Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisz­telt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr és kor­mány­párti Képviselőtársaim! Önök nemcsak hogy sem­mibe veszik, hanem egyenesen megalázzák a sa­ját köztársasági elnöküket, amihez egyébként joguk van, de mindenesetre elég érdekes, hogy azt a köz­társasági elnököt, akit önök delegáltak a köztársasági elnöki székbe, már nem először ilyen módon hozzák ilyen kényelmetlen, kellemetlen helyzetbe, hogy gya­kor­latilag egy betű változtatás nélkül, illetve némi for­mai változtatással ugyanazt a javaslatot, amit ő vissza­küldött megfontolásra, újra keresztül fogják erőszakolni a parlamenten.

És igenis, ez a javaslat arról szól, ami benne van, mégpedig arról, hogy indokolatlanul korlátozzák a szélenergia elterjedését. Magyar­orszá­gon ‑ egyéb­ként önök írták le még néhány évvel ezelőtt megú­juló­energia-stratégiájukban, energetikai koncep­ció­juk­ban, amit egyébként a Jobbik is támogatott ‑ van még némi kapacitás szélenergia kiépítésére. Azt hi­szem, ha jól emlékszem, körülbelül olyan 700 mega­wattnyi az, amit minden gond nélkül a jelenlegi rendszer elbír. Ehhez képest most van 330, ahogy államtitkár úr is említette. Tehát azért körülbelül a jelenleginek a dupláját még minden gond nélkül elbírná a hazai rendszer.

Nyilván itt valami teljesen más van a háttérben, időközben megváltoztak a kormány prioritásai, és már nem hisz annyira a szélenergiában, vagy valami más érdekkörök másféle energiastratégiát erőltetnek önökre. Ez az önök dolga, mindenesetre ez az eljárás a Jobbik számára teljes egészében elfogadhatatlan. Egyébként elsőre sem szavaztuk meg a törvény­ja­va­s­latot, és ugyanúgy nemmel fogunk most is szavazni rá, éspedig nem azért, mert vannak, ugye, itt olyan álláspontok, hogy például a nukleáris energia meg a zöldenergia nem fér meg egymással, és ezért azt nem lehet támogatni. A mi nem szavazatunknak egy kicsit más az alapja.

Mi azt mondjuk, hogy igenis, a megújuló ener­giáknak helyen van a hazai rendszerben, helye van akár a nukleáris energia mellett is, és a kiszabályozás is valóban egy fontos probléma és egy fontos kérdés, de nem megoldhatatlan. Megoldható a jelenlegi viszo­nyok között is. Természetesen hosszabb távon úgy volna jó, ha a hazai villamosenergia-hálózat is, a villamosenergiarendszer-irányítás is alkalmazkodna, idomulna a nagyobb beépített kapacitású megújuló energiákhoz, például a napenergiához, ahol szintén szükség van szabályozásra, vagy a szélenergia-kapa­ci­tás tekintetében.

Államtitkár úr azt mondta, hogy önök inkább napenergiában és geotermikus energiában gondol­kod­nak, ugyanakkor környezetvédelmi termékdíjjal sújtják a napelemeket, ami nem fér össze ezzel az elv­vel, itt valami ellentmondás van, illetve nyilván a rekordnagyságú, 27 százalékos áfa szintén nem na­gyon ösztönzi ezeknek az elterjedését, meg a meg­felelő nagyásgrendű pályázatok hiánya sem. Tehát ha egyszer a napenergiát jobban preferálják, akkor azzal együtt, hogy gátolják a szélenergia elterjedését, akkor a mérleg másik serpenyőjébe is pakoljanak, akkor valami pozitív intézkedést hozzanak, ami vi­szont a napenergia vagy a geotermikus energia elter­jedését segíti.

Egyébként az a nem túl ambivalens vagy nem túl nagy vállalás, amit tettek a megújuló energia ará­nyá­nak tekintetében az Európai Unió felé, az teljesíthető legyen, vagy akár túlteljesíthető is volna, de jelen for­má­jában az, hogy kiválasztunk egy megújulóenergia-forrást, ami jelen esetben a szélenergia, és ilyen in­do­kolatlan szabályozást hozunk, amiben gá­tol­juk… ‑ és közben meg azt mondjuk egyébként, vagy azt mondja a kormány, hogy egyébként nem is éri meg Magyarországon szélenergiába beruházni vagy szélkerekeket építeni. De akkor miért van szükség erre a törvényjavaslatra? Miért van szükség tör­vé­nyileg is megakadályozni, ha piacilag sem érné meg? Nyilvánvaló, hogy nem erről van szó.

Nem véletlen, hogy 2010 óta nem épült szél­erő­mű Magyarországon. A Fidesz-kormány láthatóan hadat üzent a szélenergiának, pedig Magyarország akár profitálhatna is belőle. Tudom, hogy elsősorban azoknak az országoknak éri meg szélenergiával ope­rálni, akik a berendezéseket saját maguk is gyártják és előállítják, és főleg ebből van nekik is a hasznuk, nem magából a szélenergia-termelésből. A szabályo­zó kapacitások tekintetében is jó néhányszor felve­tet­tük már itt, a Ház falai között a megoldási javas­latainkat, amelyek egyelőre süket fülekre találtak.

