Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt én is szeretném azt aláhúzni, hogy a Jobbik képviselőcsoportja üdvözli, hogy elénk kerülhetett ez a határozati javaslat, amit pedig még fontosabbnak tartanék, az az, hogy végül majd változatlan formában ezt el is fogadja az Országgyűlés.

Ezzel kapcsolatban azért vannak bennem kétségek, mert szeretnék visszautalni arra, hogy mi is volt a menete a javaslat tárgysorozatba vételének. Az Európai ügyek bizottságában tárgyaltuk Schiffer András képviselőtársunk javaslatát, és akkor ott az történt, hogy első napirendi pontként a TTIP-ről hallhattunk egy tájékoztatót, Mikola István volt az, aki az előadó szerepét betöltötte, és aztán egy bő félórával később pedig harmadik napirendi pontként került elénk ez a javaslat, ennek a tárgysorozatba vétele, és miután államtitkár úr még arról beszélt, hogy milyen fontos az, hogy a parlamenti ratifikáció megtörténjen ebben az esetben, és a kormánynak is ez az álláspontja, a harmadik napirendi pontnál kormánypárti képviselőtársaink végül is ezzel ellentétesen szavaztak, és valami nyakatekert érvelést próbált ott előhozni Mikola államtitkár úr is, hogy miért is nem tudják támogatni ezt az elénk került javaslatot.

Örömteli az természetesen, hogy azóta megváltozott a vélemény, de azért vannak kétségeim, és az itt elhangzottak alapján én félek attól, hogy akár olyan módosító indítványok kerülhetnek itt benyújtásra, amelyek kilúgozzák ezt a javaslatot, és elveszti az eredeti értelmét. Bizony ezt a félelmünket erősítheti az, hogy kormányzati oldalról ténylegesen egy kettős beszéddel találkozhatunk. Tehát vannak olyan úgymond erős emberek a kormány tagjai között és a kormánypárti padsorokban, akik egyértelműen a TTIP elfogadása mellett érvelnek. Persze, itt a korrektség jegyében azt is meg kell jegyezni, hogy vannak olyan kormánypárti politikusok is, akik pedig nagyon határozottan azt az álláspontot képviselik, hogy az EU-s szabadkereskedelmi megállapodás elfogadhatatlan.

Itt, az Országgyűlésben azonban azt lehet látni, hogy rajtunk, jobbikosokon kívül mindössze az LMP az, amely frakció kezdetektől következetes és egyértelmű álláspontot képvisel ebben a kérdésben, és ők azok, akik számtalan alkalommal, hozzánk hasonlóan, előhozták ezt a nagy horderejű kérdést, nemcsak itt, a Parlament falai között egyébként, hanem különböző civil rendezvényekhez kapcsolódóan vagy egyéb fórumokon. Ha már a kettős beszédre utaltam, akkor azért azt is érdemes itt megemlíteni, hogy az Európai Parlamentben is azt láthattuk a Fidesz képviselőitől, hogy egy egyértelműen támogató álláspontot képviseltek ott. Tehát ezeket a dolgokat kellene mindenképpen helyre tenni.

Mi következetesen azt mondjuk, hogy elfogadhatatlan a TTIP, az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Számtalan érvet elmondtak már itt előttem frakciótársaim, akár az állam-befektető vitarendezési mechanizmus káros hatásai vonatkozásában, akár munkavállalói szempontból, idehoznám még a kkv-szektorra gyakorolt negatív hatásokat vagy éppen a tárgyalások titkosságának kérdését, és azt, hogy most korlátozottan ugyan hozzá lehet jutni bizonyos adatokhoz, de már onnan nem lehet kihozni információkat, és egyébként sem a legfrissebb adatokat tudja megnézni az, aki végül is hozzá tud jutni ezekhez a dokumentumokhoz.

Nincsenek is olyan tanulmányok, tisztelt képviselőtársaim, amelyek azt támasztanák alá, hogy bármilyen szempontból, akár gazdasági szempontból is ez előnyös lenne Közép-Európa és azon belül elsősorban hazánk, Magyarország számára, hiszen nekünk itt, a Magyar Országgyűlésben ebből a megközelítésből kell ezt mindenképpen szemlélnünk, sőt éppen ezzel ellentétes tanulmányok állnak rendelkezésre, akár még kormányzati oldalról is.

A GMO kérdéséről sok szó esett már, de én azt gondolom, hogy erről nem lehet eleget beszélni, hiszen a mezőgazdaság, a gazdák szempontja döntő jelentőségű ebből a szempontból nézve. Itt, ha már a civilekről szóltam, utalnék a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által összeállított tanulmányra ‑ erről éppen a tegnapi Magyar Nemzetben is jelent meg egy nagyon jól összerakott írás ‑, és ők úgy fogalmaztak, hogy pusztító hatással járna az európai mezőgazdaságra és élelmiszer-termelésre, ha szabad utat kapna az amerikai mezőgazdasági lobbi az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő viták kereszttüzében álló szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP megkötésekor.

