Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Volt némi polémia itt a „Nemzeti Eszközkezelő” program kapcsán abban a tekintetben, hogy mikor is kezdődött el a devizahitel-válság Magyarországon. Ha megengedik, akkor én elmondanám, hogy én hogyan emlékszem erre, hogy én hogyan látom ezt a folyamatot. Én arra emlékszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2002-ben volt az az időszak, amikor a Fidesz-kormányt szocialista kormányok követték, és 2002-ben Magyarországon a hitelezési kérdés a lakáshitelek tekintetében kizárólag vagy túlnyomó többségében  egész pontosan fogalmazva  államilag támogatott, forintalapú kamattámogatott hitelek formájában volt elérhető. Ezt erőltette annak idején 1998-2002 között szándékosan a kormány a magyar gazdaság és a magyar családok biztonsága érdekében. Aztán 2002-ben jött egy kormányváltás, és azok a szocialisták, akik annak idején szidták, hordták ezt az államilag támogatott forinthitel-konstrukciót, nagyon sokan voltak, első számú vezetőik is, akik ezeket a hitelkonstrukciókat még gyorsan felkapkodták, gyorsan felvették, éltek ezzel a kedvező lehetőséggel. Ezt követően gyakorlatilag sebtében-lobtában eltörölték ennek az államilag támogatott forinthitel-konstrukciónak a rendszerét Magyarországon, és ezzel szabadjára eresztették azt az össztársadalmi és gazdasági problémát, amit devizahitel-problémának nevezünk, és amiből aztán devizahitel-válság alakult ki Magyarországon.

Annak idején, amikor a Fidesz a 2002 utáni években, 2002-2010 között ellenzékben volt, én jól emlékszem azokra az ellenzéki felszólalásokra a Fidesz-KDNP soraiból, sőt még  talán Testnevelési Főiskolának hívták akkor  volt egy nagygyűlés is, ahol miniszterelnök úr, akkor ellenzéki vezetőként szóvá tette az, hogy ezzel a devizakonstrukcióval valamit kezdeni kellene, mert be fog az egész rendszer szakadni, össze fog dőlni, és beláthatatlan káros következményeket fog okozni az ország, a társadalom, a magyar családok, lakástulajdonosok és hitelesek számára egyaránt.

Hogy ez mennyire így van, azt gondolom, ezt a KDNP vezérszónokaként Nacsa Lőrinc képviselőtársam számokkal is igazolta, ugyanis 2002-ben…  tehát mégiscsak, hogy ki a felelős, vagy hol keresendő a gyökere a devizahiteles problémának, ez a két szám nagyon jól megmutatja.

2002-ben a teljes devizahitel-állomány Magyarországon 60 milliárd forint volt, 2010-ben pedig 7000 milliárd forintra duzzadt. 2002 és 2010 között, ha jól tévedek, nem a Fidesz-KDNP volt kormányon Magyarországon. Tehát azt gondolom, ez több mint 116-szoros szorzó, tehát a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt több mint 116-szorosára emelkedett a devizahitel-kitettség, illetőleg -állomány és ezáltal a társadalom és a gazdaság sebezhetősége is hazánkban.

(10.40)

És ha megengednek nekem egy személyes példát: 2008-ban én is hoztam egy bátor döntést, és a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy házat szeretnénk építeni, mégiscsak saját házra vágyik mindenki, ahogy az előbb is hallhattuk. Nagyon boldogok voltunk, amikor 2008-ban egy svájci frankos szabad felhasználású hitelt ennek érdekében fel tudtunk venni egy nem túl nagy összegre. 136 forint volt a svájci frank árfolyama, amikor elkezdtünk a bankkal tárgyalni, majd mire aláírtuk a szerződést a közjegyző előtt és felvettük a hitelt, addigra 154 forintra emelkedett. Akkor mindenki a hátunkat veregette a bankfiókban és azt mondta, hogy nagyon jó döntés volt, mert majd visszakorrigál az árfolyam 154-ről ismét 136-ra, és milyen jól fogunk járni, és a havi 40-45 ezer forintos törlesztésből a fele vagy a kétharmada lesz.

Ezzel szemben azt tapasztaltuk  még mindig a szocialisták áldásos kormányzása alatt vagyunk időben , hogy 2008-tól ugrásszerűen a forintárfolyam elszökött, és napokon, heteken belül 300 forint fölötti svájcifrank-árfolyamot tapasztaltunk, és a 40-45 ezer forintos havi törlesztésből 80-100 ezer forintos törlesztések lettek. Gondolom, nem voltam ezzel egyedül pusztán olyan magyar emberként, aki próbál segíteni magán és próbál előrelépni családjával együtt és a fejlődés érdekében tenni valamit.

