyértelmű garancia, hogy az Alkotmánybíróság úgy értelmezi, ahogyan mi szeretnénk, hiszen azért a törvényhozónak, a jogalkotónak az értelmezése mindenképpen fontos szempont, és ezt nyilván figyelembe fogja venni az Alkotmánybíróság is, de a szöveg értelmezéséből az következik, hogy akár büntetőjogilag is tiltható az ilyen magatartás, az ilyen véleménynyilvánítás.

Ez azért fontos, mert nem arról beszélünk, hogy a holokauszt tagadása megengedhető-e Magyarországon, hanem arról beszélünk, hogy büntetni kell. És ahhoz, hogy büntethetővé váljon, ahhoz kell többek között ez a megfogalmazás, ami egyértelműen egy tilalmat állapít meg, egy, majdnem azt kell mondjam, hogy tabut, bár nem szeretem ezt a szót, mert ez a jog világából egy másik értelmezési körbe helyezi ezt a megfogalmazást. De a lényeg az, hogy az a mondat, hogy tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűnök tagadása, kétségbevonása vagy jelentőségének a kisebbítése, ez az, ami lehetővé teszi az én felfogásomban a büntethetőséget. Mert egyébként az alkotmány deklarálhatná azt, hogy mit gondol a Magyar Köztársaság parlamentje az önkényuralmi rendszerek bűneiről, de ez még önmagában nem idézné elő azt a jogi helyzetet, hogy büntethetővé is válik ez a cselekmény.

Ezért, akárhogy is nézzük, de a mai helyzetben csak valóban egy ilyen eléggé szigorú tilalom ad arra jogot, hogy aztán később büntetőjogi rendelkezéseket alkossunk. Ez azért is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - bocsánat, csak befejezem - fontos, mert a többi felsorolt jogkorlátozás esetén egyáltalán nem biztos, hogy a büntetőjogi jogkövetkezménynek helye lenne, egyáltalán nem biztos, hogy az Alkotmánybíróság így értelmezné azokat.

Köszönöm szépen.