Felszólalás adatai

Hát, így jutottunk el egy újabb állomásáig a polgári törvénykönyvből fakadó módosításoknak, mégpedig az új törvényhez, amely a civil szervezetekkel kapcsolatos elsősorban. Az új jogszabály szintén fenntartja a civil szervezeteknél az utóbbi évtizedeknek azt a nagyon fontos újítását, amelyben az 1 százalékos adót fel lehet ajánlani, tehát ilyen kedvezményt ad a személyi jövedelemadókból a civil szervezeteknek. Ennek a szabályait részletesen taglalja az új törvénytervezet, és nagyon fontos kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban.

Így egy fontos újítása a törvénynek az, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a civil szervezeteknek regisztrálniuk kell. Hát, a regisztrálástól, azt gondolom, nagyon sokan megijednek, és rengeteget vitatkoztunk itt a regisztrációval kapcsolatosan, nem oly régen, éppen a választási eljárásról szóló törvény nyomán, amikor is szintén regisztrálni kellett volna a választópolgároknak. És nyilván ez, mint ahogy ez egyes állampolgárt is riasztja, megfélemlíti, illetve sok esetben távol tartja, a regisztráció kérdése ez esetben szintén olyan lehet, ami miatt nagyon sok civil szervezet kerülhet ki ebből a kedvezményezetti körből. Hiszen minden év szeptemberéig be kell regisztrálnia minden civil szervezetnek.

(14.40)

Nyilván ez azzal jár, hogy vannak civil szervezetek - és itt nem elsősorban a profi civil szervezetekről beszélek -, amelyeknek alkalmazottai vannak, amelyeknek főállású foglalkoztatottjai vannak, akik nyilván oda fognak figyelni arra, hogy minden évben ez a regisztráció a törvénynek megfelelően elektronikusan, úgy, ahogy a jogszabály előírja, megtörténjen, azonban azt is látni kell, hogy a civil szervezeteknek a nagy többsége nem ilyen. A civil szervezetek többsége egyáltalán nem tud olyan vezetőt foglalkoztatni, akinek ez lenne a főállása, nem tud fizetést adni, nem tud olyan adminisztrátort alkalmazni, aki a nyilvántartásokra odafigyel, nyilván könyvelő általában van, már ha azt is meg tudják fizetni, ő odafigyelhet, de ez sem jellemző minden civil szervezetre. Tehát ebben az esetben, én úgy érzem, ez a jogszabály azokat a civil szervezeteket egy kicsit magukra hagyja, illetve elengedi azoknak a kezét, amelyek nem rendelkeznek jelentős mögöttes anyagi háttérrel, nem rendelkeznek megfelelő munkaerőbázissal, aki ezeket a határidőket figyelembe tudná venni, és ez egy olyan határidő lesz, amely alapján, amennyiben nem regisztrált be, akkor bizony kiesik ebből a lehetőségből.

Számottevő az, hogy nyilván nagyon fontos, hogy ebben az esetben, amennyiben az adóhatóság nem veszi nyilvántartásba, a regisztráció alapján január 1-jén megjelenő névjegyzékébe nem teszi be a civil szervezetet, helye van a bírósági felülvizsgálatnak, a munkaügyi és közigazgatási bíróságon van helye ennek. Ez megint azt fogja eredményezni, hogy megszaporodhat az ügyforgalom ezeken a bíróságokon ebben az időszakban, amikor adott esetben egy-egy megyében tucatjával vagy akár százasával kerülhetnek ki civil szervezetek ebből a regisztrációs listából. Nyilván ez egy dömpingszerű bírósági felülvizsgálatot indíthat el, aminek akár a bíróságok munkájának az ellehetetlenítése is lehet az eredménye. Tehát ilyen veszélyeket ez magában hordoz.

Még egy veszélyre szeretném felhívni ezzel kapcsolatban a figyelmet, mégpedig a kivételes méltányosság esetére. Arról rendelkezik a törvény, hogy abban az esetben, ha valakinek adótartozása van, köztartozása van, ezt az 1 százalékos felajánlást nem fogja megkapni, hanem ebből az összegből le fogják vonni a köztartozás összegét. Nagyon pozitív viszont az, hogy a köztartozás összegén felüli összeget kiutalják ebben az esetben is, tehát nem egy olyan szabály lép érvénybe, hogy abban az esetben nem fogadhat el, tehát itt a civil szervezeteknek az érdeke előtérbe kerül szerencsére. Azonban felhívnám a figyelmet arra a veszélyre, amelyhez a kivételes méltányosság esete vezethet.

