Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: "Hajlandó-e a kormány még az idei szezonban a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozásokon segíteni, mielőtt késő lenne?" címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt Szatmáry Kristóf államtitkár urat jelölte ki válaszadásra. Tisztelettel kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Köszönöm szépen, a képviselő úr jelezte, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon!

(16.40)

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Jelenleg Magyarországon a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás általános forgalmi adójának mértéke 18 százalék. Az Európai Unió környező országaiban ez a mérték kiugróan magasnak számít. Néhány példa versenytársaink áfakulcsai közül: Ausztria és Csehország 10 százalék, Románia 9 százalék, Szlovénia 8,5 százalék, Németország pedig 7 százalék. A régióban egyedül a szlovákok határoztak meg a miénknél magasabbat, 19 százalékot.

Kijelenthetjük tehát, hogy az adóversenyt tekintve 8-10 százalékpontos versenyhátrányban vagyunk a hasonló adottságú tagállamokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a külföldi szálláshelyadók olcsóbban kínálhatják ugyanazt a szolgáltatást, mint a hazai szolgáltatók. Annak érdekében, hogy a hazai szálláshely-szolgáltatók árcsökkentést hajthassanak végre, indokolt a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfájának mértékét csökkenteni.

A turizmus a magyar GDP közel 10 százalékát állítja elő. A magas áfa súlyos versenyhátrányt okoz a szomszéd országokkal szemben, ami a növekedés lassulásán keresztül a foglalkoztatás csökkenését is okozhatja. Gazdasági szempontból tehát egy kiemelt súlyú ágazattá vált.

A Balaton országgyűlési képviselőjeként és valamennyi magyar szálláshely-szolgáltató nevében javasolom, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfáját csökkentsük le az 5 százalékos kulcsra, ezzel is enyhítve a mikro-, kis- és középvállalkozásként működő szálláshely-szolgáltatók terheit, amelyet annak horribilis mértéke miatt egyre nehezebben tudnak kigazdálkodni.

A csökkentés pozitív nemzetgazdasági hatásokkal is jár. Igaz ugyan, hogy a radikális, egyszeri 13 százalékpontos adócsökkentés az ebből származó közvetlen áfabevételeket csökkenti, figyelembe kell venni azonban, hogy az adócsökkentés a nemzetközi verseny miatt árcsökkentő hatású, mely a kereslet, így a forgalom és a kapacitások kihasználtságának növekedésével jár, továbbá nemzetközi példák bizonyítják, hogy az így felszabaduló, azaz a szolgáltatónál maradó forrásoknak munkahelyteremtő és beruházásösztönző hatásuk van, amely szintén növeli az állam adóbevételeit.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: hajlandó-e a kormány segíteni ezeken a vállalkozásokon, hajlandóak-e már az idei szezonra is kihathatóan sürgősséggel elfogadni az általam benyújtott életmentő áfacsökkentési törvényjavaslatot?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Szatmáry Kristóf államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Van, amivel egyetértünk, van, amiben nem az ön által felvetett kérdésekben. Abban mindenképpen egyetértünk, hogy a turizmus a nemzetgazdaság szempontjából egy kiemelkedő ágazat, és mint ilyet, a kormányzat a lehető legtöbb eszközzel segíti, és ez nemcsak öncél, hanem pontosan tudjuk azt, hogy Magyarország foglalkoztatási szerkezetében éppen az az egyik probléma, hogy nem a magasan képzett, hanem az alacsonyan és közepesen képzett munkaerőben van jelentős olyan réteg, amelyik nem tud elhelyezkedni.

A világgazdasági tankönyvek szerint három ágazat van, ami ezt képes felszívni: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Tehát ebből a szempontból is, amikor a turizmusfejlesztésről beszélünk, akkor nemcsak egy ágazatról beszélünk, hanem a munkahelyteremtés szempontjából fontos ágazatról beszélünk.

