Felszólalás adatai

Ha megengedi, kettő ilyet most hirtelen érintenék is. A tegnapi nap során elhangzott ország-világ nyilvánossága előtt, hogy az önkormányzati adósságátvállalás bizony másként fog történni, mint ahogy eddig törvényben szabályozva van. Olyan önkormányzati adósságot is át kíván vállalni a kormány, amely jelenleg a törvényekben nincs szabályozva. Ugye, államtitkár úr, egyetért velem abban, hogy ez érinti a jövő évi költségvetést? Ez érinti a jövő évi költségvetés megalapozottságát, érinti a magyar törvények tartalmát. Csak az Országgyűlés hozhat ilyen döntést, ezért vélhetően valahol az Országgyűlés elé kellene terjeszteni azt a javaslatot, amelyről az államtitkár úr tegnap a nyilvánosság előtt beszélt. Államtitkár úr, hol van a benyújtott megalapozó törvényjavaslatban az erre történő kitérés? Miután ezt a javaslatot önök nem a költségvetést megelőzően nyújtották be az Országgyűléshez, hanem a költségvetést követően, ezért volt idejük arra, hogy végiggondolják, mit kell szerepeltetni ebben a bizonyos megalapozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztésben. Ennek bizony itt lenne a helye, és ha nincs itt, akkor, azt gondolom, nem jól végzi a kormány a munkáját, nem veszi komolyan az Országgyűlést, és nem veszi komolyan a 2014-es költségvetés előkészítésével kapcsolatos feladatait.

Van egy másik kérdés is, amely ebben a bizonyos egyes törvények módosításában bizonyosan nincs szerepeltetve. A Költségvetési Tanács azt írja a jelentésében a 2014. évi költségvetésről, amelyet az Országgyűléshez előterjesztett, és amely a honlapon látható, a nyilvánosság ismerheti: "A tanács a gazdasági folyamatok elemzése, a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzéseinek összehasonlítása alapján úgy ítéli meg, hogy a GDP 2 százalékos emelkedése a gazdasági növekedés lehetséges tartományának felső sávjába tartozik." Tettek-e bármilyen javaslatot, előterjesztést arra nézve, hogy a tanács ezen kritikus megfogalmazása alapján immáron ne a lehetséges növekedés tartományának felső sávja legyen az, ami szerepel a költségvetésben, hanem a realitások talajára kerüljön a költségvetés jövő évi növekedési terve? Úgy látjuk, hogy ebben az előterjesztésben semmi nem szerepel ezzel kapcsolatban. Jóllehet, a tanács még ötletet is adott önöknek arra nézve, hogy milyen módon lehetne változtatni ezt a bizonyos megalapozottságot, és ne a lehetséges növekedési tartomány felső sávjába tartozó legyen ez a bizonyos mérték. Hiszen leírja a tanács a jelentésében azt is, hogy például pozitív irányú kockázatot jelenthet a növekedési hitelprogram kibővítése a gazdasági növekedésre. De erre vonatkozóan sincs egyetlenegy betű sem ebben az előterjesztésben.

De mást is mond a Költségvetési Tanács. Azt is mondja a tanács, amikor a véleményét megfogalmazza a 2014. évi költségvetésről, hogy javasolja a kormánynak, hogy az előző pontokban felsorolt kockázatok elemzését ismételten végezze el, és ennek figyelembevételével határozza meg a 2014. évi törvényjavaslatban a tartalékok mértékét, vagy tegyen javaslatot egyéb, a kockázatok kezelésére alkalmas intézkedésekre. Önök ezt sem vették figyelembe, tekintettel arra, hogy bár a tanács elnöke ezt a gondolatot itt, a nyilvánosság előtt is hangosan elmondta a költségvetési vita kezdetekor, mind a mai napig ebben a témában semmifajta előrelépés a kormány részéről nem történt. Ugye, azt nem tekinthetjük komoly előrelépésnek, hogy a kormány megvizsgálta és úgy ítélte meg, hogy nincs igaza a Költségvetési Tanácsnak? Lényegében ez hangzott el részben a miniszteri expozéban, részben pedig a költségvetési bizottság vitájában, amikor a költségvetés ezen részeiről folyt a vita.

Azt gondolom, hogy minimum azzal tartozik a kormány az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak, hogy eme "megvizsgálta" című kifejezés és gondolat mögött lévő, tényszerű és konkrét adatokat tartalmazó elemzést tegye ismertté. Tegye ismertté azt a nyilvánosság számára, hogy vajon a Költségvetési Tanács véleményének megismerését követően milyen elemzést végzett el a kormány, milyen elemzést végzett el a Nemzetgazdasági Minisztérium, ennek az elemzésnek mi a következtetése, és mi alapján gondolja úgy a kormány, hogy nem kell komolyan venni a Költségvetési Tanács felhívását, amelyet az imént szó szerint olvastam. Meg vagyok győződve arról, hogy miután ezt a javaslatot a kormány később terjesztette az Országgyűlés elé, mint ahogyan a költségvetést, sőt később terjesztette be, mint ahogy a költségvetés vitája az Országgyűlésben elkezdődött és az általános vita első szakasza befejeződött a költségvetésről a plenáris ülésen, ezért a kormánynak lett volna ideje arra, hogy meggondolja és megfontolja részben a Költségvetési Tanács figyelemfelhívását, részben pedig az általános vita megkezdésekor elhangzott egyéb figyelemfelhívásokat is. Ez alapján a megalapozónak nevezett törvényjavaslatba ezekre a kérdésekre ki kellett volna térnie.