Nagyon helyes, hogy vannak méltányolandó esetek a jogszabályban, amikor mégis ki lehet fizetni egy összeget akkor is, ha köztartozás van, azonban ennek óriási nagy veszélyei vannak. Nyilván az a veszélye, hogy valamiféle politikai összefonódás, adott esetben bármiféle baráti vagy gazdasági összefonódás segítheti elő, nyilván ne a rosszra gondoljunk, de a különleges méltányosság mindig előtérbe hozza, hogy vajon kik lesznek azok, akik nagyobb méltányosságot fognak élvezni, mint a nagy átlag, és ennek a veszélyeiről semmiképpen nem szabad megfeledkeznünk.

Nyilván teljesen természetes, ami a törvényben rendezve van, hogy a törvény hatálybalépésétől függetlenül a regisztráció egy évvel kitolódik, hiszen már értelmezhetetlen lenne, hogy 2013. szeptember 1-jéig beregisztrálnának az egyesületek, és nyilván majd 2015. január 1-jétől tud életbe lépni ez a szabályozás, illetve már 2014 szeptemberéig a regisztrációt valamennyi civil szervezetnek, amely részt akar venni ebben a kedvezményezési eljárásban, meg kell tennie.

Nagyon fontos új intézményekkel egészül ki a civil szervezetekről szóló jogszabály. Amit szabályoz, ami eddig is volt, és amit használtak, de törvényben nem volt nevesítve, az a pártoló tagságnak az intézménye, amely így most már, az új jogszabállyal szintén bekerül és törvényi erőre emelkedik, illetve törvényi szabályozást kap. Ugyanígy a másik, amely szintén évtizedek óta vagy akár egy évszázad óta ismert, ez pedig a tiszteletbeli tagságnak az intézménye, amely szintén most már meghatározásra kerül a törvényben.

Egy nagyon fontos újítás, amely, azt gondolom, követi a kornak a szellemét és a megváltozott életritmust, az ügyvezető szerv, a döntéshozó szerv ülésére vonatkozik, amikor személyes részvétel helyett erre lehetőség van elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével. Ez, azt gondolom, nagyon megkönnyíti az egyesületeknek a tevékenységét, hiszen az egyesületnek a vezető szervét össze lehet hívni, és egy videokonferencia, egy telefonkonferencia által vagy akár Skype-on vagy bármilyen más módon is meg tudnak tartani egy ilyen ülést. Természetesen erre vonatkozóan a megfelelő garanciális szabályokat az egyesület, a civil szervezet alapszabályában rögzíteni kell, és amennyiben ez rögzítve van, akkor van lehetőség arra, hogy ezeket ily módon megtartsák. Ez nyilván nagyon meg fogja könnyíteni az egyesületeknek az életét, illetve a lehetőségek ettől lesznek tágabbak. Hiszen amikor odafigyeltek egy egyesületnél arra, hogy az egyesület vezetősége minden esetben összehívható legyen, hogy egy településen lakjanak, hogy ez ne okozzon utazási problémát, sokszor emiatt kellett az egyesület vezetőségének az összetételét így meghatározni, most lehetőség lesz arra, nem lesz probléma, hogy adott esetben akár egy külföldön élő magyar állampolgár legyen az elnökség, a vezetőség tagja, hiszen vele is rendszeresen tudják a kapcsolatot tartani, és az alapszabályban, illetve a törvényben szentesített módon tudják megtartani a vezetőségi üléseket, és tudják a vezetőségi határozatokat is meghozni. Természetesen megfelelő módon, ahogy jogszabály előírja, ezt rögzíteni kell, úgy, hogy ezekről ugyanolyan formában készüljön a jegyzőkönyv, mint amikor együtt vannak, fizikailag is együttes jelenléttel hozzák meg a döntéseket.

A jogszabály már ismerte eddig is a civil társaságnak a fogalmát, azonban ez korábban nem volt meghatározva, tehát ez valahol lógott a levegőben. A jogszabály ennek a fogalmát is meghatározza. Egyrészt esetükben kizárja a gazdasági vállalkozási tevékenységet, és meghatározza, hogy közös céljaik eléréséért, közösségi célú tevékenység összehangolására egy társasági szerződéssel bármikor létrehozhatnak természetes személyek ilyen civil társaságot. Nyilván ez is az egyesülési jog gyakorlásának a megkönnyítése. Abban az időszakban, amikor még megkérdőjeleződött Magyarországon az egyesülési jog szabadsága is... - illetve azért még ma is utalnék egy szóval erre, Gaudi képviselőtársam nincs itt, de azért nagyon fontos, hogy megemlítsük, hogy az egyesülési jogot nagyon szigorúan kezdte korlátozni az MSZP-kormány a 2006-os őszi események kapcsán, amikor is az egyesülési jogban olyan korlátozások vetődtek fel, amelyek alapján ez elég nehézzé vált, és sajnos azt kell látnunk, hogy a fideszes kormány is ebbe az irányba ment el, hiszen tovább folytatta az egyesülési jog szabadságának a korlátozását. Itt elsősorban beszélhetünk a Magyar Gárdáról, de beszélhetünk a polgárőr-egyesületek tevékenységének a súlyos korlátozásáról.

