Készült: 2024.09.22.23:55:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

45. ülésnap (2018.11.28.), 28. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:50


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tényleg sok minden elhangzott, és én nem is kívánom az időt húzni azzal, hogy megismétlem, amit képviselőtársaim elmondtak, de egy dolgot szeretnék előrebocsátani néhány mondat erejéig, hogy hogyan is jutottunk ide, ehhez a helyzethez.A 2010-es választások után a kormánynak intézkedéseket kellett hozni, hiszen nyilvánvalóan érzékelték, hogy egy nagyon komoly lakhatási válság kezd kialakulni az országban, és voltak is próbálkozásai a kormánynak, én ezt nem vitatom el, csakhogy az idő azt igazolta, hogy mindegyik kudarcossá vált. Ilyen volt többek között az ócsai program. Bizonyára emlékeznek, képviselőtársaim, ahol százszámra kívántak fölépíteni olyan lakásokat, ahová a bedőlt devizahitelesek kerültek volna elhelyezésre. Hála a jó istennek, csak 80 darab épült meg a több százból, mert nyilvánvalóan kiderült, hogy egyrészről borzasztó drágán kellett megépíteni valamilyen oknál fogva  természetesen a vonalas infrastruktúrát oda kellett vinni, hiszen ez nem Ócsán van, hanem kinn a pusztában , és négyzetméterára a rózsadombi ingatlanárakkal vetekedett akkor, amikor ez az építkezés elkezdődött. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy az eredeti pályázat úgy szólt, hogy a bedőlt devizahitelesek pályázhattak rá. Aztán kiderült, hogy a bedőlt devizahitelesek nem akarnak ebbe az ingatlanba költözni, nem akarnak Ócsára költözni. A végén boldog-boldogtalan pályázhatott rá, és alig tudták feltölteni azt a 80 lakást, merthogy semmiféle egyéb szolgáltatás nem volt ezen a telepen.

A másik, amelyre felhívnám a figyelmet, ilyen kormányzati próbálkozás volt az öncsőd intézménye. Itt, a parlamenti vitában én magam is elmondtam, hogy abban a formában, ahogy benyújtotta a kormány  hiszen volt előtte egy tervezet, amelyik lényegesen jobb volt, mint az elfogadásra kerülő, törvény által kihirdetett intézmény , az csak három félnek nem volt jó. Nem volt jó a klienseknek, nem volt jó a hitelezőknek, és nem volt jó a települési önkormányzatoknak, ugyanis egy háromszereplős konstrukcióban került elfogadásra. Nem is lehetett tőle többet várni, tudomásom szerint megállítja azt a száz családot, aki élni kívánt ennek az intézménynek az igénybevételével.

A másik ilyen intézkedés a forintosítás, illetve a végtörlesztés volt. A végtörlesztést gyorsan ki tudjuk végezni, mert nem történt más, mint a viszonylag jobb módú, sokszor fideszes parlamenti képviselők egy összegben ki tudták fizetni azokat a hátralékokat, amiket a bankok nekik még bemutattak, és köszönik szépen, így mindenki jól járt. De igazából azokon az embereken, akik az eszközkezelőhöz kerültek, az égvilágon semmit nem tudott segíteni ez az első három intézkedés, amelyet az előbb elmondtam.

Volt még itt olyan kormányzati intézkedés, ami látszólag nem tartozik ide, de futószalagon gyártották  idézőjelbe teszem természetesen ezt a gyártották szót  azokat a klienseket, akik kormányzati segítségre szorultak. Voltak a szociális törvény kapcsán is olyan intézkedések, amelyek felgyorsították ezeket a folyamatokat. Csak emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy önök voltak azok, akik eltörölték a lakhatási támogatást jó pár évvel ezelőtt, eltörölték az adósságkezelési szolgáltatást, megszüntették a rendszeres szociális segélyt, eltörölték a méltányossági közgyógyellátást és a méltányossági ápolási díjat. Ezek az intézkedések azért nagyban segítették, hogy ilyen sok ember került bajba. Természetesen itt is a segítést idézőjelbe tettem.

