Készült: 2024.09.18.21:21:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

213. ülésnap (2012.07.06.), 22. felszólalás
Felszólaló Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 3:57


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Parlament és Tanács 2003. május 26-án fogadta el rendeletét a statisztikai területi egységek közötti osztályozás rendszerének kialakításáról, rövidebb nevén NUTS-beosztásról. A beosztás megváltoztatása háromévente az Európai Bizottság által meghatározott időszakonként lehetséges, amely az erről szóló döntés meghozatalát követő második év január 1-jén lép hatályba. A módosítás akkor kezdeményezhető korábban, ha egy tagállam közigazgatási rendszerének átalakítása a területi határok oly módosításával jár együtt, ami érinti ezt az úgynevezett NUTS-beosztást is.

Mivel a beosztást érintő közigazgatási határmódosítás nem merült fel Magyarországon, így 2014-ig, az uniós tervezési időszak kezdetéig csak akkor lett volna esély Budapest és Pest megye különválasztására, ha azt az előző kormány 2010 első felében kezdeményezte volna. A régiólehatárolás módosítását 2013 elején lehet újra kezdeményezni. Az ezzel kapcsolatos döntést az Európai Bizottság 2013 második felében meghozhatja, de hatályba csak 2015. január 1-jén léphet, egy évvel a 2014-től induló új kohéziós támogatásokkal kapcsolatos döntések és a nemzeti fejlesztési tervnek tekinthető úgymond partnerségi szerződés és annak operatív programjainak elfogadása után. Így az új támogatási ciklusra való tervezés tehát csak a jelenlegi régiós rendszerben folyhat, a 2015. évtől érvénybe lépő esetleges módosítás miatt a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó elfogadott programokat és partnerségi szerződést újra kellene tárgyalni az Európai Bizottsággal, ami több hónapra megakasztaná az új programok végrehajtását, és bizonytalanságot eredményezne a kohéziós támogatások felhasználásában. A közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztása esetén sem kapna egyébként Magyarország több EU-s fejlesztési forrást a GDP 2,5 százalékában rögzített támogatási felső határ miatt, viszont értelemszerűen csökkenne a vidéki megyékben felhasználható támogatási források összege a budapesti agglomerációs területeket is magába foglaló Pest megye javára.

Az új kohéziós politikai jogszabályok tárgyalása során a kormány következetesen képviseli a fővárosi régió, így a közép-magyarországi régió támogatási lehetőségeinek maximalizálását. A közép-magyarországi régió többletfinanszírozására néhány - egyébként ettől függetlenül rendelkezésre álló - lehetőség kínálkozik. Ilyen a források kismértékű átcsoportosítása a többi magyar régióba, ami azt hiszem, hogy a 2 százalékot érheti el.

(9.20)

A többi régió programjában megjelenített projektek közép-magyarországi régióban való megvalósulása is egyébként ilyen pluszforrásokra ad lehetőséget. A közép-magyarországi régió számára a fentiek mellett továbbra is hozzáférhetők lesznek a kohéziós alap forrásai, illetve a befektetések potenciálja is nagyobb a fővároshoz közeli Pest megyében, mint a vidéki megyék esetében. A kormány egyébként az ország érdekeit szem előtt tartva törekszik arra, hogy a közép-magyarországi régió és ezen belül is Pest megye érdekei optimálisan érvényesüljenek a következő uniós tervezési időszakban is. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai