Készült: 2024.09.21.10:31:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

169. ülésnap (2020.11.19.), 160. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr tulajdonképpen minden lényeges kérdésre kiterjedően adott tájékoztatást a tisztelt Háznak arra vonatkozóan, hogy az előttünk fekvő jogszabály-módosítás miért szükséges, mi annak a célja, de ettől függetlenül néhány dologra én is szeretnék rámutatni.Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló T/13678. számú törvényjavaslat szükségességét egyrészt a nemzeti energiastratégia 2030-as céljainak végrehajtása, másrészt jogharmonizációs kötelezettség teljesítése adja. A belső piaci irányelv jogszabályi szintű rendelkezései átültetésének határideje 2020. december 31. Az energiastratégia fő célkitűzése a tiszta, okos, megfizethető energia biztosítása a fogyasztók fókuszba helyezésével, az energiaszektor klímabarát átalakításával, energiaellátásunk biztonságának megerősítésével, az energetikai innovációban és klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával. Ezen célok megvalósítása a többek között megújulóenergia-forrású áramtermelés bővítésével, a fogyasztók aktívabb piaci jelenlétével és új piaci szereplők és funkciók megjelenítésével érhető el.

Az előterjesztés másodlagos célja az energiastratégia szempontrendszerének megfelelő módon teljesíteni az Európai Unió „Tiszta energia” csomagjának részét képező belső piaci irányelv rendelkezéseire vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségeket. A fogyasztók központi szerepet játszanak a rugalmas és versenyző villamosenergia-piaci környezet megteremtésében, amely szükséges a villamosenergia-rendszernek a változatos, megújuló forrásokra épülő és megosztott villamosenergia-termelésre való átállásához. A törvényjavaslat ennek szellemében új szereplőket és szerepeket határoz meg, amelyek az energiaszektor átalakulásában, a jövő európai és hazai energiapiacának modelljében kiemelt szerephez jutnak. Ilyen új szereplő az aktív energiafogyasztók mellett az energiaközösség és az egyéni, decentralizált fogyasztói és termelői képességek hatékony összefogására képes aggregátor.

A törvényjavaslat erősíti a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, melynek keretében meghatározza a fogyasztói kereskedőváltás során alkalmazható szerződésmegszüntetési díj feltételeit. A törvényjavaslat a fogyasztói választás érvényesülését elősegítendő szerződésmegszüntetési díj alkalmazását kizárja a lakossági és a kisvállalkozói fogyasztói kör tekintetében. A törvényjavaslat továbbá gondoskodik a kereskedőváltás technikai folyamatának lerövidítéséről, amelynek ezt követően 24 órán belül lebonyolíthatónak kell lennie, így a kereskedőváltás folyamata felgyorsul. A villamosenergia-törvény javasolt módosításai a következő területekre terjednek ki.

A törvényjavaslat alapján a felhasználók lehetőséget kapnak arra, hogy aktív felhasználókká váljanak, akik saját maguknak termelik az energiát, ha szükséges, tárolják, a többletenergiát pedig betáplálják a hálózatba.

Az aggregátor a felhasználók piacra lépését segíti elő azzal, hogy összegyűjti az egyes felhasználói kapacitásokat, rugalmassági képességeket, és értékesíti az elosztói engedélyes számára. Az aggregátor nem szükségszerűen folytat villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet, de ennek a lehetősége sem kizárt a megfelelő engedély birtokában. Az új energiaközösség pedig egy olyan új jogalany, amelynek célja környezeti, gazdasági és szociális előnyök biztosítása tagjai számára azáltal, hogy meghatározott tevékenységeket, így például villamosenergia-termelést, -tárolást, -fogyasztást vagy elosztói rugalmassági szolgáltatást végez nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretei között.

