Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika ebben a témában is következetesen kiáll a kezdeti álláspontja mellett, ami pedig az, hogy nem az olimpiával van a baj. A baj az ország állapotával és a Fidesz-KDNP-vel van. A baj ezzel a törvényjavaslattal van, ami előttünk van, ami mindent alárendelne a 2024-es budapesti olimpia megrendezésének. Szélesre nyitná a kapukat az elszabaduló költségek előtt, és az egekbe emelné az elszabaduló korrupciós kockázatokat, kiszolgálná a kormány oligarcháinak az érdekeit.

Azt hinnénk, hogy mivel valószínűleg úgysem nyerjük el a megrendezés jogát, nincs is mitől félnünk, holott már a pályázati eljárás és a felkészülés is komoly károkat okozhat. Az előkészítés költségei, a kommunikációra elpazarolt százmilliók csak a kisebbik tétel. A nagyobbik az, hogy eltorzítja a fejlesztési terveket, az átfogóan és hosszú szakmai előkészítéssel megalkotott településfejlesztési és szakmai programokat, és elszívja a forrásokat. Minden más közérdeket maga alá gyűrő szemlélet tükröződik a törvényben a kisajátítási passzusok megjelenése kapcsán is.

Az LMP álláspontja szerint Magyarország mai állapotában nem csupán hiba elindulni egy ilyen pályázaton, hanem egyszerűen bűn is. Annak az országnak, amelynek romokban van az egészségügye, az oktatása, a szociális rendszere, annak nem presztízs sporteseményekre van szüksége, hanem a nagy ellátórendszerek rendbetételére.

Eleve súlyos gazdasági és korrupciós kockázatot jelent, hogy a Fidesz-kormány akar egy ilyen világeseményt előkészíteni és megrendezni. A törvényjavaslat szerint létrejönne az olimpiai egyeztető fórum, amely a pályázat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős legfontosabb szervvé válna. Hogy teljes legyen a kormányzati kontroll, itt kapna helyet Orbán Viktor, Tarlós István, Balog Zoltán, de meglenne a befolyása még Schmitt Pálnak is. Ebből is látszik, hogy ez egy központosított, erőből végigtolt beruházás lenne, amiről már most tudható, hogy minden pénzügyi tervet jelentősen meghaladhat a megvalósítása.

Lánczi Andrástól, a Corvinus új rektorától tudjuk, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Lánczi András még azt is hozzátette nemrég, hogy ennek a politikának is megvan a maga filozófiája, a különbség az, hogy „ez itt zajlik a szemünk előtt” ‑ idéztem őt.

(18.10)

Lánczi Andrásnak igaza van. A Fidesz-KDNP-kormánynak kiemelten fontos az olimpiarendezés, hiszen legfőbb politikája a korrupció. Az olimpiarendezés forrásait a szemünk előtt nyúlnák le, erre a törvény minden lehetőséget megadna. Ezt nem szabad megengedni, azt gondoljuk.

A most tárgyalt olimpiai törvény semmilyen gátat nem szabna az elszabaduló költségeknek. Maga a megvalósíthatósági tanulmány is nettó 774 milliárd forintra becsülte az olimpiarendezés költségeit, az egyéb kapcsolódó beruházásokról nem is beszélve. Eddig melyik sportberuházást sikerült kordában tartani? Az olimpia teljes költsége nemhogy 1-2 ezer milliárd, de akár 3-4 ezer milliárd forintra is rúghat majd a végén. Ez egy újabb Paksi Atomerőmű nagyságrendje, a törvényjavaslatban pedig semmilyen garancia nincs arra, hogy ez nem így fog történni. Gondoljunk csak a vizes vb-re! Itt van előttünk, nem olyan régen indult, hogy ne emlékezhetnénk mindannyian arra, ez egy jelentős esemény, de egy nagyságrenddel mégiscsak az olimpia alatt marad. A vizes vb költségei most már iszonyatosan elszabadultak. Kezdetben, mindannyian emlékszünk arra, hogy 25 milliárd költségtervről beszéltek, amikor legelőször bekerült ez a javaslat elénk, ez mára közel százmilliárdnál tart. Tehát megnégyszereződött, és még nem tartunk a végén. Sikerült ezt a sporteseményt is belökni a korrupció mocsarába, ahogy nemrégen, amikor erről volt szó, ott is elmondtuk. Mi történne egy ennél tízszer vagy akár hússzor többe kerülő olimpia esetében, ott milyen iszonyatos költségelszabadulással kellene számolni?

Az olimpiai törvényjavaslat kimondja, hogy az olimpia költségeit ‑ idézem ‑ végső soron a központi költségvetésnek kell biztosítani. A kormány még egy ilyen egyébként nemes sportesemény kapcsán is gátlástalanul tüntetné el a közpénzt. A beterjesztett olimpiatörvény erre minden lehetőséget meg is adna, a Fidesz-KDNP oligarcháinak éhsége pedig, tudjuk, kimeríthetetlen.

Figyelmeztető eset itt van előttünk, a szocsi olimpia, ott az előzetesen tervezett 10 milliárd dollárnyi költség, ami körülbelül 2800 milliárd forintnak megfelelő, kúszott fel 51 milliárd dollárra, ami 14 ezer milliárd forint. Ebből az összegből a különböző nemzetközi szervezetek becslései szerint 25-30 milliárdot tüntettek el az orosz oligarchák, mivel az építési és egyéb megbízásokat közbeszerzés nélkül osztogatták, és ez vezetett az elképesztő mértékű túlárazáshoz. A legnagyobb stadion építési költségeit például 14-szer emelték fel menet közben. S mindennek az iszonyú pénzszórásnak a számláját 96 százalékban az orosz adófizetők állták.

A magyar gazdaság, különösen az építőipar, vészesen hasonlít arra, ami Putyin körül van. A kormányzati törekvés mindenképpen efelé mutat, így Magyarországon hasonló mértékű közpénzveszteséget lehet előre jelezni ennek kapcsán. Ennek a több ezer milliárd forintnak az LMP szerint sokkal inkább lenne helye az oktatásban, egészségügyben, szociális ellátórendszerben, illetve a bérek emelkedésében.

Hogy csak néhány példát mondjak ismét el, az oktatásból a 2010-es állapothoz képest éves szinten 250 milliárd forint hiányzik. A Fidesz-KDNP által tervezett hivatalos költségvetésből, ami az olimpiáról szól, alsó hangon is háromszor-négyszer lehetne visszapótolni ezt a hiányt, amely hiányosság most az iskolák totális államosításával nyilván még tovább fog nőni, hiába adtak 77 milliárd forintot a KLIK-nek, ha eddig százmilliárd forintot költöttek a települések iskoláik működtetésére, amelyre ezentúl nyilván nem lesz lehetőségük. Ez az összeg hiányozni fog jövőre az oktatás büdzséjéből, és nyilván az oktatás csődközeli helyzetbe fog jutni. Oktatásra alig költünk, de olimpiát bezzeg akarunk ‑ de vajon miből?

Az egészségügyben is bőven lenne helye ennek a pénznek, amiről itt beszélünk. Az egészségügy egy rettentően elhanyagolt terület igen régóta, 2010 óta számos adattal támasztottuk alá, hogy ez mennyire így van. Ma egy napirend előtti felszólalásban is elmondtam, ami az OEP-et érinti. A gazdasági válság óta nem állt helyre ennek a területnek a finanszírozása, és sajnos a 2010-es kormányváltás is csak rontott ezen a helyzeten.

Az ágazatot a 2017-es költségvetési javaslat jövőre is katasztrofális helyzetben hagyja, bár az EMMI parlamenti államtitkára erre azt válaszolta, hogy 167 milliárd forinttal növekszik az erre szánt összeg, azonban ha megnézzük a költségvetés egészét, részarányaiban ez egyáltalán nem jelent növekedést, sőt az ellátórendszerre nézve ez csökkenést jelent a 2016-os költségvetéshez képest.

A betegek ellátása nem javul, az orvosok, ápolók és szakmunkatársak iszonyúan leterheltek, a szakemberhiány egyre súlyosabb, az elvándorlás tovább növekszik. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kórházak állapota tragikus, tisztességes anyagi megbecsülésről továbbra sem beszélhetünk. Havonta 4,6 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága, az eszközhiány és az alulfinanszírozottság pedig a betegek egészségét veszélyezteti. Csak a kórházi intézmények adósságrendezésére éves szinten 40 milliárd forintot kellene biztosítani. Az olimpia rendezésének tervezett költségét, ha csak a felét a tervezettnek, ami könnyen lehet, hogy tíz-hússzorosára növekszik, ráköltenénk az egészségügy fejlesztésére, akkor már hatalmasat javulna a helyzet.

774 milliárd forint, amiről szól a javaslat, alsó hangon ennyit terveznek elkölteni az olimpiára, de valójában többször ennyit, és ezt mindenki tudja jó előre. Bármilyen legújabbkori olimpiát nézve mindig nagyon jelentősen megnövekedett a kezdetben becsült költséghez képest a valós költség.

