Felszólalás adatai

A törvényjavaslatban foglalt módosítások szociális és gyermekvédelmi tárgyú, egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, közlekedési, energetikai, hírközlési, vagyonpolitikai tárgyú, agrár- és környezetvédelmi tárgyú, honvédelemmel kapcsolatos törvényeket egyaránt érintenek. Egyidejűleg a módosítás kiterjed a helyi önkormányzattal, az építésüggyel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, az idegenrendészettel, az élet- és vagyonbiztonság védelmével, a temetkezéssel, a kulturális örökség védelmével, a kéménysepréssel kapcsolatos szabályozásra, továbbá számos módosító rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat a közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényeket érintően is.

Valamennyi tárgykör vonatkozásában általánosságban elmondható, hogy a módosítások egyik fő célja, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer egységességének megőrzése mellett valósuljon meg, ezért a módosítások elsődlegesen az új Ptk. terminológiájának történő megfelelést, valamint a helytelenné váló jogszabályi utalások lecserélését, a Ptk.-ra történő törvényi hivatkozások megváltoztatását szolgálják. Például a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények körében a cselekvőképesség megváltozott szabályaira, a hozzátartozó fogalmára, a közkereseti és betéti társaság jogi személlyé válására, a sérelemdíj bevezetésére, a gazdálkodó szervezet fogalmának az új Ptk.-ból való kikerülésére tekintettel, vagy az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények vonatkozásában a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, a termékfelelősség területének Ptk.-beli újraszabályozása miatti terminológiai eltérések átvezetése miatt vált szükségessé a módosítás.

Részletesebben szeretnék szólni a közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvényeket módosító javaslatokról. Ezek a javaslatok azon túl, hogy technikai pontosítást végeznek, tartalmi változásokat is magukban foglalnak. A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények körében a cselekvőképességre vonatkozó szabályozás tartalmának, terminológiájának változása szinte minden esetben indokolja az érintett jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő módosítását.

Az új Ptk. ugyanis a cselekvőképességnek három-három fokozatát különbözteti meg attól függően, hogy az érintett személy cselekvőképességét az életkorára tekintettel vagy a belátási képességére tekintettel vizsgáljuk. Az ember az életkorára tekintettel lehet cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, hasonlóan a korábbi szabályozáshoz. Változás következett be a nagykorúak cselekvőképességének belátási képességre tekintettel történő korlátozása eseteinek elnevezésében, amely szerint a nagykorú ember lehet cselekvőképes, állhat cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt, illetve állhat cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt, azaz az új Ptk. nem ismeri a nagykorú személyek cselekvőképességének, cselekvőképességet kizáró gondnokságának korábbi terminológiáját.

(15.30)

Erre is tekintettel a korábbi rendelkezéseket az új jogszabályi környezethez kellett igazítani.

Az új Ptk. által életre hívott új jogintézmények és eljárások - például a támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, a zálogjogosulti bizományos, az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban - indokolják többek között a polgári perrendtartásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását.

A polgári perrendtartásról szóló törvényre vonatkozóan az alábbiakat emelem ki: a korábbi szabályozás "személyhez fűződő jogok" kifejezése helyett az új Ptk. a "személyiségi jogok" kifejezést használja. A személyiségi jogok körében új jogintézményként a nem vagyoni kártérítés kiváltására került be az új Ptk.-ba a sérelemdíj, amely szerint akit személyiségi jogában megsértettek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2. §-ának módosítása az új Ptk. által a személyiségi jogi jogsérelmekre bevezetett szankcióval, a sérelemdíjjal való összhang megteremtése miatt vált szükségessé. A fél abban az esetben, ha a bíróság elmulasztotta a félnek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való joga érvényesítését, sérelemdíjat követelhet, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha a félnek mindezek elmulasztásából eredően kára keletkezik és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kártérítés iránti igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.

Az új Ptk. új jogintézményként kívánja bevezetni a támogatott döntéshozatalt, azaz a támogató személy kijelölésének intézményét. Azokban az esetekben alkalmazható, amikor bár az érintett személynek csökkentett a belátási képessége az ügyei vitelére, ennek ellenére mégsem szükséges, illetve indokolt a cselekvőképessége még részleges korlátozása sem, ugyanakkor a támogatása mégiscsak szükséges annak érdekében, hogy az ügyeit képes legyen intézni.

A támogatott döntéshozatal új jogintézményének bevezetésével összefüggésben is szükségessé válik a Pp. módosítása. A támogató feladatai teljesítése érdekében a féllel egyidejűleg valamennyi perbeli eljárási cselekménynél jelen lehet, ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya. A támogató az általa támogatott fél helyett jognyilatkozat tételére nem jogosult. Tekintettel arra, hogy a támogató jelenléte a tárgyaláson nem szükségszerű, a bíróságnak a támogató idézéséről nem kell gondoskodnia. A támogatót a támogatott kérelmére a gyámhatóság rendeli ki.

Az új Ptk. új jogintézményként bevezeti az előzetes jognyilatkozat-tételt, amelyben a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeni korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatban rendelkezik. Ha az alperes érvényes előzetes jognyilatkozatot tett, annak tartalmát cselekvőképessége korlátozásakor figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy annak alkalmazását a felperes kereseti kérelmében kéri-e vagy sem. Ezért szükséges a Pp. módosítása, amely szerint a gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazásának elrendeléséről erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.

