Készült: 2024.04.27.15:36:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

305. ülésnap (2013.09.24.), 276-278. felszólalás
Felszólaló Göndör István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:19


Felszólalások:  Előző  276 - 278  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mivel sokáig nem nyomtam kétpercest, hadd kezdjem egy kicsit visszafelé.

Gaudi képviselő úrnak azt mondom, és mindenki másnak - és hiszem, hogy ebben Nyikos bizottsági elnök úr megerősít -, hogy lehet Magyarországon húszéves adatokat is összerakni, csak, tisztelt képviselő úr, ez fárasztó, mert ezt egyénileg kell megcsinálni. Amit Nyikos elnök úr kifogásol, az az, hogy ezt miért nem kapjuk kézbe (Babák Mihály: Nem mond igazat. Összekeverték.), és miért nem lehet együtt.

Visszatérnék Kontur Pál képviselő úrhoz. Rettentően sajnálom, hogy kiment. (Babák Mihály: Téged nem szabad hallgatni.) Tisztelt képviselő urak - azt hiszem, már nincs képviselő hölgy a teremben -, mitől lehet ilyen dilettáns Orbán Viktor és Matolcsy György gazdaságpolitikája? Attól, hogy ilyen belső kontrollja van, mint Kontur Pál, aki meggyőződésem szerint egyszerűen nem is tud mit kezdeni a költségvetéssel, és nem is érti, hogy miről beszélünk.

Szeretnék visszahivatkozni arra - és bízom benne, hogy Ékes képviselő úr majd rábólint -, hogy amikor én a minimálbéres fejtegetésemet mondtam, egy cipőfelsőrész-készítő kisiparost említettem, tehát véletlenül sem esett szó nagyvállalkozásokról, hanem arról a kisiparosról, aki minimálbéren jelenti be önmagát. Azzal a 25 ezer forintos minimálbér-emeléssel az ő terhei több mint 30 ezer forinttal nőttek, és cserébe nem kapott semmit, sőt, ha csúnyán fogalmazok - mivel majd fogok beszélni a mindenféle adóemelésekről -, kapott a nyakába 5 ezer forint regisztrációs díjat a gazdasági kamarák miatt.

Még egyszer visszatérnék a minimálbérre. Tessék már végiggondolni, hogy azok a fiatalok, vagy azok az ötven körüli vagy annál idősebb, foglalkoztatásban lévő hölgyek és urak, akik minimálbért keresnek, mennyivel jártak rosszabbul, mint korábban! Tessék belegondolni, csak az adójóváírás egy főnél 12 ezer, kettőnél 24 ezer forint. Nagy átverés, amikor a rezsicsökkentésről beszélnek. Tessék belegondolni, hogy mennyit kapnak vissza! Engedjék meg nekem, hogy idézzem Cséfalvay államtitkár urat - a tegnapi napon mondta, tehát valószínű, hogy sokaknak ez még megvan emlékben is -, aki azt mondta, hogy évi 70-80 ezer forint. Gondolják el, ettől a családtól egy tollvonással elvettek évi több mint 240 ezer forintot, és abból most morzsaként visszakap 70-80 ezer forintot.

Igen, tisztelt Kontur Pál, amiről én beszélek, és amire szocialistaként nagyon büszke vagyok, hogy nyolc év alatt a legkisebb és a legnagyobb kereset között drasztikusan tudtuk csökkenteni a különbséget, azzal, hogy kétkulcsos volt az adórendszer, azzal, hogy a kiskeresetűeknek nem kellett adót fizetni, mert adójóváírást kaptak.

