Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Olimpiai Charta az olimpizmus alapelveinek, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályainak és kiegészítő rendelkezéseinek kodifikációja. Az Olimpiai Charta szabályozza az olimpiai mozgalom szervezetét, cselekményeit és működését, valamint meghatározza az olimpiai játékok megünneplésének feltételeit.

Lényegét tekintve az Olimpiai Charta az alábbi három fő célt szolgálja. Az Olimpiai Charta mint al­kot­­mányos természetű alapokmány kifejezi az olimpizmus alapelveit és legfontosabb értékeit, illetve a betartásukra figyelmeztet. Az Olimpiai Charta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapszabálya. A fentieken túl az Olimpiai Charta meghatározza az olimpiai mozgalom három legfőbb jogalanyának kölcsönös jogait és kötelezettségeit, amelyek név szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok.

(17.20)

A nevezett szervezetek kötelesek az Olimpiai Chartát tiszteletben tartani és betartani. A modern olimpizmus szülőatyja Pierre Coubertin, akinek a kezdeményezésére rendezték meg a párizsi nemzetközi sportkongresszust 1894 júniusában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot 1894. június 23-án alapították meg. Az első újkori olimpiai játékok megünneplésére Athénban, Görögországban került sor 1896-ban. Az olimpizmus életfilozófiaként a test, az akarat és a szellem képességeit mint egységes egészet fogja össze és dicsőíti. Egyesítve a sportot a kultúrával és neveléssel, az olimpizmus olyan életforma kialakítására törekszik, amely a munkavégzés örömén, példaképnevelési értékén, társadalmi felelősségvállalásán és az egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletén alapszik. Az olimpizmus célja, hogy a sportot az emberiség harmonikus fejlődésének szolgálatába állítsa, egy békés társadalom előmozdítása és az emberi méltóság megőrzése érdekében.

Az olimpiai mozgalom egyetértésben szervezett egyetemes és állandó cselekvési sorozat, amely a NOB legfelső hatalma alatt kerül megvalósításra, beleértve mindazon természetes és jogi személyeket, akiket az olimpizmus értékei lelkesítenek. Az olimpiai mozgalom kiterjed mind az öt kontinensre. Az olimpiai mozgalom csúcspontja a világ sportolóinak találkozása a legnagyobb sportfesztiválon, az olimpiai játékokon. Az olimpiai mozgalom szimbóluma az összefonódó öt karika.

A sport gyakorlása alapvető emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolás joga, a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az olimpiai szellemben, amely kölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében. Elismerve, hogy a sport a társadalom szerves része, az olimpiai mozgalomhoz tartozó sportszervezeteket megilleti az autonómia joga, és terheli annak kötelezettsége, ideértve a sport szabályrendszerének szabad meghatározását és annak ellenőrzését, szervezetük struktúrájának és irányításának meghatározását, külső behatástól mentes választások jogát élvezve a helyes irányítás alapelveinek biztosításával és alkalmazásával. Bármely országgal, személlyel, fajjal, vallással, politikával, nem­mel kapcsolatba hozható vagy bármely egyéb megjelenési formában megjelenő diszkrimináció összeférhetetlen az olimpiai mozgalommal. Az olimpiai mozgalomhoz való tartozás feltétele az Olimpiai Charta betartása és a NOB általi hivatalos elismerése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar olimpiarendezési szándék egyidős a modern olimpiák történetével, mert az olimpiai mozgalom magyar részvétellel történt megalapításának idején, a XIX. század végén is felmerült annak gondolata, hogy Budapest az olimpiai játékok házigazdája legyen. Budapest a XX. században több alkalommal, 1920-ban, 1960-ban is megpályázta a világ népeinek békeidőbeli legnagyobb és legrangosabb seregszemléjét. Az 1920-as nyári olimpia megrendezésétől 1919-ben esett el Magyarország, az első világháború többi vesztesével együtt nem is vehettek részt azon a sportünnepen. A 2000-es évek elején is többször felvetődött a budapesti pályázat gondolata.

Ilyen előzmények után a magyar olimpiai mozgalom társadalmi szervezete, a Magyar Olimpiai Bizottság a pályázó főváros, a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Országgyűlés, végül Magyarország Kormánya egyöntetű támogatása és egysége mellett 2015. szeptember 16-án Budapest hivatalosan is a 2024. évi XXXIII. olimpiai, valamint a XVII. paralimpiai játékok megrendezésére pályázó várossá vált. Az olimpiai pályázat sikerének mélyreható nemzetpolitikai, valamint nemzetgazdasági jelentősége miatt az érdekeltek által elsőrendű célként lett megfogalmazva, hogy Budapest, illetve Magyarország győzzön az olimpiai pályázaton, és nyerje el a 2024-es nyári játékok rendezési jogát. Az Agenda 2020 elnevezésű, egyszerűbb, takarékosabb pályázati és rendezési eljárásnak köszönhetően gazdaságosan megrendezhető budapesti olimpia olyan generációkon átívelő, nemzeti egységet teremtő kezdeményezés, amely egyúttal már az olimpiai pályázattal is hozzájárul Budapest és Magyarország elismertségének növeléséhez, a nemzetgazdaság bővüléséhez, ezáltal pedig közvetlen és közvetett módon az állampolgárok jólétéhez.

