Felszólalás adatai

Két szakasz kerül megnyitásra. Az egyikben a hamarosan megválasztandó elnökség megválasztásának módját fogom pontosítani a javaslatomban, a másikban pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által tett adatkezelési kifogást szeretnénk a lehető legrövidebb úton módosítani, hogy megfeleljen a kifogásolt adatkezelési szakasz is a HNT-nél.

Az első szakaszban, mint említettem, a módosítás arra irányul, hogy hamarosan sorra fog kerülni a hegyközségi tanácsi küldöttekből az elnökség megválasztása, az elnökségből pedig a HNT országos elnöke és alelnöke. A jelenleg érvényes törvény szabályozása szerint a HNT elnöke csak a szőlész küldöttekből, az alelnök pedig a borász küldöttekből kerülhet megválasztásra. A mostani módosítás feloldja ezt a kötöttséget. Ez azt jelenti, hogy a borvidékek által már megválasztott küldöttekből - legyen az szőlész vagy borász küldött, bármelyikből - az elnökség javaslatára elnököt jelölhetnek a hamarosan sorra kerülő tisztújításon a küldöttek. Ez egyértelműen nagyobb szabadságot ad a küldöttek részére.

Ebben a szakaszban viszont pontosítjuk a főtitkár feladatkörét, illetve a HNT főtitkárának választásához vezető út azon részét, miszerint tudjuk, hogy a HNT főtitkárát a mindenkori Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választja meg, és - idézem a mondatot - "a főtitkár hivatalba lépéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges". Ennyivel bővül az eddigi szabályozás.

Majd bizonyára hallani fogjuk, hogy az első helyen kijelölt bizottságban, a mezőgazdasági bizottságban az ellenzék kifogásolta ennek az egy mondatnak a bekerülését. Sokféle jelzőt használtak, hogy ez miért nem lesz jó. Meg szeretném említeni, hogy a tavaly elfogadott hegyközségi törvény értelmében jelentős számú közigazgatási feladatot, addigi állami feladatot adunk át a hegyközségek rendszerének. Közismert, hogy a hegyközségek nemcsak egy új szervezeti struktúrában működnek az idei évtől, hanem egy új típusú szervezetként is működnek, hiszen szakmaközi szervezeti minősítést is elérhetnek az új rendszerben. Nem akarom részletezni, hogy mit jelent ez a státus. Ez egy nagyon komoly státus, ha egy érdek-képviseleti szervezet szakmaközi szervezeti státusra is jogosult, márpedig a HNT az idei évtől jogosult. Éppen ennek következménye, hogy rá lehet bízni jelentős számú államigazgatási jogkört.

Olyan mértékben megváltozott például a hegybírók státusa, hogy eddig a helyi hegyközségeknek voltak közvetlen alkalmazottai, és a munkabért is a helyi hegyközség biztosította. Ez az idei évtől már nem így van, hanem a leendő főtitkár lesz a munkaadójuk, és a munkáltatói jogkörrel éppen a leendő főtitkár felügyeli őket. Sőt, a HNT és a kormány között létrejött szerződés alapján, amely egyébként a hegyközségi törvény 50. §-ára alapul, az állam jelentős mértékben - az idei évben például 250 millió forinttal - támogatja a hegyközségi nemzeti tanács rendszerének működését, ezen belül természetesen az igazolható közigazgatási feladatokra fordítandó kiadásokat természetesen a hegybírók munkadíját is. Magyarul, itt az államnak egy jelentős kiadása is felmerült, amit átvállalt.

Én úgy érzem változatlanul, hogy az egy nagyon minimális jogkör, hogy a HNT által javasolt főtitkárnál ellenjegyzéssel élhet a miniszter úr, a mindenkori agrárminiszter. Az előbb felsorolt funkciókból adódóan mondom, hogy az állam jelentős közigazgatási területeket adott át a HNT-nek. Nem részletezem, de csak a hegybírói feladatkörben nyolc államigazgatási feladatkört vesznek át, maga a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára pedig, a majdan megválasztandó főtitkár pedig szintén nyolc feladatkört kapott, ami eddig nem az ő konkrét feladatköre volt, hanem a törvény alapján kerülnek ezek a feladatok most már hozzájuk.

A második körben, mint említettem, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kifogást tett a hegyközségi nemzeti tanács adatkezelési eljárására. Közismert, hogy több átfogó program segíti a hegybírók munkáját - a Hegyir, Iszbir, nem részletezem ezeket a kódnevű országos lefedettségű programokat -, ezeken keresztül működik a teljes magyar szőlészeti, borászati adatszolgáltatási rendszer. A szüret pillanatától az adatbejelentésen keresztül itt kapjuk meg az adatokat. A hegybírónál tett adatbejelentésen keresztül tudjuk a HNT összesített adatait közreadni sokszor a minisztériumnak és a Statisztikai Hivatalnak. Itt adatkezelés is - mint említettem - történik, hiszen mind az egyének, mind a borászatok, mind a szőlészetek személyi és egyéb adatait természetesen rögzítik ezek a rendszerek. Ebben vélt kifogásolni való eljárást a hivatal vezetője, és ezt a kifogását átküldte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához. Úgy gondolom, hogy a kifogásnak teljes egészében megfelelő korrekciót és törvényi felhatalmazást ezzel a megnyitott második szakasszal fogjuk megadni, és ezzel elkerüljük azt a vélt veszélyt, hogy október végén leállt volna az adatkezelés rendszere a HNT-nél az előbb említett eljárás következtében, ha nem adunk időben választ ennek az adatkezelési szabálynak a módosítására.

Kérem majd a tisztelt parlamentet, hogy ezt a törvény-előterjesztést támogassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)