Sajnálatos módon ez a javaslat nem tér ki arra, hogy mit gondol a kormány a beruházási aktivitás élénkítése érdekében. Mit gondol a kormány, milyen módon fog elmozdulni az évtizedes holtpontról Magyarországon a közszféra beruházási aktivitása? Milyen módon gondolja megváltoztatni az üzleti szféra beruházási aktivitását, elmozdítani a holtpontról?

(10.30)

Milyen módon kíván ebben aktív szerepet és közreműködő szerepet játszani? Az, hogy időnként egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek kormánytagok ebben a kérdésben, sajnos nem segíti, sokkal inkább gátolja és nehezíti azt, hogy Magyarországon ez a kérdés immáron pozitív irányban megváltozzon. A következő éveket teszi bizonytalanná és szinte lehetetlenné a magyar gazdaság szempontjából az, ahol ma a beruházások GDP-arányosan Magyarországon tartanak. Ezek azok, amiket nem érintenek az előterjesztésben, noha érinteni kellett volna az előterjesztésben.

Érintenek nagyon sok olyan kérdést, amely a korábban önök által elrontott törvényi szabályozásból következik. Igen, meg kell változtatni például az EGK-tagállamokból Magyarországon tartózkodóknak az oktatáshoz való hozzáférését, de ezt akkor kellett volna önöknek megtenni, amikor ezt a törvényi szabályozást úgy, ahogyan megfogalmazták annak idején, sebtében, itt az Országgyűlésben elfogadták. Ha megalapozott és időt kellőképpen biztosító előterjesztés, vita lett volna ezekben a kérdésekben, akkor nagy valószínűséggel ilyen hibákat az előterjesztések elfogadását megelőzően ki lehetett volna szűrni, és jó törvényeket lehetett volna elfogadni.

Érint az előterjesztés ugyanakkor néhány olyan kérdést, amelyre egy picit talán érdemes kitérni. A mindenáron való államosítás szándéka és annak következménye tapasztalható ebben az előterjesztésben is, a hulladékokkal kapcsolatos szabályozási kérdéskörben. De azért tapasztalható ez, mert önök most már úgy gondolják, hogy az állam majd beszedi ezt a bizonyos pénzt, immáron nem célhoz kötött felhasználású lesz a hulladéklerakási járulék a továbbiakban, ettől kezdődően a költségvetésnek a szabad felhasználású bevételei között szerepeltetik ezt a bizonyos összeget, és ezt követően, ha szükség van rá, akkor úgy gondolják, hogy akár az ideiglenes ellátás, illetve a szükségellátás során fölmerülő költségeket pedig a költségvetés meg fogja téríteni. Már megbocsássanak, de ezzel, én úgy gondolom, egy olyan kaput nyitnak ki, amely kaput nem lenne szükségszerű, sőt nem is lenne szabad kinyitni a jövőt illetően, hiszen olyan módon ellenőrizetlen költségvetési kifizetések lehetőségét teremtik meg ezzel, amelyet szerintem nem szabad a költségvetésbe ilyen módon beépíteni, és nem szabad a költségvetést ilyen módon bizonytalanság tárgyává tenni.

Ugyanígy úgy látom, hogy egy rossz törvény-előkészítés és egy rosszul kialakult gyakorlat hibáit próbálják korrigálni - szerintem rosszul próbálják korrigálni -, amikor is a dohánykoncessziós bevételekkel kapcsolatos elszámolást próbálják meg immáron valamilyen módon a költségvetésbe illeszteni. De vegyék már észre, hogy elrontották a szervezeti struktúrát, amikor egy részvénytársaságra bízták az egyébként állami koncessziós bevétel beszedésével kapcsolatos folyamat rendezését, és azt követően pedig a költségvetésből költségvetési támogatásként gondolják e részvénytársaság bevételeinek a biztosítását. Talán csak nem azért, mert bizonytalan a bevétel befolyása, de a költségvetésből biztosan fogja megkapni a részvénytársaság, az önök egyik kedvenc részvénytársasága a működéséhez szükséges kiadásoknak a fedezetét?

Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy elrontott javaslat, hiányos javaslat, nem alapozza meg a jövő évi költségvetést (Az elnök csenget.), ezért nem alkalmas.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)