Felszólalás adatai

A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a szerfogyasztás egyre fiatalabb életkorban jelenik meg. Sajnálatosnak tartjuk, hogy számos kábítószert kipróbáló már 14 éves kora előtt kapcsolatba kerül ezekkel a szerrel. A legtöbb szer vonatkozásában nagy bizonyossággal állítható, hogy a problémás kábítószer-fogyasztók száma a növekedés, a heroin használata pedig némiképpen a csökkenés irányába hatott. A droghasználatban a klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új pszichoaktív anyagok, egymástól eltérő fogyasztói mintázatot mutatnak a különböző iskolatípusokban tanuló diákok. A fogyasztási szokások az adott település típusa szerint is változnak, bár az egyes településtípusok közötti különbségek mérséklődtek.

A benyújtott előterjesztés társadalmi egyeztetése alkalmával az egyházak egybehangzóan támogatták a határozati javaslatban foglaltakat. A szakmai és civil szervezetektől érkező észrevételek túlnyomó többségének átvezetése megtörtént, a szakmai koncepciónak megfelelő módon. Az át nem vezetett észrevételekről szólnék néhány szót. Jellemzően a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló integrált stratégia megalkotására vonatkoztak ezek az észrevételek. Ennek kialakítására a szabályzási rendszerek eltérősége nem ad lehetőséget, illetve az uniós és a nemzetközi gyakorlatban sem létezik rá példa. A be nem fogadott észrevételek és javaslatok másik csoportja jellemzően a szerfogyasztók emberi jogainak hangsúlyosabb megjelenítését tartalmazza. A kormány határozott álláspontja szerint azért nem támogathatóak ezek a benyújtott észrevételek, mert a szerfogyasztók emberi jogai a társadalom egészének mint közösségnek a jogai, az egyén élethez való alapjoga elé nem helyezhetőek. Az át nem vezetett észrevételek harmadik csoportja az ártalomcsökkentés tevékenységi körét önállóan kívánta volna megjeleníteni, ez azonban álláspontunk szerint ellentétes lett volna a határozati javaslat koncepciójában megfogalmazottakkal.

Megdöbbentő, hogy az európai kábítószerpiacokon átlagosan heti egy új pszichoaktív anyag jelenik meg. A világhálón elkövetett bűncselekmények száma napról napra nő a kábítószer, illetve az új pszichoaktív szerek kínálatával összefüggésben. Az egyik legnehezebben ellenőrizhető terület az internetalapú bűnelkövetés. A kábítószerekkel és új pszichoaktív anyagokkal való internetes kereskedelem megakadályozása gyorsan foganatosítható intézkedéseket igényel. Ezért szükséges az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel előírása az ilyen jellegű bűncselekmények miatt folytatott eljárások során. A Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyetértett a blokkolás előírásával.

A parlament elé került előterjesztést a kormány június 19-i ülésén az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele előírásával fogadta el. A kormány döntése alapján a nemzeti drogellenes stratégia a következő alapvetéseket tartalmazza. Cél az ifjúság elrettentése a kábítószer-fogyasztástól. Cél, hogy Magyarország kábítószermentes övezetté alakuljon 2020-ig. Álláspontunk szerint nincs különbség kábítószer és kábítószer között.

Az Alkotmánybíróság 54/2004. (XII. 13.) alkotmánybírósági határozatában kiemeli az alábbiakat. Az Alkotmánybíróságnak a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos büntetőjogi tényállás kapcsán olyan kérdésekben kellett döntenie, amelyek világszerte hosszú ideje vitatottak. Ezért részletesen áttekintette a nemzetközi szerződések mellett más államok erre vonatkozó szabályozását, a nemzetközi intézmények releváns állásfoglalásait, illetve az ezeket megalapozó elvek és álláspontok rendszerét. Az ENSZ-egyezmény preambuluma arra is utal, hogy a kábítószer-fogyasztóvá válás veszélye a gyermekeket fenyegeti a legjobban, akiket más társadalmi csoportnál gyorsabban használnak fel visszaélésszerű magatartások elkövetésére. Kiemeli az alkotmánybírósági határozat a gyermekegyezményt. Ugyanis azt mondja, hogy a gyermekegyezményt aláíró magyar állam számára az alkotmányból közvetlenül levezethető követelmény, hogy a jogi szabályozás minden területen a gyermek mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe.

Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel Magyarország Alaptörvényére, a vonatkozó sarkalatos törvényekben és hatályos jogszabályokban foglaltakra, az új nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlés határozati javaslat elfogadása rendkívül sürgető feladat, hiszen a rövid távú intézkedéseket szolgáló szakmapolitikai program tervezése, amelyet az elfogadását követő három hónapon belül kell elkészíteni, csak ezután kezdődhet meg. Amennyiben nem fogadjuk el a stratégiát, úgy az azt jelenti, hogy jelentős politikai kockázatot vállalunk magunkra. A közelmúltban történt új pszichoaktív szerek használatához köthető sajnálatos halálesetek szintén a stratégia elfogadását sürgetik.

Fontos kiemelni továbbá, hogy a 2009. évi stratégia már hatálybalépésének időpontjában idejétmúlttá vált, a köznevelés, az egészségügyi és a szociális ellátórendszer változásai, a magyar közigazgatás rendszerének átszervezése, illetve az önkormányzatok szerepének és feladatkörének jelentős átalakulása mindezt indokolttá teszik. Az új nemzeti stratégiában megfogalmazott fő cél az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat visszaszorítása célzott, közösségi alapú beavatkozások segítségével. Mindezek elérésében az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet kap a megelőzési tevékenység, valamint a családok és a helyi közösségek bevonása, megerősítése, akik védő szerepet töltenek be.

A nemzeti drogellenes stratégia a következő alapvetéseket, vagy ha úgy tetszik, prevenciós javaslatokat tartalmazza. Drogok nélküli életmodell elterjesztését, az egészséget alapértékként közvetítő, közösségerősítő szemléletmód kialakítását, a kezelést, ellátás szempontjából a felépülés-központú megközelítést, a szenvedélybetegek reintegrációját. Ezzel párhuzamosan rendkívül szigorú és határozott fellépést képvisel a kereskedői típusú magatartásokkal szemben. Ily módon a stratégia egyfelől a felnövekvő generáció felelős védelmét képviseli, megértést és gondoskodó segítségnyújtást szorgalmaz a drogproblémában érintettek számára, másfelől kérlelhetetlen szigorral történő eljárást ígér a terjesztőkkel szemben, amihez átfogó és hatékony eszközökkel rendelkezik mind a kereslet-, mind a kínálatcsökkentési beavatkozások területén.

Magyarország Kormánya a kábítószer-probléma visszaszorítását célzó, radikálisan új szemléletével és az ennek érdekében készített új nemzeti drogellenes stratégiával nem csupán a drogfogyasztókhoz szól, helyette a teljes magyar társadalom számára fogalmazza meg stratégiai irányelveit. Az új stratégia a józanság kultúráját kívánja elterjeszteni, miközben intenzíven sürgeti a bűnmegelőzési, bűnüldözési eszközök határozott alkalmazását, az eredményes fellépést a terjesztő hálózatokkal, valamint a kábítószer használatával összefüggő bűncselekményekkel szemben. A dokumentum alkalmas a célcsoportokhoz igazítottan a teljes magyar társadalom megszólítására, ezért javasoljuk, tisztelt Országgyűlés, ennek megtárgyalását és elfogadását.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.40)