Adatgazdálkodás területén: a javasolt szabályozás továbbra is a már korábban megvalósult decentralizált adatgazdálkodási modellt követi, amelynek megfelelően az adatgazdálkodás kialakítása és felelőssége az elosztó oldalán van, az adatokhoz való hozzáférés érdekében az elosztóhoz kell fordulni. Az irányelvi rendelkezések átültetésével biztosítottá válik a fogyasztók és a villamosenergia-piaci szereplők, így például aggregátorok, villamosenergia-kereskedők fogyasztói adatokhoz történő hozzáférése, ez utóbbi esetekben a fogyasztók kifejezett felhatalmazásával és minden esetben az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartása mellett. Az adatokhoz történő hozzáférés pedig elősegíti a fogyasztók aktívabb magatartását, valamint a rugalmassági piac fejlődését és a villamosenergia-piaci szereplők közötti verseny fokozását.

A hálózati engedélyesek közötti együttműködési rugalmasság tekintetében: az irányelvi rendelkezések által a villamos energia új belső piaca piacmodelljébe egy új szegmens került beépítésre, az elosztói rugalmassági szolgáltatások elosztói engedélyes általi beszerzése. A rugalmassággal kapcsolatos koncepció a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek teljes körű részvételével került kialakításra. Az irányelvi rendelkezésekkel összhangban a jelen javaslat alapján az elosztói engedélyesek az elosztórendszer üzemeltetésének és fejlesztésének hatékonyabbá tétele érdekében elosztói rugalmassági szolgáltatásokat szereznek be. Az elosztói rugalmassági szolgáltatások célja és funkciója, hogy általuk költséghatékonyan csökkenthető legyen a villamosenergia-kapacitás elérhetősége és biztosítása, és ezzel támogassa az elosztórendszer hatékony és biztonságos működését. Az elosztói engedélyesek az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat főszabályként átlátható, megkülönböztetésmentes és piaci alapú eljárásokkal összhangban szerzik be.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések tekintetében: Magyarországon a villamosenergia-kereskedők szabad megválasztása és a felhasználók szabad ellátása az irányelvi elvárásokkal összhangban a hatályos szabályozás alapján megvalósul, így az irányelvi célok közül a kereskedőváltást korlátozó díjak alkalmazását és a kereskedőváltás időtartamát érintően szükséges a jogalkotás. A törvényjavaslat meghatározza a fogyasztói kereskedőváltás során alkalmazható szerződésmegszüntetési díj feltételeit, valamint a kereskedőváltás lehetőségét szélesebb körben elősegítő irányelvi célkitűzésnek megfelelően a tervezet szerinti módosításokkal megtörténik a kereskedőváltás technikai folyamatának lerövidítése, amelynek 24 órán belül lebonyolíthatónak kell lennie. Ez a rendelkezés azonban csak 2026. január 1-jétől alkalmazandó. E körben a kereskedőváltással kapcsolatos alapvető irányelvi fogalmak is szabályozásra kerültek.

(17.00)

A fogyasztói tudatosságot és aktivitást elősegítendő pedig a javaslat új feladatot határoz meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára, mégpedig, hogy a villamosenergia-piac egészére kiterjedő, a villamosenergia-kereskedő ajánlásait összehasonlító eszközt működtessen az engedélyesek adatszolgáltatása alapján. Fontos kiemelnem, hogy 2010-ben Magyarországon az emberek a 17. legmagasabb árat fizették a villamos-energiáért és 16.-at a gázért. Ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, a villamos energia ára pedig a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen. A magyar emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy a lehető legolcsóbban kapják meg a háztartások az energiát. Emellett fontos megemlíteni, hogy a baloldal rezsinövelő, folyamatos villamosenergia- és gázáremelésekkel tarkított politikájával ellentétben a polgári kormánynak köszönhetően a 2013-as rezsicsökkentés óta közel 2000 milliárd forint maradt a háztartásoknál.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy mindezek alapján érdemes és szükséges támogatni a benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, tegyék meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  160  Következő    Ülésnap adatai