Az új Ptk. az értelmező rendelkezések között új fogalomként vezeti be a vállalkozás fogalmát, amely szerint vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A jelenleg hatályos Ptk. a gazdálkodó szerv fogalmát tartalmazza, mégpedig oly módon, hogy taxatíve meghatározza, hogy a fogalom alatt mely szervezeti formák értendők. Tekintettel elsődlegesen arra, hogy számos jogszabály használja a gazdálkodó szervezet fogalmát, az esetek többségében utalva a jelenleg hatályos Ptk. fogalmára, amelyet az új Ptk. már nem fog tartalmazni, másodlagosan arra, hogy a Pp.-ben található, az új Ptk. vállalkozás fogalmával azonos megnevezésű, de tartalmában eltérő vállalkozás fogalom jogértelmezési problémákat okozhat, a jelenleg hatályos Pp. vállalkozás fogalmának fenntartása nem indokolt, ugyanakkor a Pp.-ben meghatározásra kerül egy tételes felsorolást tartalmazó gazdálkodó szervezet fogalom, amely jól elkülöníthető az új Ptk. általános, tágabb értelmezésű vállalkozás fogalmától.

A Pp. módosítása értelmében "...gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulás, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása körében előadom, hogy szükségessé vált a Ptk.-val kapcsolatos módosítása. A támogatott döntéshozatal új jogintézményére tekintettel a módosítás a büntetőeljárás során jogokat biztosít a támogató számára. Például a polgári jogi igény érvényesítése körében lehetővé teszi, hogy a magánfél támogatója a polgári jogi igénnyel kapcsolatos eljárási cselekményeknél jelen legyen. Lehetővé teszi a támogató jelenlétét a 18. életévét meg nem haladott személy kihallgatásánál, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál is.

A Be. módosítása egyértelművé teszi, hogy a kártalanítási eljárás során nemcsak a vagyoni kárt, hanem a személyiségi jog megsértéséből fakadó nem vagyoni sérelmet is meg lehet téríteni, amikor kimondja, hogy "a kártalanítás módjára és mértékére a polgári törvénykönyvnek a kártalanításra és sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni".

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályaival kapcsolatban a támogatott döntéshozatal új jogintézményként történő bevezetésével indokolttá válik a támogatóval bővíteni a Ket.-ben szabályozott eljárási résztvevők körét is, és ezzel együtt a Ket. hatálya alá tartozó eljárásokban is jogokat biztosítani számára.

(15.40)

Támogató kirendelése esetén a támogató a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél - ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is - jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmények teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. A támogató a támogatói jogosultságát a gyámhatóság által kiadott kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja. A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult. A támogatónak az eljárási cselekményben való részvételéről a támogatott személy gondoskodik, a hatóságot ezzel kapcsolatban intézkedés nem terheli.

Szükséges a Ket. azon rendelkezéseinek módosítása, amelyben oly módon történik a kárra történő utalás, hogy az tartalmilag a személyiségi jog megsértését is magában foglalja. Ezekben a rendelkezésekben szükséges külön utalni a sérelemdíjra. Szükségessé válik továbbá a Ket. értelmező rendelkezéseinek pontosítása is az új Ptk. fogalmi rendszerének megfelelő cselekvőképesség vonatkozásában is.

A Vht. módosítása tartalmaz egyrészt tartalmi változásokat, másrészt egyes módosító rendelkezései ugyancsak a Ptk.-val való terminológiai összhang megteremtését célozzák. A tartalmi változást indokolja például az, hogy az új Ptk. bevezeti a zálogjogosulti bizonyos jogintézményét, vagy az, hogy az új Ptk. lehetővé teszi, hogy az egyik tulajdonostárs közös tulajdon esetén a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozó elővásárlási jogát végrehajtási árverés esetén is gyakorolhassa. Az elővásárlási jog gyakorlása végrehajtási árverésen előárverezési jog gyakorlásával történik. Utóbbi miatt indokolt kiegészíteni a Vht.-t azzal a rendelkezéssel, hogy az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jog között sorrend és rangsor nem érvényesül.

Tekintettel arra, hogy az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályozáson változtat, és bevezeti a támogatott döntéshozatalt, szükséges a Vht. módosítása oly módon, hogy nem nevezhető ki végrehajtóvá az, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll. A személyiségi jogok megsértésének szankciójaként meghatározott sérelemdíj a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek felelősségi szabályai körében is szükségessé teszi a Vht. fogalomhasználatának Ptk.-hoz igazítását.

A Vht.-ban fellelhető gazdálkodó szerv megnevezése alatt a Pp.-ben meghatározott szervezeti formákat kell érteni.

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása is egyebek mellett az új Ptk.-nak a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó rendelkezéseinek átvezetése miatt vált szükségessé.

Tekintettel arra, hogy az alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele ügyében eljárni jogosult személy is megjelölésre került az új Ptk.-ban, módosulnak, illetve hatályukat vesztik a hagyatéki törvény vonatkozó rendelkezései. A hagyatéki eljárásról szóló törvény szerint, ha a végrendeletben vagy öröklési szerződésben az örökhagyó alapítvány létrehozásáról rendelkezett, arról a közjegyző értesíti a bíróságot, és a polgári törvénykönyv rendelkezése szerint az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt eljárni köteles személyt. Az alapítvány nyilvántartásba vételéről a bíróság kérelem nélkül, a végrendelet tartalma alapján dönt. A bíróság az alapítvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy a bejegyzés megtagadásáról a határozat jogerőre emelkedése után értesíti a közjegyzőt is.

Az új Ptk. értelmében pedig az írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el.

Tekintettel arra, hogy az új Ptk. megváltoztatta a túlélő házastárs özvegyi jog öröklésére és utóbbi megváltoztatására vonatkozó szabályokat, a hagyatéki törvénynek a megváltásra vonatkozó rendelkezései is megfelelően módosulnak.

Összegzésként elmondható, hogy az új Ptk. hatálybalépésére figyelemmel hatályba lépő javaslatok biztosítják, hogy az új Ptk. hatálybalépése a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett menjen végbe az új magánjogi szabályozás megfelelő érvényesülése érdekében. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)