Ez a törvény azokat az ott elkövetett hibákat nem orvosolja, azokat nem oldja fel, azonban teljesen más területen egy bizonyos szempontból azért mégis segíti ezeknek a civil szervezeteknek a tevékenységét.

Egy jelentős fejezet foglalkozik a civil szervezeteknek a végelszámolásával, megszűnésével, törlésével, ez is egy nagyon fontos dolog. Nagyon fontos az, hogy már a korábbi jogszabály is különválasztotta a gazdasági társaságok megszűnésének a jogi lehetőségeit, módjait és a civil szervezetek megszűnésének a jogi lehetőségeit és módjait, külön jogszabály határozta meg, tehát nyilván nem úgy kellett megszüntetni egy civil szervezetet, mint egy gazdasági társaságot. Azonban nagyon nagy a hasonlóság, és ezért azt látjuk, hogy Magyarországon civil szervezetek sok esetben azért nem mernek megalakulni, mert egyszerűen gyakorlatilag beláthatatlanná válik az, hogy hogyan fogják tudni megszüntetni a tevékenységüket.

(14.50)

Nyilván ebben a jogszabályban mindent megkapnak, minden lehetőség adott, végigolvasva azonban nyilván megvan ennek az oka, de egy kicsit túlságosan is bonyolult a megszüntetés lehetősége, és sajnos elmegy abba az irányba adott esetben a gyakorlat, és nemegyszer nyilván az ügyvédek közreműködésével Magyarországon, amikor adott esetben könnyebb a jog melletti utat választani, mint a jogkövető utat, amikor is adott esetben egy civil szervezet meg akarja szüntetni a tevékenységét, akkor nem fogja lefolytatni ezt az adott esetben költséges, jogilag bonyolult, nehézségekkel terhelt, viszonylag hosszú ideig tartó folyamatot. Nem ezt fogja, hanem azt fogja tenni, amit sajnos a gazdasági társaságok esetében is nagyon sokszor megtapasztaltunk, hogy annak a gazdasági társaságnak a tulajdonosi köre véletlenül megváltozik, vagy leváltják az ügyvezetőt, lesz egy új, aki azután a bejelentett lakcíméről nem lesz idézhető, onnantól kezdve a bíróság már nem fogja elérni azt a gazdasági társaságot, jelen esetben, adott esetben ezt a civil szervezetet, és hiába próbálja akár az adóhivatal útján felszólítani, felhívni bizonyos iratok leadására, bizonyos hiányok pótlására, ott már senkit nem fognak elérni, és maguk a bírságok is, amelyeket adott esetben ki tudnak szabni, ezek már fiktívek lesznek, adott esetben végrehajthatatlanok, és nem lesz megtalálható adott esetben a cég vagy ebben az esetben a jelen törvényi szabályozás erejénél fogva a civil szervezet.

Sajnos, erre vonatkozóan nagyon nehéz lenne az igazi orvosságot megtalálni, hiszen az igazi orvosság nagyon egyszerű megszüntetés, viszont azt is látni kell, hogy a megfelelő biztosítékoknak mindig meg kell lenniük, és nem véletlen, amikor a végelszámolásról beszélünk, egy végelszámolási eljárás során is mik azok a garanciális szabályok, amelyeknek a betartásával lehet csak megszüntetni. Nyilván valahol hitelezői igényeket, más állampolgároknak külső, akár belső kapcsolatokat kell, ebben az esetben elszámolásokat kell bonyolítani, és bizony addig valóban nem szüntethető meg egy civil szervezet, amíg ezeket le nem folytatta. Sajnos, ezen nagyon nehéz változtatni, és azt gondolom, hogy a gyakorlat egy új jogszabály alapján nem fog megváltozni, és rengeteg lesz a fantomegyesület, amelyik csak lógni fog a levegőben, és ezeknek elég nehéz lesz majd a megszüntetése.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)