Mindez azonban nem indoka annak, hogy ne fo­gad­juk el azt, hogy Magyarországon igenis van még lehetőség szélenergia-kapacitás kiépítésére, vannak olyan területei az országnak, ahol a megfelelő szél rendelkezésre áll ehhez, főleg a Kisalföldön és hegy­vidékek egyes részein. Érdekes módon Ausztriában, néhány kilométerrel arrébb megéri, itt a határnak ezen az oldalán pedig, úgy látszik, hogy nem éri meg. Ez egy elég érdekes felfogás, hiszen ott szélerő­mű­erdők vannak a határ osztrák oldalán, míg ha át­jö­vünk a határon, nyilvánvalóan nem attól függ, hogy megéri-e vagy nem, ahogy a szél sem azt mondja, hogy ez itt már Magyarország, itt már nem fújok olyan erősen. Tehát ha Ausztriában megéri, nyíl­ván­valóan megérné Magyarországon is. Önök mester­sé­ge­sen gátolják, akadályozzák ezt most már jó néhány éve.

Azt mondom, hogy Magyarország energia­biz­ton­ságához ugyanúgy hozzátartoznak az alaperő­mű­vek és a megújulók is ugyanúgy hozzá kell hogy tar­toz­zanak, nem szabad egyiket a másik kárára gátolni. Nyilvánvalóan egy egészséges energiamixhez min­degyik hozzátartozik. Ha tényleg az volna a cél, hogy hosszabb távon magyar háztartások kedvezményes áron és biztonságosan jussanak villamos energiához, akkor bizony ebbe beletartozna az is, hogy a megú­juló energiaforrások, főleg a szél, a nap, a geotermia elterjedését elősegítjük. Ugyanis ellentétben azzal, amit államtitkár úr mondott, jelen pillanatban, ha meg­újuló energiára gondol a kormány, akkor álta­lában a biomassza az, ami a legnagyobb arányban Magyarországon a megújulóenergia-termelést adja, ami pedig nem jelent mást, mint az egykori szenes erőművek átállítását fatüzelésűre, és a fatüzelésű erőművekben az erdők eltüzelését, amit mi nem feltétlenül tekintünk, sőt egyáltalán nem tekintünk megújuló energiaforrásnak.

Így hát a Jobbik nem meglepő módon nem fogja támogatni a szavazás során a köztársasági elnök úr által visszaküldött törvényjavaslat változtatások nélküli elfogadását. Ezt nemcsak a köztársasági elnök úr megalázásának tekintjük a kormánypárti frakciók részéről, hanem az egész hazai zöldenergiában, megújuló energiában hívő olyan szakmai közösségnek, akik reálisan látják, hogy ennek ma Magyarországon bizony volna lehetősége, amit a kormány akadályoz.

A Jobbikról aztán igazán nem mondhatják, hogy elfogultan vagy elvakultan zöldenergia-párti lenne, hiszen mi voltunk azok, akik a Paksi Atomerőmű bővítését is megszavaztuk, és mi voltunk azok, akik támogattuk a kormánynak az előző ciklusban az „atom-szén-zöld”-re alapuló energiamixét, de ebben benne volt a zöld is, és az egyre inkább eltűnni látszik belőle, vagy csak kommunikációs szinten jelenik meg, és ez bizony a párizsi egyezmény és más hasonló klímaegyezmények miatt is aggodalommal tölt el minket.

Még itt a végén hadd jegyezzem meg, hogy né­hány hónappal ezelőtt, amikor a párizsi klímacsúcs­ról, illetve a klímaegyezményről volt vita itt a parla­ment­ben, vezérszónoklatomban Áder János köztár­sa­sági elnök úr jelenlétében bíráltam a köztársasági elnök urat, mondván, hogy a környezetvédelem egyik alapmondásának ‑ „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ‑ eddig csak az első részét vette magára nézve kötelezőnek.

(12.00)

Tehát nagyon jól tudott globálisan gondolkodni és nemzetközi szinten képviselni a környezet védelmét, azonban itthon mindig csendben maradt, amikor ilyen kérdésekről, ilyen problémákról volt szó.

Most pedig ‑ hogy következetes legyek ‑ hadd dicsérjem meg köztársasági elnök urat, hogy ebben az esetben igenis a sarkára állt, és visszaküldte ezt a törvényjavaslatot. Valószínűleg ő is tudta, az önök soraiból került a köztársasági elnöki székbe, tehát olyan nagy meglepetés nyilván nem éri azzal, hogy önök az ő javaslatait semmibe veszik, és úgymond megmutatják, hogy hol a helye a köztársasági elnöknek. Javaslatokat tehet, de azokat érdemben úgysem fogják megfogadni; egyébként is a környezetvédelem Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint egy baloldali vagy egy baloldali kötődésű dolog, amivel mi egyáltalán nem értünk egyet, sőt pontosan azt mondjuk, hogy aki igazán szereti és félti a nemzetét és a hazáját, az igazán környezetvédő elkötelezettségű, gondolkodású, és a megújuló energiák mellett teszi le a voksát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)