Készült: 2020.02.21.23:48:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 72. felszólalás
Felszólaló Pócs János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:18


Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Mezőgazdasági bizottság tagjaként, a Kertészeti albizottság elnökeként, mint az előző években is tettem, az ágazat érdekét képviselve annak helyzetével kapcsolatban szeretnék most felszólalni. A 2019. évi központi költségvetés általános vitájának alkalmával felszólalásom elején azt mondtam, hogy a mezőgazdaság művelői azt fogalmazták meg 2010 előtt, hogy az agráriumnak két ellensége van: az időjárás és a balliberális kormányok. Két oka van, hogy a tavalyi felszólalásomból idézek. Az egyik, hogy ez a mondás ma is helytálló, a helyzet e tekintetben semmit nem változott. Illetve a másik ok: egyvalami mégis változni látszik: úgy néz ki, hogy ezen díszes társasághoz azóta csatlakozott a Jobbik is.

Igen, tisztelt képviselőtársaim, az egykoron magát nemzetinek, jobboldalinak való párt csatlakozott azokhoz, akikről bizonyíthatóan tudjuk, hogy a magyar földet minden erejükkel igyekeztek kiárusítani a külföldi befektetőknek. Emlékezzünk csak, mikor a „magyar földet a magyar gazdáknak” programról szavaztunk, milyen botrányosan foglalták el az elnöki pulpitust. De az idő, mint mindig, igazol.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt már hallhatták, a 2020-as költségvetési év a családok támogatásának az éve lesz. A családok támogatása rendkívül fontos, minden magyar közös érdeke, mert magyar családok nélkül nem lesz jövőnk.

Külön szeretném említeni a vidéken élő gazdálkodó családok támogatását. Ezen családok szerepe rendkívül fontos a magyar mezőgazdaságban. Fontos, hogy ezek a családok a szülőföldjükön maradva a földjük művelésével saját tisztességes megélhetésük biztosításán túl egészséges, friss termékkel tudják ellátni kapacitásuktól függően szűkebb vagy tágabb környezetüket.

Ezért a vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítása érdekében a „Magyar falu” program egyik elemeként folytatódik az 5 ezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének javítása, az ezen településeket érintő közutak és közlekedési célú létesítmények felújítása, valamint bevezetésre kerül a családok otthonteremtési kedvezménye, a falusi CSOK, melynek célja a preferált kistelepülések élhetőbbé tétele, a minőségi lakhatási feltételek megvalósulásának segítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés alappilléreként szükségszerűen azt mindig befolyásolják, meghatározzák a körülöttünk történő események, az ország határain belül és az ország határain kívül történő események egyaránt. Ezen történéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet nem tudomást venni róluk. Ez látható a 2020. évi költségvetést tekintve is. A magyar gazdaság folyamatosan pozitív, stabilan növekvő eredményeit ugyanis meg kell védenünk.

Kétségtelen, hogy további gyarapodásunk egyik feltétele a biztonság. Ezért a honvédelemmel és a közbiztonsággal kapcsolatos kiadásunkat növelni szükséges.

Mindezek mellett szeretném felhívni a figyelmet, hogy a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idei évben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárminisztérium fejezete, a 2020. évi költségvetési keretszáma jelentősen, több mint 12 milliárd forinttal növekedett a 2019. évi költségvetési keretszámhoz képest. A jövő évi költségvetés elfogadásával folytathatjuk az eddigiekben megkezdett utat, elfogadása esetén az eddig elvégzett, tisztességes munka nem fog kárba vészni.

A jövő évi költségvetés elfogadásával az agráriumot, így a zöldség-gyümölcs ágazatot megfelelő támogatásokkal ellátva további határozott lépéseket tehetünk a fokozatos növekedés irányába. Ha továbbra is megfelelő lépéseket teszünk, Magyarország valóban hamarosan Európa éléskamrája lehet.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt. Nyolc év alatt folyó áron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly 314 milliárd forint volt. Ez a magyar mezőgazdasági produktum 11,5 százaléka.