De mondhatnám önnek, ha nem hisz nekem, hogy vajon miért van az, hogy a KDNP most már sokadszor hozza elő itt a Házban, hogy nemcsak adóból, hanem tb-járulékból is levonható a gyerekkedvezmény. Azért, mert rájöttek arra, hogy mintegy 130 milliárd forintot pont a kiskeresetű, gyereket nevelő családok nem tudnak igénybe venni. Azt a KDNP-s javaslatot, amit január 1-jére a miniszterelnök is megígért, 50 milliárd forintra becsüli körülbelül a gazdasági tárca. De tessék végiggondolni, hogy ezek a családok, ezek a gyerekek ennek a hiányától három éve szenvednek. Ehhez tessék hozzátenni - tudom, hogy nehéz, de mind benne van a költségvetésben, csak össze kell rakni -, azt mondja a költségvetés, hogy a nettó átlagkereset a családi adókedvezménnyel 2,1 százalékkal nőtt. Ez az átlag. És akinek nem volt családi adókedvezménye? Annak nagyon drasztikusan csökkent a nettó átlagkeresete.

Mondhatnám azt is, hogy itt belekeverte a devizahitelt meg a kivállalkozások devizaadósságát, de én szeretném elmondani Kontur képviselő úrnak, hogy nézze már meg, a Nemzeti Bank által adott, most jól beharangozott hitelt kik kapták meg. Nem a kicsik és közepesek, hanem azok a vállalkozások, amelyeket jó adósnak minősített a bankjuk, a többiekkel meg egyszerűen szóba sem állnak.

Szeretnék visszatérni a zárszámadási vitában elmondottak elejére. Nagyon sok szó esett arról, hogy örökség, meg mondta Babák képviselő úr, hogy szerkezetátalakítás. Vegyük mind a négy tényezőt, amivel a zárszámadás vitája indul.

Államadósság. Tisztelt képviselőtársaim, ha tetszik, ha nem, ez csak rövid távú tüneti kezelés, ami történt. A magánnyugdíjpénztárakat einstandolták, ebből részben megoldották; a másik, hogy elkezdődött egy fantasztikus kötvénykibocsátás - állampapír-kibocsátás, hogy pontos legyek. Szeretném elmondani, hogy ha valaki figyelmesen elolvasta az indoklást, akkor megint csak megtalálja, hogy az Államadósság Kezelő Központ azt írja, hogy 1 százalékkal növekedett a részaránya - tehát nem 1 százalék a növekedés, hanem a részaránya - a kiadásokon belül a kamathozamszint, a devizaárfolyam és a piaci kamatfelár miatt. Tisztelt képviselőtársaim, tehát igaz, hogy piacról finanszírozzák - úgy, ahogy ezt többször elmondták - az adósságot, de ez nagyon sokba kerül. Ha valaki megnézi, a zárszámadásban évre le van bontva, hogy hány év alatt kell ezeket visszafizetni, akkor megint kiderül, hogy ez nagyon rövid távú gondolkodás, és föléljük azt, amit holnap, holnapután majd megtermelnek az utánunk jövő generációk. Arról nem beszélve, hogy tessék belegondolni, hogy azoknak az embereknek is ki kell fizetni a nyugdíját, annak a hárommilliónak, akik visszamentek a rendszerbe, és azt nem holnap kell kifizetni, hanem majd évek múlva.

Annyit hadd tegyek még hozzá a költségvetés finanszírozásánál, hogy az államkötvény-kibocsátással mi történik. Ez az árnyoldal. Itt sokan beszéltek ma gazdasági növekedésről is. Tessék végiggondolni: egyszerűen elszívja a pénzt a piacról, elszívja a pénzt a bankoktól, és a bankoknak nincs miből hitelezni a kis- és közepes vállalkozásokat, tehát egyszerűen nincs lehetőségük arra, hogy a növekedés beinduljon. Egy apróságot hadd mondjak: csak a diszkont kincstárjegynek 366 milliárd, a prémium államkötvénynek pedig 90 milliárd a legújabb növekedési adatállománya, és egyfolytában emelkedő hozamokról beszél a zárszámadás is és a napi sajtó is.