Nem azért kell pályáznunk, mert könnyűnek ígérkezik, hanem azért, mert nehéz lesz. Az előzőeknek megfelelően a 2015. május végén elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy mind Budapest, mind Magyarország fejlettsége lehetővé teszi az olimpiai játékok sikeres megrendezését. Ezen túlmenően jórészt a komoly kritikák, ellenérzések és elutasítottság miatt megreformált pályázati eljárás, azaz az Agenda 2020 reformja miatt kijelenthető, hogy Budapest és Magyarország pályázata történelmi lehetőség előtt áll, még akkor is, ha olyan versenytársakkal állunk szemben, mint Róma, Párizs vagy Los Angeles.

A pályázati eljárás során a kormány eddig számos alkalommal kinyilvánította elkötelezettségét a budapesti olimpiai pályázat sikere és az Országgyűlés határozatának érvényesülése érdekében. A T/10726. számú, a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló törvénytervezet Országgyűlés általi elfogadásával pedig megteremtődnek a pályázat és a rendezés legfontosabb keretszabályai, amelyek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részére is garanciát jelentenek és alátámasztják a város és az ország elkötelezettségét.

Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. A sikeres pályázathoz, illetve a rendezéshez, a hatékony és gyors lebonyolításhoz szükséges egy speciális hazai szabályozórendszer felállítása, aminek a központjában a jelen törvényjavaslat áll. Az olimpiai és paralimpiai játékok a NOB előírásai és szabályai, többek között az Olimpiai Charta szerint zajlanak. A NOB közrendbe és jogszabályokba nem ütköző előírásait, szabályait a rendezésért pályázó városnak el kell fogadnia. A törvényt nemcsak a NOB kedvéért kell megalkotnunk és elfogadnunk, hanem saját magunk miatt is, hogy tudjuk, mi a teendőnk.

A NOB a korábbi olimpiai játékok tapasztalatai alapján alakította ki azt a szabályozási környezetet, továbbá azt a szabályozási követelményrendszert, aminek a megvalósulását, hatékony érvényesülését részben a jelen törvény elfogadásával kívánja a jogalkotó biztosítani. Az előbbi elveket és elvárásokat követő olimpiai törvény elfogadása egyre inkább gyakorlattá vált, szinte kimaradhatatlan eljárás az olimpiát rendező országokban. Hasonló olimpiai törvény került elfogadásra Sidneyben, Rio de Janeiróban, valamint a legutóbbi európai helyszíni nyári olimpiai játékokat rendező Londonban is, és a jogszabály a NOB részére megnyugtató választ adott az esetleges problémák kezelésére.

A törvény felöleli az olimpiai és paralimpiai játékok pályázata és a rendezése szempontjából legfontosabb jogterületeket, és tekintettel arra, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok egy egyszeri és lényegében megismételhetetlen alkalmat jelentenek, továbbá arra, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok pályázata és rendezése érdekében elfogadott törvény szabályai ideiglenesek és rendkívül speciális jellegűek, a különböző jogterületek szabályait nem az adott jogterületek jogszabályaiba, hanem egy külön jogszabályba, egy olimpiai törvénybe foglalja, amelyet tehát szimbolikus jelentősége mellett gyakorlati szempontok is alátámasztanak.

(17.30)

A törvény széles körű felhatalmazásokkal teremti meg a további részletes szabályok megalkotásának lehetőségét. A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg. Ezek a garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amiket különböző tárgyakban ‑ például biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás, létesítmények ‑ kell kiállítani. A törvény lényeges célja ezen garanciák kiállítása szükségességének elismerése és a garanciák gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása.

A törvény egyaránt tartalmazza mind az olimpiai és paralimpiai játékok pályázati szakaszának, mind a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának a szabályait. A rendezési szakasz szabályai elfogadásának célja, hogy a NOB felé már most felmutassa, hogy Magyarország világos elkötelezettséggel és hosszú távú tervekkel rendelkezik a rendezés teljes folyamatát illetően, és már most képes megfelelő jogi megoldásokat kínálni a hatékony rendezés érdekében. Ez hazánk pályázata szempontjából azért is bír különös jelentőséggel, mivel az egyetlen olyan pályázó vagyunk, ahol még nem rendeztek olimpiát, így a rendezési képesség tekintetében esetlegesen megfogalmazódó kételyek eloszlatására rendelkezésre álló valamennyi eszközt, köztük az önálló olimpiai törvény megalkotását is fel kell használnunk.

A törvény célja továbbá, hogy a NOB felé bemutassa azt, hogy a kockázatok kizárása, illetve minimalizálása mellett lehet majd megrendezni az olimpiai és paralimpiai játékokat, továbbá azt, hogy Magyarországon nincsenek az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezését gátló jogi akadályok. A törvény egyértelműen kinyilvánítja, hogy Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az olimpiai és paralimpiai játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy már az előttem szólók is hangsúlyozták, rendkívül fontos az, hogy minél szélesebb körű támogatottsága legyen ennek az eseménynek, ennek a vállalkozásnak. Éppen ezért üdvözlöm azokat a parlamenti pártokat, amelyek már most csatlakoztak a törvényjavaslathoz, részt vettek a többpárti egyeztetéseken, és támogatják a törvénytervezetet. Bízom abban, hogy a jelenlegi csatlakozók mellett fel fog sorakozni a többi parlamenti párt és a Magyarországon található egyéb szervezetek annak érdekében, hogy széles körű támogatottsága legyen ennek az eseménynek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)