Felszólalás adatai

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egyre több jelzés, észrevétel, statisztikai adat mutatja azt, hogy veszíthet versenyképességéből a Balaton.

A Balaton hosszú távú fejlesztési koncepciójának 2007-ben készített helyzetértékelése keményen fogalmaz. A Balaton környékének gazdasága válságjegyeket mutat, még akkor is, ha ez a terület még ma is relatíve fejlettnek számít. Foltokban már megvalósultak, illetve megkezdődtek azok a fejlesztések, amelyek versenyképessé tehetik újra a régiót. Különösen igaz ez a parti sávra: az egy lakosra jutó GDP 27 százalékkal haladta meg az országos átlagot 2004-ben. Csakhogy ez a többlet 1994-ben még 62 százalékos volt. Azaz egy valaha kiemelkedően fejlett terület folyamatos visszaesésének vagyunk tanúi.

A helyi gazdaság minden bizonnyal strukturális válsággal küzd, ami külső jegyeiben kevésbé látványos ugyan, de az általunk kimutatott évtizedes trend komoly figyelmeztetés kell hogy legyen az érintett döntéshozók számára. Hogy a gazdaságon belül az idegenforgalom mint ágazat helyi válságáról van szó, azt tökéletesen mutatja, hogy a parti sáv az imént jelzett mértékben veszített fejlettségi pozícióiból, míg a mögöttes településeknél ez a visszaesés nem következett be, hanem kisebb ingadozásokkal lényegében szinten tudták tartani magukat.

A Balaton régió nemcsak Budapest gyors gazdasági növekedése miatt veszít folyamatosan országon belüli fejlettségi pozícióiból, hanem a fővároson kívüli Magyarország fejlődési ütemével sem tudja tartani a lépést. Ez a csökkenő tendencia mindhárom megye balatoni részére igaz, ám legrosszabb a helyzet a parti sávban, illetve a városokban. A térség viszonylagos GDP-termelő képessége mára tovább romlott, ma már nem haladja meg az országos átlagot. Strukturális problémák vannak tehát a Balatonnál, a probléma azonban nem csak az, hogy területfejlesztési szempontból a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljesen szét van szabdalva, holott a Balaton és térsége egy szerves egység.

A Balaton három megyéhez, a három megye pedig három különböző régióhoz tartozik, az érdekek összehangolása szinte lehetetlen. Úgy tűnik, a kormány nem érzékeli a fenti problémát, nem érzékeli, hogy a Balaton valószínűleg hosszú időre elveszítheti versenyképességét. Nem érzékeli a problémát, mert ha érzékelné, akkor tenne valamit a Balaton régióért, vagy legalábbis nem hozna olyan intézkedéseket, amelyek visszavethetik a Balaton gazdaságát.

Az egyik problémaköteg, hogy az úgynevezett európai uniós pályázatok tekintetében a Balaton pozíciói gyengék, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet érdekérvényesítő képessége gyenge. A II. nemzeti fejlesztési terv első két évében beadott, közel 22 ezer pályázat 2,6 százaléka sorolható a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések valamelyikéhez. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet pályázati aktivitása tehát közel az országos átlag körüli. Ezzel szemben a ciklus első két évében - tehát 2007. és 2008. évben - közel 2000 milliárd forint forrás kihelyezésére került sor, s ennek az összegnek mindössze 0,6 százaléka, vagyis 11,5 milliárd forint jutott a projektek megvalósulási helye szerint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe. A II. nemzeti fejlesztési terv egy főre jutó fejlesztési forrása országos viszonylatban 187 ezer forint, míg az ugyanilyen tartalmú érték a kiemelt üdülőkörzetben 44 ezer forint. Az üdülőkörzetben élő egy lakosra tehát az országos átlag mindössze 23,5 százaléka esik. Valamivel jobb a helyzet természetesen, ha a főváros nélkül számítjuk ezt az értéket. Megjegyezzük, hogy az elmúlt időszakban a 2008. évet követően javult valamennyit a kiemelt üdülőkörzet helyzete a forrásokért vívott harcban, azonban még mindig jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól és a vidéki átlagtól is.

Megállapíthatjuk tehát, hogy területi összehasonlításban a kiemelt üdülőkörzet a II. nemzeti fejlesztési terv első két évében hátrányosan került ki a forrásokért vívott versenyből. A II. nemzeti fejlesztési terv első két évének forráskihelyezési gyakorlata során nem lett érvényesítve az üdülőkörzet többlet-igénybevételéből, kiemelten a turizmusból és a környezetvédelemből eredeztethető kiemelt státusa.

Rendkívül fontos az előbbiekre tekintettel a II. nemzeti fejlesztési terv 2009-2013 közötti szakaszára vonatkozóan a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, vagyis a Balaton régió pozícióinak újragondolása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.