Abban már kevésbé értünk egyet, hogy egyébként ez az ágazat mennyire van válságban. Ha megnézi, természetesen nagyon nehéz időszakot élt túl a magyar szállodaipar is a 2008-as válság után, viszont a júniusi KSH-adatok megerősítik azt, hogy azon kevés ágazatok egyike a turizmus, amely már jól látható módon egyébként túl van a mélyponton, túl volt a mélyponton már 2010-ben is, de a 2011-es időszak első félévében jól látszik, hogy a vendégéjszakák 8 százalékkal, az árbevétel pedig 9 százalékkal nőtt az első negyedévben, 2011-ben.

Abban sem értünk egyet, hogy mi a megfelelő eszköz egyébként a turizmus fejlesztésére. Nem tartjuk jó megoldásnak - voltak az előző kormánynak különböző áfacsökkentési próbálkozásai más szektorokban, amelyek nem hozták meg azt az eredményt, amit vártak. Mi sokkal inkább a belföldi turizmus és a belpiac élénkülésében látjuk a hazai turizmus fejlesztésének a lehetőségét, és mint ilyenben - erre majd visszatérek a második egy percben -, pontosan a Széchenyi-pihenőkártya az a rendszer, amelyen keresztül az állam próbálja segíteni a turizmust. Tehát fontosnak (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) tartjuk az ágazatot, túl vagyunk a nehezén, és további fejlesztéseket is tervezünk, de nem olyan módon, ahogyan ön mondta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Kepli Lajos képviselő urat illeti a szó, egyperces viszonválaszra.

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Amit a válasza első felében mondott, az valóban így van, abban tényleg nem értünk egyet, hogy mik a megfelelő eszközök, illetve amit ön mondott, hogy túl van a válságon ez az ágazat, az lehet, hogy bizonyos szállásadó rétegekre ez igaz, elsősorban a multinacionális, nagy luxusszállodák üzemeltetőire, azonban akikről én beszélek, azok kifejezetten a magyar mikro- és kisvállalkozók, akik néhány, maximum 10-15-20 szobás szállodákat üzemeltetnek.

Kifejezetten a szezonális szállodákat és szálláshelyeket üzemeltetők vannak végveszélyben, mondhatom így, hiszen a választókerületemben, a Balaton-parton jó néhány szálláshelyadóval egyeztettem, mielőtt ezt a törvényjavaslatot benyújtottam, nekik ez valóban egy életmentő infúzió lenne, ha a kormány elfogadná ezt a javaslatot, és az így adódó áfabevétel-kiesést, úgy gondolom, bőven pótolná a forgalomélénkülés és a fogyasztás élénkülése, ami ezzel együtt járna. Ezért kérem, fontolják meg ennek elfogadását.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr, egy percben.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Továbbra is azt tudom mondani, hogy egyetértünk az ágazat és többek között a Balaton térségének turisztikai fejlesztésében is, de fönntartom azt az álláspontomat, hogy például a kafetériaelemeken keresztüli támogatás, ami a SZÉP-kártyánál kifejezetten, például a Balaton számára nagy előny, hiszen szálláshelyhez kötött a korábbi üdülési csekkhez képest, tehát nem akárhol költhető el; a mi számításaink szerint a Széchenyi-pihenőkártya 3-5 éves viszonylatban 35 százalékkal növelheti egyébként a belföldi turizmust, arról nem beszélve, hogy a korábbi üdülési csekk körülbelül 10 százalékos kezelési költségéhez képest 1,5 százalékos kezelési költsége van.

Tehát összességében fontosnak tartjuk az ágazat fejlesztését, a kormányzat elkötelezett, de nem a legjobb megoldásnak tartjuk, vagy van jobb megoldás, így fogalmazok, az áfacsökkentéshez képest a kormányzati eszköztárban. Ezzel élni is fogunk, és bízunk benne, hogy ezek már a turizmus számaiban is (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) megjelennek az elkövetkező időszakban.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)