Amikor van a nemzetközi piacon egy pénzbőség, ezt a pénzbőséget lovagolja meg most a Fidesz-kormány, és adósítja el az országot. Nagyon ügyes, amikor Babák képviselő úr is a hiánycélról és az államadósságról beszél, csak éppen az az érdekes, hogy ezeket a terheket nem így kellett volna elosztani. (Kontur Pál közbeszól.) Lehet ezt bagatellizálni. Tisztelt Kontur képviselő úr, hogyan fogja ön megmagyarázni a volt kollégáinak, hogy ön az adóváltozás során közel 100 ezer forinttal kap többet a borítékjába, ők meg semmit? Mert ők minimálbéresek, és nem kaptak pluszt, legfeljebb 400-500 forintot. Megismétlem önnek, az önök kormányzása alatt lett kilencszeres - nem a miénk alatt - a legkisebb jövedelem és a legnagyobb jövedelem különbsége. Képviselő úr, tessék tapsolni Orbán Viktornak, ő biztos, hogy hálás lesz majd önnek.

A versenyképességet hadd intézzem el egy mondattal, mert sajnos az időm rettentően halad. Itt, a Házban már beszéltek róla, nemzetközi információ, adat szerint Magyarország lényegesen lecsúszott a versenyképességi listán. Ezt már nem lehet az előző kormány rovására írni.

A munkaerő-piaci aktivitásról nagyon sokat beszélt Gúr Nándor képviselőtársam, de én ennek egy másik aspektusát hadd mondjam el önöknek. Miközben gondunk van a növekedéssel, tessék megnézni, hogy mi van itt leírva: az, hogy a versenyszférában 1 százalék körüli növekedés van, a közszférában van 2,3 százalék körüli, és még vegyék hozzá a közmunkásokat.

(18.30)

Ugye, itt nem kell hosszan magyaráznom, hogy ez utóbbi kettő a magyar nép adóforintjaiból kerül kifizetésre. Ők nem új értéket állítanak elő, ők adóból élnek. Tehát erre is azt mondom, ha hosszú távon gondolkodunk, akkor igenis a fejlesztésekben kéne gondolkodni. De tessék elképzelni azt, megint csak ebben az anyagban van leírva, hogy a költségvetési egyensúlynál miből vett vissza, és miből takarított meg Orbán Viktor kormánya. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 87,2 milliárd forintot. Foglalkoztatásiból!

Sőt, ha valaki még részletesebben megnézi, és elkezdi a részletes indoklást boncolgatni, kiderül, hogy ez a szakképzési hozzájárulás, ennek jelentős része. De lehet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál 21 milliárd. Miből akarjuk akkor, hogy növekedés, fejlesztés legyen? Tehát azt gondolom, hogy egy ilyen lépés után teljesen természetes az, hogy a beruházások drasztikusan csökkentek. Ezt ma már sokan elmondták, hogy 16-17 százalék körül van, de mondom azoknak, akik szeretnek, és örömmel mutogatnak vissza nyolc évet: képviselőtársaim, önöké a bizonyítvány. Még le is írják, hogy miközben a beruházások csökkentek, az autóipari beruházások emelkedtek 4,9 százalékkal. Tessék már nekem megmondani, hogy melyik kormány döntötte el ezeket az autóipari beruházásokat! Hol és mikor kezdődött? És miért drasztikusabb az építési beruházás? Mert nem indítanak újat. Sőt, azt is mondanám, hogy az állóeszköz-felhalmozás a 4 százalékot nem éri el. Tehát azt jelenti, hogy az eszközök felújítását is már háttérbe szorítják.

Sajnos, Spaller képviselő úr ma egész nap nem volt, így nem volt lehetőségem reagálni az ő vezérszónoki mondókájára; szeretném elmondani. A Bajnai-kormány időszakában haladta meg először az export az importot, és lett pozitív a folyó fizetési mérleg, amit ő megpróbált úgy eladni, hogy ez az Orbán-kormány dicsősége. Nem igaz! Ebben sem mondott igazat, mert ez egy örökség. Szerencsére ezt meg tudták tartani, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy csökkenő a tendencia. Tehát ehhez valamit tenni kell, és ehhez tessék hozzávenni - beszéltünk ma már a devizahitel-kérdésről. Nem lehet az, hogy azt mondja a kormány, a nemzetgazdasági miniszter, hogy jó a gazdaságnak a 300 forintos euróárfolyam, közben meg tönkremennek a kisemberek, a devizahitelesek, a vállalkozások, akiknek devizában van adósságuk.

Infláció. Tisztelt Képviselőtársaim! Valaki ma már mondta, hogy lényegesen nagyobb lett a tervezettnél. Igen, de tessék végiggondolni, hogy mi van a nyugdíjasokkal! Az ő fogyasztási kosaruk egészen más, és azt ma már mindenütt leírják, hogy a múlt évben a 25 százalékot közelítette az alapvető élelmiszerek árváltozása. Az ő fogyasztásukban ez a domináns. (Babák Mihály: Rendkívüli nyugdíjemelés volt!) Igen, morzsa. (Babák Mihály: Neked...)

De beszélhetek a rezsikérdésről is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek van egy nagyon érdekes és furcsa bája, amire azt lehet mondani, hogy igen, ebben, és miután én tényleg több ciklusban itt voltam, megint csak azt mondom, hogy nincs új a nap alatt: állíts elő egy jó-rossz bázist, és ahhoz képest mindjárt pozitív lesz a helyzet.

Tessék már megnézni, bent van a rendszerben, be van írva a szövegbe, hogy az állam működési kiadásainál a MOL-részvényvásárlást, amit megint csak a magán-nyugdíjpénztári rendszerből elvett pénzből tettek, vagy az MFB tőkeemelése, ami 120 milliárd körül van, mind a kettő az állami működés kiadásaiban szerepel, ami egyszeri kiadás. És ehhez képest azt mondja, hogy minimálisan csökkent az állam működési kiadása. Akkor hogy van? Szóval, egy középiskolai statisztikában is azt mondják, hogy a bázist meg kell tisztítani az egyszeri kiadásoktól, és utána lehet összehasonlítani. Tehát ez sajnos így nem érezhető.

De ha a rezsiről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, MOL, MVM, tízmilliárdos osztalék...

ELNÖK: Képviselő úr! Egy perccel gondolom, kéri a meghosszabbítást.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Az elég, és akkor befejezem, elnök úr, nem kérek újra szót.

Tehát 10-10 milliárd forint osztalék. Önök odavoltak, hogy részvényt vásároltak a MOL-ban. Az én olvasatomban az üzemanyagár is lényegesen hozzátartozik ahhoz, hogy a munkavállaló hogy tud munkába járni. És az üzemanyag árát meg sem próbálják csökkenteni, nyilván, mert ebből adót és jövedéki adót szeretnének. Tehát az a monopólium jó, ami az állam kezében van, ott pedig, ahol regulációt kéne alkalmazni azért, hogy a rendszer működjön, azt pedig nem teszik meg.

Tehát annyit hadd mondjak, talán egy kicsit udvariasabban, ahogy Babák Mihály, amikor próbálta bagatellizálni a problémákat, bizony, képviselő úr, ez a 2012-es év lehetett volna más, lehetett volna sokkal jobb, még akkor is, ha elfogadnám a célokat, amiket önök mondtak, de nem tudom elfogadni azt, hogy a kis keresetű emberek finanszírozzák a problémák megoldását és a gazdagok gazdagodását.

Ez az én olvasatomban azt jelenti (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), végre meg tudom fejteni az unortodox gazdaságpolitikát: a gazdag legyen gazdagabb, a szegény szegényebb.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  276 - 278  Következő    Ülésnap adatai