(Földi László elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Hiszen azt látni kell, hogy olyan óriásvállalatok tartják kézben az amerikai agrártermelést, amelyek iparszerű, a környezetet és az egészséget kockáztató mezőgazdasági modelljével szemben esélyük sincs az emberi léptékben, ám emiatt jóval drágábban termelő európai gazdálkodóknak.

Számtalan konkrét szakmai példát is felhoztak ők ebben a tanulmányban, akár az amerikai marhahús-értékesítés vonatkozásában vagy éppen az amerikai szántóföldi termelés kapcsán, hiszen ott is azt láthatjuk, hogy azért manipulálják a növények génszerkezetét, hogy gazdaságosabban lehessen őket előállítani, és úgy becsülik, hogy a génmódosított vetőmag hektáronként száz dollárral több hasznot hoz, mint a GMO-mentes változat, ugyanakkor az egészségi kockázatok ma még felmérhetetlenek.

Azt láthatjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy sajnos ezeken a tárgyalásokon Brüsszel és az illetékesek feláldozzák az európai mezőgazdaságot azért, hogy cserébe főleg a német járműipar lehessen a megállapodás egyik nyertese.

(13.40)

Próbálják persze szépen csomagolni ezt az egyezményt, és úgy eladni a készülő TTIP-et, hogy a vámok és egyéb korlátozások lebontása mindenkinek előnyös lesz. De a külföldi elemzések is alátámasztják azt, hogy az európai gazdák, köztük a magyar gazdák a vesztesek közé fognak tartozni.

De itt akkor visszautalnék arra is, hogy igen, lehet ezt nagyon szépen csomagolni, lehet itt arra hivatkozni, hogy majd milyen GDP-növekedés, munkahelyteremtés lesz ‑ ezek a hívó szavak, amelyek körbelengik azt a kampányt, ami a TTIP mellett zajlik. Viszont, mint már jeleztem, nincsenek olyan hatástanulmányok, amelyek ennek az igazságtartalmát alá tudnák támasztani. Sőt, majd még fogok hozni példákat arra, hogy miért éppen ezzel ellentétes a helyzet.

Hiszen arra is figyelmeztet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetségének a tanulmánya, hogy jelentősen megugrana az Európai Unióba irányuló amerikai agrárimport. És egyébként az EP által készített elemzés is arról beszél, hogy 2025-ig 56 százalékkal nőhet az USA-ba irányuló európai agrárexport, miközben az EU-ba érkező amerikai import 116 százalékkal bővülhet, és az uniós mezőgazdaság ezzel párhuzamosan 0,3-0,7 százalék közötti mértékben veszítene a súlyából.

De még amerikai tanulmányokra is lehet itt utalni, amelyek szintén arról beszélnek és arról írnak, hogy minimálisak lesznek ‑ ők is így fogalmaznak, gondolhatjuk, hogy azért amerikai oldalról próbálják saját szemszögből bemutatni a helyzetet, és legkevésbé az európai érdekek mentén megfogalmazni azt, hogy mire is fog majd kifutni ez a megállapodás ‑, még ők is arról értekeznek, hogy az európai termelők által elért előnyök minimálisak lesznek. Ezek után teljesen érthetetlen az, hogy kormányzati oldalról mégis nagyon sok szereplő részéről egy támogató állásponttal találkozhatunk, hiszen a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanulmányát is ide lehet hozni, akik ugyancsak erre utalnak. És Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke is aláhúzta azt, hogy a legfontosabb európai mezőgazdasági ágazatok versenyhátrányt szenvednének az egyezmény miatt. És bizony, amikor ezt nyilatkozta, akkor éppen egy kormányközeli tanulmányra utalt, és erre hivatkozott a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke.

Tehát ha megvizsgáljuk azt, hogy milyen irányba is ment el a CETA, akkor azt mondhatjuk, hogy egyáltalán nem kecsegtet semmi jóval a jövőre nézve, hiszen az már csak a végső ratifikálásra vár, és közös célkitűzésként szerepel ott a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása, ami egyértelműen az uniós előírások lazításához vezetne. És ott például, Kanadában már a génmódosított lazac árusítását is engedélyezték. És arra is felhívta a figyelmet a már említett egyesület, szövetség, hogy a sokat bírált állam-befektető vitarendezési mechanizmus keretében a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes uniós országokat, ha egy tagállam vétója miatt végül nem lépne életbe a CETA.

