Készült: 2024.04.26.03:43:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2009.12.14.), 220. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 4:54


Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj, az elnök csenget.) Valóban egy fontos törvényről van szó, a magánnyugdíjpénztárról és intézményeiről szóló új szabályozásról. Ugyanakkor azok a vélekedések, amelyek itt elhangzottak, valami teljes félreértésből vagy szándékos megítélésből adódnak. (Font Sándor: Az egész ország félreérti.) Ugyanis itt nem az a lényeg, hogy a pénztárak átalakulásánál lesz egy valódi tulajdonos, hanem pontosan az a lényeg, hogy ezzel a tagok megfelelő garanciákat kapnak. 2013. január 1-jétől új típusú intézmények jönnek létre, ezek lesznek a magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságok, ezek lesznek a kötelező nyugdíjrendszer második pillére.

A magánnyugdíjpénztárak valóban eddig önigazgatási formában működtek, azaz a döntési jogkört formálisan a pénztártagok gyakorolták, hangsúlyozom, formálisan, és bár a gyakorlatban csak töredékük vett ebben részt, a tulajdonosi felelősség ennek ellenére a pénztártagokat terhelte. A pénzügyi intézményeknek a kiszervezett tevékenységek megfelelő profitot biztosítottak, ez kétségtelen, felelősségük azonban nem volt a pénztári működési problémák rendezésére. Az átalakulásnak tehát éppen az a célja, hogy átlátható viszonyok között a szféra szereplői alkalmassá váljanak a járadékszolgáltatásra, továbbá kellő garanciák óvják a nyugdíjfizetés biztonságát. Pontosan ez a cél, óvni a nyugdíjfizetés biztonságát.

Az intézményrendszer átalakítása egyértelművé teszi a mögöttes pénzügyi intézmény döntési jogkörét és felelősségét, és a szabályozás azt is előírja, hogy a magánnyugdíjrendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, így a működésre, a befektetésre, a járadékszolgáltatásra fedezetet kell biztosítani. Ez a fedezet részben a tulajdonos saját forrásából, tehát a pénztár taglétszámához igazodó nagyságú, de legalább 100 millió forint szavatolótőkéből, részben pedig a tagok befizetéseiből képzett tartalékok, valamint a magánnyugdíjpénztár garanciaalap-forrásaiból kerül kialakításra. A magán-nyugdíjgarancialap a pénztárak garanciaalapjának jogutódja lesz, tehát ez egy új jogintézmény, és éppen azt garantálja, hogy ne fordulhasson elő az, hogy nem jut valaki a pénzéhez.

Részletesen szabályozott a magánnyugdíjpénztárak átalakítási folyamata, ez több év alatt, folyamatos kontroll mellett zajlik majd. Ugyanakkor ez a váltás nem jár a korábban meghatározott jogosultságok és garanciák csorbulásával, sőt éppen most fognak ezek a garanciák megfelelően érvényesülni, ez a szabályozás ezt szolgálja. Ugyanis a tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára. A megtakarítások értékmegőrzését biztosító hozamgarancia ugyancsak változatlan feltételek mellett érvényesül. A magán-nyugdíjpénztári vagyon az átalakulás során nem vihető ki, hanem átkerül a magán-nyugdíjbiztosítóhoz, az így bekerült tőke pedig 5 évig osztalékként sem lesz kivihető.

Nagyon fontos változás, hogy a biztosítottak már az aktív életszakaszban felmérhetik, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék megállapítását teszi lehetővé. A járadékszolgáltatási jogosultság továbbra is a nyugdíjkorhatár elérésével vagy a korhatár alatti nyugellátás megállapításával nyílik meg. A jogosult választása szerint igényelhető inflációkövetésen alapuló járadék, vagy kérhető garantált összegű járadék megállapítása is. Ugyanakkor, ha a biztosított nem volt megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálatával, akkor az állami szerv keretében működő kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátással ez igénybe vehető.

És még valami, ami nagyon fontos: az eddigi szabályokkal azonos módon a felhalmozott összeg továbbra is csak a járadékszolgáltatás megnyílása előtt lesz örökölhető, ugyanakkor a járadékosoknak lehetőségük lesz dönteni abban, hogy csak saját maguk számára kérik a járadék megállapítását, vagy meghatározott hozzátartozójuk részére is haláleseti ellátást nyújtó, két életre szóló járadékot kérnek. Azaz, ezek a garanciák megvannak, sőt erősödnek.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  220  Következő    Ülésnap adatai