Azt gondolom, nyilván a felelősség három részre osztható ezeknél a devizahitel-konstrukcióknál. Nyilván felelős voltam én is, aki aláírtam a hitelszerződést, de legalább ennyire felelős volt az akkori kormányzat, aki engedte ezeket a konstrukciókat, és felelősek voltak a bankok is, akik pedig kizárólag ezeket a konstrukciókat ajánlották a saját kapzsiságuk és a nyerészkedésük érdekében. Ha nem lett volna történetesen a végtörlesztés lehetősége, amit már a Fidesz-kormány mint egy könnyítést vezetett be, akkor azt gondolom, nagyon sokan  családi segítséggel  még mindig ezzel a problémával küzdenénk, mint ahogy nagyon sokan még ma is küzdenek.

De azért a számszerűség kedvéért összeírtam néhány devizahitel-mentő segítségnyújtást a Fidesz-kormány részéről, hogy miket köszönhetnek a devizahitelesek az elmúlt években a Fidesz-KDNP-kormánynak. A végtörlesztéssel 170 ezer esetben tudtak élni. A Nemzeti Eszközkezelő  amiről a vezérszónoki felszólalásomban is beszéltem , ez a program megközelítőleg 36 ezer megvásárolt ingatlant tett lehetővé, ez 154 ezer embernek segített. Ha az árfolyamgátat nézzük, az körülbelül 172 ezer embernek nyújtott jelentős segítséget, és a magáncsőd intézménye pedig 2700-3000 embernek jelentett megoldást.

Ha ezeket összeadjuk, az azért látható, hogy összességében itt több mint 500 ezres tételről van szó, és akkor még nem beszéltünk a forintosításról, illetőleg a bankok elszámoltatásáról sem.

És hogy mi a közös ezekben a devizahitelesek megsegítését szolgáló kormányzati intézkedésekben, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy az ellenzék egyiket sem támogatta. Tehát miközben arról beszélünk itt, hogy a devizahiteleseket meg kell segíteni, bőven lett volna lehetősége és módja az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaimnak arra, hogy ezek közül bármelyiket is akár részben támogassák a szavazataikkal. 2010 óta körülbelül 25-30 százalékkal csökkentek ezáltal a törlesztőrészletek, és valóban több mint 1000 milliárd forinttal sikerült csökkenteni a magyar családok terheit.

Amit még itt feljegyeztem magamnak az ellenzéki hozzászólások közül: volt, aki azt említette, hogy nem lesz több ingatlanvásárlás a Nemzetközi Eszközkezelő részéről. Ezt senki nem állította. Egészen konkrétan felolvasnám, hogy vezérszónoki felszólalásomban ezzel kapcsolatban hogyan nyilvánultam meg: „A kormány döntése alapján a Nemzeti Eszközkezelő a továbbiakban várhatóan mintegy 2000 darab ingatlant vásárol meg azoknak a személyeknek a megsegítése érdekében, akik a javaslat benyújtásáig jelezték szándékukat pénzügyi intézmények, illetőleg a Nemzeti Eszközkezelő felé a programban történő részvételre.”

Az meg már csak egy pikantériája a dolognak, hogy a DK részéről Arató Gergely képviselőtársam úgy aposztrofálta a 2008 utáni éveket, hogy a sikeres válságkezelést követően. Azt gondolom, hogy erre a képviselőtársam által oly sikeresnek nevezett válságkezelésre mindannyian emlékszünk, hogy az egy giga IMF- és EU-hitel formájában történt meg rendkívül kedvezőtlen feltételekkel. Ha ezt sikernek tudjuk nevezni, akkor nagyon távol állunk az igazságtól. De azt gondolom, kérdezzük meg a magyar embereket erről a sikeres válságkezelésről, hogy miért volt ennek egyenes ági következménye az, hogy 2010 áprilisában elzavarták a korábbi szocialista kormányokat a kormányzás lehetőségétől.

Annak természetesen nagyon örülök, hogy azért az ellenzéki felszólalások között is  akár Tordai Bence képviselőtársamnál  hallhattunk olyan pozitív megnyilvánulásokat, hogy meglátja a jó szándékot ebben a kezdeményezésben, vagy éppen Korózs Lajos képviselőtársam is említette, hogy a mentorprogram igenis egy jó program ezzel az előterjesztéssel kapcsolatban.

Mindent összegezve azt hiszem, hogy egy hasznos vitán vagyunk túl, és továbbra is azt kérem a parlamentben helyet foglaló képviselőtársaimtól, hogy támogassuk ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)