A másik kérdés arról szól, hogy értem én, hogy közel 36 ezer ember a Nemzeti Eszközkezelőhöz került és bérlőként benne maradhatott az eredeti tulajdonában, de ugye, tudja, államtitkár úr, hogy azok, akik bent maradtak a saját ingatlanukban bérlőként, jelentős részük továbbra sem tudta fizetni a törlesztésüket, azokat a csökkentett törlesztéseket sem, mert olyan munkaerőpiaci helyzetben voltak, vagy olyan jövedelmi helyzetben voltak ezek a családok, hogy attól függetlenül, hogy ők bérlőként bent maradtak a saját ingatlanukban, ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, mint azt megelőzően, vagy legalábbis nagyon nagy részük ugyanazokkal a problémákkal küszködött.

Ennek az előterjesztésnek, ha van valami jó eleme, ez a mentorprogram. Azt ugyan nem fejtette ki se a vezérszónok, se államtitkár úr részleteibe menően, de azt hiszem, ez az egyik jó cselekedet lesz, ha ez létrejön. Bár az ördög a részletekben rejlik, és kíváncsian várom majd a törvény mellé megjelenő végrehajtási rendeleteket vagy végrehajtási utasításokat, mert ott fog eldőlni, hogy igazából segítség ez, vagy egyszerűen csak ki akarják vezetni ezt a lehetőséget, a jelenlegi gazdasági és jogi lehetőséget.

Az, hogy mekkora segítség, hogy a kamatot nem kell megfizetni? Na, még szép! Egyszer már megfizették! A legtöbb ember már kétszeresét fizette annak az összegnek, mint amit hitelként fölvett. Mindenki tudja, hogy 2010 óta átlagosan megduplázódtak az ingatlanárak, de vannak olyan települések, mint például Eger vagy Sopron, Győr és Kecskemét, ahol 120-130 százalékra emelkedett az ingatlanok ára 8-10 év távlatában, és ugyanakkor, ha megnézzük a jövedelmeket, akkor ott a 25-26 százalék a nettó bérnövekedést megállítja az elmúlt nyolc évben. Tehát itt arról van szó, hogy az ingatlanárak és az ingatlanárakat lekövető, hiszen a lakásszociológus kollégák mondják, hogy mindig, ahogy mozognak az ingatlanárak, néhány hónapon, fél éven belül a bérleti díjak is lekövetik az ingatlanárak növekedését, s ha a bérek csak 25-26 százalékkal növekedtek az elmúlt nyolc évben, az ingatlanárak meg megduplázódtak, akkor nyilvánvalóan látszik, hogy itt még további feszültségekre lehet számítani. Az dicséretes, hogy beszámítják az eddigi törlesztést, még szép, hogy beszámítják! Hangsúlyozom, a legtöbb ember már szinte a kétszeresét kifizette annak, mint amennyit fölvett annak idején hitelként.

Az is kérdés, hogy ha ezt az ajtót itt éppen bezárják, és a Nemzeti Eszközkezelő tovább nem fog regnálni, és mintegy 100-110 ezer embert érint az a segítség, amit eddig tudtak megoldani, reményeim szerint megoldani a 36 ezer befogadott ügyfél esetében, akkor mi lesz azokkal az emberekkel, akikről Tordai Bence is az előbb beszélt. Mintegy 750 ezer végrehajtás van folyamatban.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy automatikusan mindenkinek a végrehajtás kapcsán ingatlanproblémái vannak, és még csak azt sem jelenti, hogy mindenki hajléktalanná válik és elveszíti az otthonát, de mégiscsak 750 ezer kliensről van szó, és azt hiszem, valami ilyesmi számot mondott Csárdi Antal képviselőtársam is, amit megemlített itt a Nemzeti Banktól kikért adatok kapcsán.

Summa summarum, mi partnerek leszünk abban, hogy esetleg módosító indítványokkal tegyük jobbá ezt az előterjesztést, és ha államtitkár úr a felvetett problémákra érdemi válaszokat fog adni, megfontoljuk ennek a támogatását, de csak úgy, hogy benyújtjuk, és nincs érdemi válasz a felvetődő problémákra, és nem fogadnak be módosító indítványokat, akkor nagyon sajnáljuk a helyzetet, és nagyon fogjuk sajnálni azokat az embereket, akik nem fognak bekerülni egy ilyen konstrukcióba, és az állam nem nyújt támogatást számukra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai