Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hazánk történelme a XX. században olyan megpróbáltatásokat hozott, amelyek több nemzedéket tettek próbára. Amint történt az országgal, úgy esett a kisebb régiókkal. A helyi históriákban szűkebb pátriám, Vas megye esetében is nyomon követhetőek mindazok a kihívások, tragédiák, sorsfordító események, amelyek történelmünket meghatározták. Ennek mementói a legkisebb vasi településeken is az első világháború emlékhelyei. Erre figyelmeztet bennünket a nyugati határ, amely Trianon révén vágta szét megyénket. Így volt ez a második világháború és a holokauszt szörnyűségei alatt, és így a kommunista diktatúra ellen lázadó ’56-os forradalom és szabadságharc idején.Tisztelt Ház! A közelmúltban elfogadott nyilatkozatunk szerint az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabad népképviseleti parlament 1990. május 2-ai megalakulásáról, amely Alaptörvényünk szerint hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének a kezdete. Nyilatkozatunk fejet hajt mindazon magyarok előtt, akik a nemzet szabadságáért küzdelemmel és fennmaradásáért munkával, családjaikról való gondoskodással tettek. Engedjék meg, hogy a 30. évfordulóhoz kapcsolódva jómagam is tisztelettel adózzak mindazok előtt, akik ugyanígy végezték a kötelességüket Vas megyében.

(15.00)

1944 és 1990 között Vas megyében számos példája akadt a helytállásnak és a példamutató hazaszeretetnek. Az ő áldozatuk is hozzájárult ahhoz a küzdelemhez, amellyel a nemzet a szabadságát akarta visszaszerezni.

Tisztelt Országgyűlés! A nyilatkozat is rámutat arra, hogy a kommunisták négy évtized alatt mit okoztak ennek az országnak. A vasiak már a kezdetekkor kimutatták, hogy mit gondolnak róluk. Ha a vasi számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy azon megyék között van, ahol a kommunisták a ’45-ös és ’47-es választásokon is a legkisebb támogatást érték el. ’56-ban is, ahogy a megyeszékhely és a városok, számos kisebb település is megmozdult azért, hogy visszaszerezze függetlenségünket. A megtorlás sok résztvevőt ért utol. A nyolcvanas években helyben is egyre erőteljesebben szerveződött az ellenzék. ’88-ban és ’89-ben Szombathelyen is sorra alakultak az ellenzéki pártok helyi szervezetei. A megyeszékhelyen működött ellenzéki kerekasztal, az ellenzéknek volt lapja Magyar Nyugat néven. Tüntettek a munkásőrség ellen, és közös megemlékezést szerveztek március 15-én. A nemzeti összetartozás jegyében a ’89-es romániai események idején sokan kezdtek gyűjtésbe, indítottak segélyszállítmányokat szerte a megyéből Erdélybe. ’90-ben az országgyűlési választások alkalmával rengetegen érezték fontosnak, hogy kifejezzék reményeiket a voksaikkal.

A politikai események felidézése mellett viszont nem szabad elfeledni mindazokat a magyarokat, akik nap mint nap dolgoztak Kőszegtől Jánosházáig, Celldömölktől Szentgotthárdig, hogy gondoskodjanak a családjukról és tegyenek a holnapért. Ők a mindennapok hősei, akik tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához. Köszönet ezért mindenkinek, aki a saját helytállásával, részvételével Vas megyében is sokat tett azért, hogy Magyarország eljusson addig, hogy megalakulhasson az első szabadon választott Országgyűlés. A kihívások sora azonban nem ért véget, hiszen a posztkommunista korszak az ország újbóli lecsúszásával és külső függésével fenyegetett. E veszélyt együtt tudtuk elhárítani, 2012-ben pedig elfogadhattuk Alaptörvényünket. Mi, mai magyarok, köztük a Vas megyeiek azóta is azon dolgozunk, hogy építsük  Széchenyi szavaival élve  „a saját tengelye körül forgó”, önálló Magyarországot.

A harmincadik évfordulót beárnyékoló vírus elleni közös fellépés megmutatta az emberek között az összefogás erejét. Vigyázzunk erre az összetartozásra a jövő érdekében is! Köszönöm a figyelmet.