A minap számolta ki az ILO, hogy a magyar GDP 0,01 százalékából, vagyis nagyjából 3,4 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet Magyarországon. Ennyit kellene átcsoportosítani ahhoz, hogy senki se éljen napi 870 forintnál alacsonyabb összegből, ami persze rendkívül szerény összeg, de a minimális szintű megélhetéshez statisztikailag ennyi szükséges. Nyilván nagyságrendekkel magasabb összegre lenne szükség a szegénység jelentős csökkentéséhez, a 774 milliárd forintból bőven lehetne indítani olyan programokat, amelyek nemcsak segítenének felszámolni a szegénységet, de az újratermelődést is megakadályoznák.

Az LMP például 1400 milliárd forintból teljesen meg tudná szüntetni a dolgozói szegénységet Magyarországon. Ebből a költségből a nettó minimálbért a létminimum szintjére lehetne emelni, a családi pótlékot és az adókedvezményt a felsőoktatásban részt vevő fiatalok 24 éves koráig kiterjeszteni, béremelést biztosítani és életpályamodelleket bevezetni a közszférában, csökkenteni a vállalkozások terheit, valamint mérsékelni az alapvető élelmiszerek áfáját is. Ha az olimpia költségeinek biztosra vehető elszabadulására gondolunk, kényelmesen meglenne a dolgozói szegénység felszámolásának a forrásigénye, de lenne forrás az oktatás és az egészségügy rendbetételére is bőségesen.

Tisztelt Ház! Nem csupán az ország jelenlegi állapota, a rendezés gigaköltsége és a Fidesz-KDNP korrupciót támogató politikája miatt nem támogatja az LMP a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Korábban is elmondtuk, hogy nem hiszünk abban, hogy ezek az ezermilliárdos költségek valaha is megtérülnének, egyrészt. Másrészt nem akarjuk a vidék-főváros különbség tovább növekedését sem. A budapesti olimpiarendezés olyan fontos vidéki fejlesztéseket lehetetlenítene el, amelyek egyébként megvalósulhatnának. A vidék fejlesztésénél nem lehet fontosabb egy olimpiarendezés. Harmadrészt az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány egyáltalán nem foglalkozik a környezeti feltételekkel, és olyan következményekkel, amik ehhez kapcsolódnak, márpedig egy zöldpárt soha nem fog olyan olimpiarendezést támogatni, ami egyáltalán nem törődik a negatív környezeti hatások kivédésével és az irdatlan környezeti terheléssel.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatot jogi szempontból megnéztük, három állítást tehetünk. Először: a javaslat egy része felesleges ünnepélyeskedés, amelynek nem sok köze van a jog szabályozási funkciójához.

(18.20)

Másodsorban ‑ s ez már nagyobb probléma ‑ a törvényjavaslat sajnos a Fidesz-KDNP jól bevált receptje szerint készült: kivétel kivétel hátán egy olyan szabályrendszer létrehozatala érdekében, amely a felelős közpénzfelhasználás, illetve a kulturális és természeti örökségünk számára súlyos veszélyt jelent.

Harmadrészt pedig meg kell említeni azokat az olimpiai jelképek védelmét biztosító szabályokat, amelyek álláspontom szerint a javaslat egyetlen olyan érdemi részét jelentik, ami miatt a törvényjavaslat elfogadása mellett lehetne érvelni, ezek ugyanis következnek az olimpiai szimbólumok védelméről szóló 1981-es nemzetközi megállapodásból, amit Magyarország is ratifikált 2008-ban. Ez természetesen édeskevés ahhoz képest, hogy milyen kockázatokkal és veszélyekkel járna a javaslat elfogadása.

Tisztelt Ház! Amikor tavaly arról döntöttünk, hogy pályázzunk-e az esemény megrendezésére, az LMP akkor is hangsúlyozta, hogy nem olimpiaellenes. Mi a 2024-es olimpia megrendezésének a tervét utasítjuk el, és el is fogjuk utasítani mindaddig, amíg az ország ilyen állapotban van, és az olimpiát a Fidesz-KDNP által uralt feltételek között akarják megrendezni. Az olimpiai törvény arról szól, hogy az olimpiai rendezést minden egyéb szempontnak alárendelnék. Minden másnál fontosabb lenne a 2024-es ötkarikás játékok megrendezése, ennek kapcsán pedig az oligarchák kedvezményezése. Azt gondolom, hogy ezt nem engedhetjük meg. Az ország jelenleg nem alkalmas egy ilyen esemény megrendezésére. Millió más, ennél fontosabb feladatunk van.

Jó lenne, ha egyszer belátható időn belül eljutnánk oda, hogy olimpiát rendezzünk, de lássunk józanul, ez nem 2024-ben esedékes. Köszönöm a figyelmet.