Készült: 2024.04.27.16:52:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

280. ülésnap (2013.05.22.), 438. felszólalás
Felszólaló Dr. Vas Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:36


Felszólalások:  Előző  438  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én felszólalásomban a T/11200. számú törvényjavaslattal, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítására vonatkozó javaslattal kívánok foglalkozni. Ennek a törvénynek a módosításait négy csoportba tudom sorolni, egyrészt az önkormányzati választások eljárási szabályrendszerére, másrészt az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kérdésekre, harmadrészt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekre, negyedrészt pedig a választási eljárás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tétele körébe tartozó módosításokra.

Először akkor az önkormányzati választásokkal kapcsolatos eljárási rendszerről. Az új Ptk. szabályait, amelyek a belátási képesség hiánya vagy korlátozottsága miatt a választójogból történő kizárásra vonatkoznak, a javaslat az új választási eljárási törvényben helyezi el, valamint rendezi azok választójogának nyilvántartását, akiket az alaptörvény hatálybalépését megelőzően helyeztek gondnokság alá. E normákra az átmeneti helyzet kezelése érdekében van szükség, mivel sajátos helyzet állt elő azzal, hogy a belátási képesség esetén a Ptk. szövegébe került a választójog elvesztésének egyik esete. Most ezek a rendelkezések is átkerülnek a választási eljárásról szóló törvény szövegébe.

Gyakorlati problémát rendez az a változás, amely azt kezeli, hogy a tanárok jelentős része összeférhetetlenség miatt nem lehetne tagja a választási bizottságnak a hatályos szabályok értelmében. Ez a választások lebonyolítását veszélyeztetné, ezért a javaslat a közalkalmazottakat kiveszi az idevonatkozó összeférhetetlenségi körből. A javaslat az önkormányzati választásokon benyújtható átjelentkezési kérelmek intézményét illeszti be az egyéb szavazóköri névjegyzéket érintő kérelmek közé, ezzel párhuzamosan alkalmazza az átjelentkezési kérelem más választások esetén már bevezetett intézményét az önkormányzati választások esetében is.

Szó esett arról korábban, hogy az igazolással szavazás intézményét az átjelentkezés váltja fel. A javaslat ennek eljárási szabályait azonban összhangba hozza az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők választása kapcsán már bevezetett átjelentkezéssel, valamint biztosítja a választójog esélyegyenlőségének érvényesülését az időközi választásokon, egyszerűsítik a jelölő szervezetek bejelentésének módját. A javaslat rendelkezik arról, hogy a 2014. áprilisig megtartandó időközi választások idején, itt önkormányzati választásokról beszélünk, a lakcímváltozást nem a jegyzőnél, hanem a járási hivatalban jelentik be, akkor a névjegyzéken a változást nem haladéktalanul, hanem 5 napon belül kell átvezetni, itt a két intézmény közötti információcsere okán.

A második kérdéskör az országgyűlési választásokkal kapcsolatos. A javaslat egy fontos módosítást tartalmaz. Az egyéni választókerületek számának csökkentése és a választókerületi beosztás átszabása miatt a 2014. évi általános választásokat alapvetően eltérő választókerületi struktúrában tartják meg, mint a 2010-es választásokat. A javaslat rámutat arra, hogy 2013. szeptember 1-jét követő időpontra kiírt időközi parlamenti választásokon olyan körzetekben választanának képviselőt az állampolgárok, amely választókerületek a 2014. évi átalakulásra figyelemmel megszűnnek, illetve teljesen átalakulnak. A megválasztott országgyűlési képviselő a megválasztást követő néhány hónapon belül automatikusan elvesztené mandátumát, emiatt pedig indokolatlan, és az állampolgárokra nézve is hátrányos lenne milliós nagyságrendű kiadásokkal járó, kétfordulós országgyűlési időközi választás lebonyolítása.

A harmadik, amire ki szeretnék térni, az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdések. A jogbiztonság érvényesítése érdekében az Európai Parlament tagjainak választásán az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság jár el a médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokban. Mivel a két választás egybe is eshet, az EP-választáson ugyanazok a választási bizottságok működnek, mint az országgyűlési választáson. A javaslat külön is rendelkezik arról az esetről, ha az országgyűlési képviselők választására és az európai parlamenti választásokra ugyanazon a napon kerül sor. Ebben az esetben az Európai Parlament tagjainak választási eljárási szabályai a lehetséges mértékben az országgyűlési választás eljárási szabályaihoz igazodnak. A javaslat szerint a támogató nyilatkozatot aláíró polgár uniós polgár, állampolgár, valamint azt is meg kell állapítani, hogy az Európai Parlament tagjainak választására az állampolgársága szerinti tagállamban jogosító korhatárt a támogató nyilatkozat aláírásakor elérte-e. Erre vonatkozóan is tartalmaz a törvényjavaslat szabályokat.

(0.40)

Negyedsorban pedig a választás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tételére vonatkozó előírásokra térnék ki. A választás teljes folyamatának nyilvánossága és átláthatósága megköveteli, hogy a közérdekű választási információk és adatok azonnal és a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé váljanak.

Ennek garanciájaként a javaslat a legfontosabb adatkörök felsorolásával előírja a Nemzeti Választási Iroda honlapján történő közzétételt.

Tekintettel arra, hogy a levélszavazás szavazólapjait a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg, az európai választás nem esik egybe az országgyűlési választással - tehát ha nem -, és a levélszavazási iratok ellenőrzése ebben az esetben már a szavazást megelőző 6. napon megkezdődhet, ilyenkor a levélszavazásról csak a szavazást megelőző 10. napig lehet visszairatkozni a személyes szavazásra.

A javaslat garanciális rendelkezést állapít meg, hogy a Nemzeti Választási Iroda csak a szavazás lezárását követően kezdheti meg a levélszavazatok megszámlálását. Ezek a módosítások nagyban elősegítik a választási folyamat transzparenciáját, különösen a határon túli és a külföldön leadott szavazatok esetében jut nagy szerephez a választási folyamat szemmel tartása.

Az idevonatkozó számszerű adatok folyamatos nyilvánosságra hozatala, valamint a pártok és nemzetközi megfigyelők betekintési jogának biztosítása kizárja a visszaélések lehetőségét. Ugyanakkor azt is biztosítja, hogy a külföldről szavazók személyét más államok ezen úton azonosítsák.

A korlátozott nyilvánosságnak a Szlovákiában, valamint az Ukrajnában szavazó magyar állampolgárok esetében lehet jelentősége, hiszen teljes körű nyilvánosság esetén azzal a kockázattal nézhetnének szembe, hogy adataik az említett államok hatóságai előtt ismertté válhatnának ezen az úton.

Összességében a javaslat jórészt technikai jellegű szabályokat tartalmaz, melyek segítik a választások lebonyolítását, döntő változást azonban nem hoznak. Ez alól kivételt képeznek a választási eljárás nyilvánosságát kiegészítő rendelkezések, amelyek a teljes folyamat átláthatóságát segítik elő.

A javaslat támogatható, bizonyos passzusai pedig kifejezett előrelépést jelentenek a választási eljárási törvény hatályos normáihoz képest. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  438  Következő    Ülésnap adatai