Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, a célokban teljes mértékben egyetérthetünk, azzal, hogy a klímavédelmi erőfeszítések, az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni fellépés közös nemzeti érdek, hiszen már a mostani generációk számára is az életminőség és az egészség kulcskérdése lehet a Föld felmelegedésének mértéke. Ugyanakkor a közös klímavédelmi cél érdekében alkalmazandó, a siker reményét nyújtó eszközök körében eltér az önök és a mi véleményünk. Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés pályája az utóbbi években egyre fontosabb kérdéssé vált kormányunk számára. Az a célunk ugyanis, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé tartozzon, és ezt a klímavédelem körében kitűzött célok beteljesítése nélkül nem érhetjük el.

Meg kell említeni: hazánk a Föld üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 0,13 százalékáért, az Európai Unió kibocsátásának pedig 1,4 százalékáért felelős. Tény, hogy az elmúlt években a kibocsátás a gazdasági növekedéssel szoros összefüggésben kissé emelkedett, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy míg a GDP 2014-ben és 2015-ben meghaladta a válság előtti szintet, addig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2016-ban is még messze alatta maradt a válság előtti értékünknek, tehát jelentős eredményeket értünk el ezen a területen is.

Bár a világ kibocsátásában a súlyunk kicsi, mi is tudjuk, hogy a jövő generáció érdekében lokális eszközökkel is fel kell venni a küzdelmet a globális problémák ellen. A fenntarthatósági erőfeszítések fontosságát jelzi, hogy jelenleg is dolgozunk egy fenntarthatósági törvény előkészítésén. Emellett az innovációs tárca és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács együttműködésében fenntarthatósági útmutatót állítunk össze a települések számára. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködésben pedig a nemzetközi fenntarthatósági célokra fókuszáló fenntarthatósági cselekvési tervet készítünk.

A klímavédelem melletti elkötelezettségünket mutatja, hogy Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként már 2016-ban aláírta a párizsi megállapodást, és ezért frissítettük a párizsi megállapodás szellemében a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia célkitűzéseit és vállalásait. A stratégia az előbb említett rövid, közép- és hosszú távú célok meghatározására szolgál, a konkrét intézkedéseket a konkrét felelősökkel és pénzügyi forrásokkal készülő éghajlatváltozási cselekvési terv tartalmazza majd.

A környezeti és energiahatékonysági operatív program keretein belül megyei klímaplatformok létrehozására kerül sor, valamint megyei és települési éghajlatváltozási stratégiák készülnek, amelyeknek részét képezik a helyi alkalmazkodási programok is. Emellett a kibocsátáskereskedelmi rendszerek keretein belül 2021 és 2030 között várhatóan több száz milliárd forint értékben valósulhatnak meg a klímavédelmi célokat szolgáló projektek.

Megkerülhetetlen itt az energiatermelés kérdése is. Magyarország lakosságának közel 70 százaléka városokban él, emellett a koncentrált ipari termelés újra növekvő tendenciát mutat, valamint egyre inkább teret nyer az elektromos közlekedés. Ezért olyan villamosenergia-termelő alapkapacitásokra van szükség, amelyek minden körülmények között produkálni tudják a szükséges villamosenergia-termelő teljesítményt, és ezt minél nagyobb arányban karbonsemleges módon valósítják meg. A paksi nukleáris kapacitás fenntartása e célkitűzést biztonságosan és az emberek számára olcsó áramot nyújtva teljesíti.

Amíg az energetikai kutatás-fejlesztés nem áll elő olyan megoldásokkal, amelyek a jelenlegit megsokszorozó léptékben olcsóbban és hatékonyabban biztosítják a megtermelt energia tárolását, addig a hazai adottságok között működőképes megújuló energiaforrások sem lesznek képesek ennek reális alternatíváját biztosítani. Mindenesetre ennek dacára is Magyarország már 2016-ban, ahogy már ez többször is elhangzott egy-egy ilyen felszólalás alkalmával, 14,2 százalékos részarányt ért el a megújuló energiaforrásból előállított energiafogyasztásban képviselt részarányát tekintve, tehát már túlteljesítettük az Európai Unió 2020-ra előírt 13 százalékos célértékét.

Ha a zöld értékrendet valló ellenzéki politikusok valóban azt vallják, hogy egy konstruktív, a klímavédelmet valóban kiemelten kezelő Európai Unióra van szükség a globális éghajlatváltozás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elleni küzdelemben, ami egyébként a migráció hosszú távú kezelésének is a kulcsa, akkor első lépésként álljanak ki annak az európai uniós politikának a támogatói közül, amely a klímavédelem helyett a migráció támogatását tekinti legfontosabb céljának (Derültség az ellenzék soraiban.), és ebben az esetben minden klímapolitikai cél meg fog valósulni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)