Tisztelt Képviselőtársaim! Általános célkitűzés a mezőgazdasági ágazat szervezettségének és önszabályozó képességének növelése annak érdekében, hogy az ellátási láncokban a viselt kockázatok, a megtermelt értékek arányosan oszoljanak meg. Igaz ez a kertészeti ágazatban is, ahol az integráció termelői összefogás révén tud megvalósulni. A globalizált piac ellátása érdekében az áruk koncentrációjára, az értékesítés szervezettségére van szükség, hogy a gazdálkodók magasabb jövedelmi szinten érhessék ezt el.

(17.10)

Az európai uniós modellnek megfelelően megalakult működő termelői csoportok közül összesen tíz tevékenykedik a kertészeti ágazatban, hét a szőlő-bor, egy-egy a faiskola, a kertészeti termékek és egy a zöldség-gyümölcs termékcsoportban. Ezek a termelői csoportok a vidékfejlesztési program keretében „A termelői csoportok és a szervezetek létrehozása” című jogcím keretében kapnak vagy kaptak működésükhöz az első öt évben átalányszerű támogatást. Emellett a csoportok és tagjaik több más jellegű támogatási intézkedés kedvezményezettjei között is megtalálhatók. A termelői csoportokra és egyéb, működtetésükre vonatkozó EU vidékfejlesztési politika keretében alkalmazott támogatási rendszerben 2020 után is fenn fog maradni. (Sic!) A szabályozás rugalmassága növekszik, ami lehetővé teszi, hogy a támogatási eszközöket és a támogatható együttműködések meghatározását a magyar igényeknek megfelelően lehessen kialakítani.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek támogatása az európai uniós forrásokon keresztül történik, azonban a zöldség-gyümölcs ágazatban elismert termelői szervezetek számára az Agrárminisztériumban az európai uniós forrásokon túl további kiegészítő támogatásokat nyújt, amely célzottan a magyar zöldség-gyümölcs ágazat előtt álló kihívások kezelését célozza. Ennek keretében külön forrás kerül biztosításra a termékmarketing, valamint a képzési és szaktanácsadási tevékenység végrehajtására. A költségvetési javaslatban a források a korábbi éveknek megfelelő szinten maradnak. A támogatási feltételek és eljárások javítása növekedni fog a forrásfelhasználás hatékonysága érdekében.

További integrációt segítő pozitív megkülönböztetésben részesülnek a termelői szervezetek, a termelői csoportok. Ilyen mentesség például az is, hogy a termelői szervezet és tagjai közötti szállítást nem kell bejelenteni az EKÁER-ben, valamint az is, hogy a szervezet és tagjai között nem kell megkötni a kötelező feldolgozásra vonatkozó szerződéseket a tej, a meggy és az alma esetében. A mezőgazdaság versenyképessége és termelékenysége javításának meghatározó eszköze a magyar öntözési potenciál hatékonyabb kihasználása. Az ilyen irányú igények évek óta jellemző erősödésére tekintettel a kormány ösztönzi az öntözés gazdálkodásának elősegítését, a meglévő lehetőségeik jobb kihasználását, az öntözés fejlesztését, és ezért a kormány a termelők öntözési lehetőségeinek kiszélesedéséről döntött 2020 és 2030 között. Évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A cél az öntözött területek legalább megkétszerezése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A növekedést szemléltetve szeretnék kiemelni néhány példát az Agrárminisztérium költségvetéséből a megnövekedett támogatások közül. A 2019. évi támogatásokhoz képest a többlettámogatás mértékét, valamint két új előirányzat támogatását fogom ismertetni. A környezetvédelmi célelőirányzatok, a tanyafejlesztési program plusz 485,1 millió forint, a nemzeti öntözési központi támogatás mint új előirányzat plusz 300 millió forint, az öntözésfejlesztési feladatok támogatása mint új előirányzat plusz 5 milliárd 530 millió forint, az agrár-célelőirányzatok közül az agrárvállalkozások, a hitelgarancia rendszerének erősítése plusz 5 milliárd forint, a nemzeti támogatások, a méhészeti nemzeti program plusz 578 millió forint, iskolagyümölcs-program plusz 65,2 millió forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak után kérem önöket, hogy támogassák a 2020. évi költségvetést. Támogassák azért, hogy megvédhessük eddigi eredményeinket, és támogassák azért, hogy mind a mezőgazdaság területén, mind számos egyéb más területen még nem látott, történelmi jelentőségű fejlesztéseket valósíthassunk meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  72  Következő    Ülésnap adatai