Tehát ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni akkor, amikor az előttünk fekvő javaslatot elemezzük, és amikor én azt mondom, hogy igen, na­gyon fontos az, hogy ezt változatlan formában fogadja el az Országgyűlés, ne próbáljuk meg ezt lú­goz­ni, ne próbáljunk meg ezen toldozgatni-fol­doz­gat­ni, mert szerintem egy nagyon jól összerakott ja­vaslat ke­rült ide elénk. Én bízom benne, hogy az Országgyű­lés ezt jelentős többséggel el is fogja tudni a végén fogadni.

Ami még hazánk szempontjából döntő jelentőségű, az az, hogy a TTIP életbelépése esetén az Európán belüli kereskedelem is jelentős mértékben visszaesne, és azok a tanulmányok, amelyekre utaltam, pont arra világítanak rá, hogy éppen Közép-Európa jönne ki a leghátrányosabban ebből a szempontból is az egyezmény megkötéséből.

És azt láthattuk már a NAFTA esetében, hogy bizony a tagállamok, Mexikó, alulmaradtak azokban a harcokban, amiket multinacionális vállalatokkal szemben folytattak le. És bizony elfogadás esetén ez várhat ránk is, és Magyarország is a multikkal szemben majd vajmi kevés eséllyel veheti fel a küzdelmet akkor, amikor perre kerül sor az állam-befektető vitarendezési mechanizmus keretein belül. Arról nem is beszélve, hogy amerikai oldalról én azért látok itt például az energiapiac újraosztására vonatkozó szándékot is.

Tehát számtalan olyan szempont van, amit a tárgyalások jelenlegi állása szerint úgy értékelünk, hogy rendkívül károsak lesznek hazánkra nézve, hogyha ezt elfogadjuk. És ezért is érthetetlen számomra a kormány álláspontja. Hiszen mi a hivatalos kormányzati kommunikáció? Az, hogy részt kell venni a tárgyalásokon, ott kell ülnünk az asztalnál. Minden egyes tájékoztató alkalmával elmondják azt, hogy próbáljuk azokat az érdekeket a lehető legmesszebbmenőkig érvényesíteni, amelyek fontosak számunkra. Igen, ilyenkor valóban korrekt módon előkerülnek azok a kritikai észrevételek, amelyeket mi is megfogalmazunk. Csak hát az a probléma, nagyon sok esetben láthattuk már azt, hogy a kormánynak ez volt a kommunikációja, de aztán, ahogy haladt előre az idő, úgy ez változott olyan irányba, hogy: hát sajnos nem tudtunk elegendő szövetségest találni; nem tudtuk elérni a céljainkat; és végül is azért mégis jól jövünk ki abból, ha ezt az egyezményt aláírjuk, megkötjük; nincsen arra lehetőség, hogy ebből kimaradjunk, mert az nagyon káros lenne hazánkra nézve, meg akkor az euroatlanti kapcsolataink romlanának, és hasonló érvekkel találkozhattunk már a korábbiak során is.

Tehát én azt kérem a kormánytól, hogy ebben az esetben egy sokkal határozottabb álláspontjuk legyen, és sokkal egyértelműbben álljanak ki a magyar nemzeti érdekek mellett. És természetesen, hogyha ez így lesz, akkor számíthatnak a támogatásunkra. De mondom, visszagondolva az elmúlt évtizedekre, bizony nemegyszer szembesültünk már azzal, hogy kezdetben valóban olyan vélemények hangzottak el, és ma a miniszter úr is ilyen irányba nyilatkozott, hogy megpróbálunk mindent megtenni a nemzeti érdekeink lehető legteljesebb érvényesítéséért, csak aztán a végén mégis az volt a konklúzió, hogy jobb híján alá kell írnunk a megállapodást, nem maradhatunk ki belőle, mert akkor a szövetségi rendszerünk látja ennek a kárát. Mi ezt nem így gondoljuk. Mi azt gondoljuk, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kerülhessen elfogadásra ez a javaslat.

Én nagyon remélem, hogy valóban kormánypárti oldalról is megkapja a kellő támogatást ahhoz, hogy a parlamenti ratifikáció megkerülhetetlen legyen, hiszen az ország szuverenitása szempontjából ez döntő jelentőségű, hogy igen, érdemi beleszólása legyen a választópolgárok által megválasztott, magyar érdekeket képviselő ‑ reményeink szerint ‑ par­la­menti képviselőknek, akik itt a véleményüket el tudják mondani.

Én azt remélem, hogy a jövőben még sokszor fog elénk kerülni ez a kérdés. És én még egyszer arra kérek, arra szólítok fel mindenkit nagyon hangsúlyosan, hogy ilyen formában fogadjuk el ezt a javaslatot. A kormány képviselőjétől pedig azt kérem, hogy a tárgyalásokon egy sokkal egyértelműbb álláspont legyen az, amit Magyarország képvisel, hiszen utódaink jövőjéről van szó, amikor az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról beszélünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)