Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tanulságos vezérszónoklatok után engedjék meg, hogy a kormány álláspontját is elmondjam.

Szeretném elöljáróban felhívni a figyelmet arra, hogy a benyújtott törvénymódosítás egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb eleme a közmédia­rendszer társasági hátterének az átalakítása. A közmédia rendszere az elmúlt húsz évben, és ezt önök is elmondták, többször módosult, és jelenleg a 2010-es átalakítást követően négy közszolgálati médiaszolgáltató társasággal működik, amelynek tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdaságossági, költséghatékonysági szempontok alapján indokolt a négy önálló gazdasági társaság összevonása egy szervezetbe. Ennek megfelelően kezdeményezik a benyújtók a törvényjavaslatban, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt. beolvadás útján egyesüljön a másik három gazdasági társasággal, a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-vel, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt.-vel, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-vel, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytassa tevékenységét. Az átalakulás kizárólag a gazdasági társaságok számában és elnevezésében eredményez változásokat. Az egyesüléssel létrejövő új gazdasági társaság a korábbi négy médiaszolgáltató számára a törvény által előírt valamennyi közszolgálati feladatot előírja, és ezek ezt el fogják látni.

A törvényjavaslat tartalmazza a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szakmai feladatellátását biztosító vagyonjogi előírások pontosítását és kiegészítését. Ezek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által gondozott sarkalatos vagyontörvénynek megfelelve, a vagyontörvényben meghatározott elvek mentén szabályozzák a médiavagyon feletti tulajdo­nosijog-gyakorlás módját, valamint az e vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait. A törvényjavaslat tehát az általános szabályozás, a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint az állami vagyonról szóló törvény előírásai figyelembevételével állapítja meg az ágazati vagyongazdálkodásra irányadó szabályokat.

A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy az alap tulajdonosijog-gyakorlása a közmédiavagyon állami vagyonnak minősülő elemeire terjed ki, továbbá a sarkalatos vagyontörvény elveinek megfelelve nevesíti, hogy a vagyoni kör alapvető rendeltetése a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása. A nemzeti vagyon eme specifikus szegmensével tehát olyan módon kell gazdálkodni, hogy ezen rendeltetését maradéktalanul betöltse. Ennek érdekében a törvényjavaslat megtartja a médiatörvényben meghatározott eddigi vagyoni korlátozásokat és megkötéseket, részletszabályaival nem azok feloldására vagy enyhítésére, hanem bővebb kifejtésére és az alap vagyongazdálkodási kereteinek meghatározására törekszik.

A médiatörvény által eddig biztosított vagyonkezelésbe adás helyett a törvényjavaslat a közszolgálati médiavagyonra vonatkozó háttérszabályokkal, különösen a szerzői jogi szabályokkal harmonizáló, a jogosultság tartalmát egyértelműen meghatározó felhasználói jog megszerzését biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató számára.

(19.10)

A módosítás ésszerűen határozza meg a szerződéskötést kizáró akadályokat s az ezekhez kapcsolódó felmondási jogosultságokat az alap részére. A törvényjavaslat jogosultságokat biztosít az alap számára, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás ellátásának érdekében a magyar állam nevében gazdasági társaságot alapítson vagy e célból gazdasági társaságban részesedést szerezzen, valamint abban tagsági, részvényesi jogokat gyakoroljon.

A törvényjavaslat a vagyongazdálkodási, társasági jogi szabályokon kívül néhány ponton kiegészíti, módosítja a közmédiarendszer működését érintő médiatörvényi szabályokat a hatékonyabb működés érdekében. Ennek keretében, élve a technológiai fejlődés adta lehetőségekkel és megfelelve a digitális kor elvárásainak, előírja, hogy a digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztők az eddigi négy közszolgálati televíziócsatorna mellett további két közszolgálati televíziócsatorna továbbítására kötelesek. Ez a rendelkezés a mai technológiai színvonal mellett arányosnak és ésszerűnek tekinthető, csak a digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztőkre vonatkozik, akik a technológiából adódóan egyébként is több csatornán tudnak szolgáltatást nyújtani, mint az analóg átviteli technikát használó műsorterjesztők. Mivel jelenleg hozzávetőlegesen száz magyar nyelvű csatorna érhető el a nézők számára, a hat közszolgálati televíziócsatorna nem tekinthető megítélésünk szerint aránytalanul magas számnak; például az angol közmédia is csak nyolc csatornával működik.

Szintén a technológiai fejlődés vívmányait segíti eljuttatni a nézőkhöz az a rendelkezés, amely szerint azok a műsorterjesztők, akik nagy felbontású, HD minőségű szolgáltatást nyújtanak, ilyen minőségben kötelesek továbbítani a közszolgálati televízió­csa­tornák adását is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a törvénymódosításban szereplő átalakítások a négy gazdasági társaság egybeolvadásával költséghatékonyabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszik a közmédia működését, ami a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának ellenőrző képességét erősíti. A javaslat tovább harmonizálja a magyar médiaszabályozást az Unió elvárásaival.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szabályozási céljaival a kormány egyetért, ezért kérem, hogy az elmondottak megfontolása mellett a T/2189. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm, hogy megtiszteltek figyelmükkel. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)