Készült: 2024.09.25.08:06:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

7. ülésnap (2006.06.21.), 227-229. felszólalás
Felszólaló Gulyás József (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:04


Felszólalások:  Előző  227 - 229  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól értettem, akkor a Fidesz vezérszónoka az általános vita kezdetén, a vezérszónoki körben nem fog megszólalni?

ELNÖK: Később fogja kifejteni véleményét a vita során, a mai nap nem.

GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Csodálkozásomnak kell hangot adjak, tisztelt elnök úr, mert azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a hordereje megkívánta volna, hogy ha adott esetben Kovács Zoltán képviselőtársam nem ér rá, akkor a Fidesz mindenképpen állítson vezérszónokot ebben a körben, a törvényjavaslat jelentősége, hordereje ezt mindenképpen megkívánta volna. (Dr. Répássy Róbert: Mi az SZDSZ álláspontja?) Köszönöm Répássy képviselőtársam érdeklődését. Tisztelt Képviselőtársam! Hadd jelezzem, hogy ennél egy kicsit komolyabb ügyről van szó.

Az önkormányzati rendszer reformjával kapcsolatos elvárásokat nem az SZDSZ fogalmazta meg először, hanem az önkormányzati rendszerben szereplő képviselők, polgármesterek vagy éppen az önkormányzatok által működtetett intézmények felelős vezetői. A rendszer reformja iránti igény régi keletű, tulajdonképpen a kilencvenes évek eleje óta elő-előkerült, hogy bizonyos pontokon módosítani kellene a hatályos szabályozást. Éppen a megyei önkormányzatok tekintetében van egy kicsit másképp, mint ahogy Rubovszky képviselőtársam mondta. A megyei önkormányzatok esetében '90 óta hatáskörök, feladatok elvonása nem történt, a rendszerváltáskor, amikor megalkottuk az önkormányzati törvényt, akkor az elrendezte a megyék szerepét és helyzetét, abban azóta érdemi változás nem következett be. Sőt azáltal, hogy a települések, elsősorban a városok, kisvárosok jelentős intézményeket adtak át, ha tetszik, a megyei önkormányzatok feladatai, felelőssége még növekedett is az elmúlt időszakban, és ezt fontos itt megjegyezni.

Ezzel együtt azt gondolom, hogy a megyei önkormányzati rendszer melletti érvek, amelyeket ellenzéki oldalról nem is annyira a mostani vitában, hanem inkább délelőtt, az alkotmánnyal összefüggésben hallhattunk, nem igazán voltak erőteljesek. Azt gondolom, hogy az a felvetés, hogy esetleg járjunk el úgy - ami itt megfogalmazódott ma a parlamentben -, hogy tartsuk meg a megyei önkormányzatokat, és még hozzunk létre egy újabb szintet a régiók szintjén, ez újabb problémákat vet föl. Én azt gondolom, hogy a mai magyar önkormányzati rendszer túl sok szereplős. Nem elsősorban a településekre vagy a kistelepülésekre gondolok, mert azt 1990 óta, vagy ha tetszik, a rendszerváltás programja óta, 1988 óta az SZDSZ vallja, hogy a településeknek szükségük van helyi önkormányzatokra, választott önkormányzati vezetőkre, hogy tudják képviselni, artikulálni az érdekeiket. Azonban ebből nem következik az, hogy a helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok mellett a magyar közjogi rendszerben újabb és újabb szereplőket hozzunk létre vagy éppen tűrjünk meg, miközben ezek a szereplők, a túl sok bürokratikus elem, a túl sok szint, a túl sok politikai szereplő csak rongálja az önkormányzati rendszer hatékonyságát, rongálja azt, hogy az állampolgárok hozzáférhessenek a jobb minőségű szolgáltatásokhoz.

Ez a reform, amely ebben a ciklusban érdemben elindulhatna abban az esetben, hogyha megkapnánk az ellenzéki pártok támogatását, ennek a reformnak a kimunkálása egy konstruktív szakmai párbeszéd jegyében megindult már az elmúlt parlamenti ciklusban. A szakmai párbeszéd mellett, amikor eljött az ideje, hogy politikai párbeszédre is sor kerülhessen, akkor bizony az ellenzéki pártok nem voltak partnerek abban, hogy előrébb haladjunk. Így került sor arra, hogy csak a kistérségi szabályozásban lépett az Országgyűlés, csak a kistérségi szabályozásban fogadtunk el érdemi módosításokat, és ott sem azokat a módosításokat, amelyeket egyébként az önkormányzati rendszer szereplői, pont azok a települések vagy a kistérségekben szerepet játszó önkormányzati vezetők igeneltek; amelyek valóban érdemi, reformértékű lépések lehettek volna, azok nem kaptak kellő támogatást az elmúlt időszakban.

Attól tartok, a mai vitát látva és követve, hogy ennek a kezdeményezésnek, amely egyfelől a kormányprogramban megfogalmazódott, másrészt az előttünk fekvő, a mai nap során előterjesztett javaslatokban benne van, ezek megvalósulására éppen az ellenzéki pártok ellenállása miatt nem sok esély kínálkozik. Annak ellenére, tisztelt Országgyűlés, és erre ma már utaltam, de utalt más is, hogy az önkormányzati rendszerben érintettek a maguk bőrén érzik és igenlik a változásokat, mert tudják, hogy ebben a struktúrában, ebben a változatlan struktúrában, finanszírozási rendben nem lehet jól és hatékonyan ellátni a feladatokat.

Mit szeretnénk? Azt szeretnénk, hogyha az állampolgárok javára az iskoláinkat, oktatási intézményeinket, szociális és egészségügyi ellátó intézményeinket a lehető leghatékonyabban lehetne működtetni. Azt szeretnénk, hogyha nem lennének felesleges bürokratikus elemek a szabályozásban. Azt szeretnénk, hogyha a megyei önkormányzati rendszert felváltaná egy regionális önkormányzati rendszer. Nemcsak azért, hogy bizonyos feladatok föltolódjanak a megyéhez, hanem azért is, hogy bizonyos állami feladatoktól megszabaduljon a központi igazgatás, és lekerüljön a régiók szintjére. Azt gondolom, hogy az érdemi vita, amire szükség lett volna itt a parlamentben, most lekarcsúsodott az önkormányzati törvény általános vitájának ebben a korai szakaszában. Tulajdonképpen megismerhettük az ellenzéki pártok közül idáig a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontját, a Fidesz álláspontját nem ismerhettük meg.

(17.00)

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjában nem voltak javaslatok, nem volt egyetlen olyan észrevétel sem, amely azzal lett volna kapcsolatos, hogy milyen pontokon kíván hozzájárulni a Kereszténydemokrata Néppárt mint ellenzéki párt ahhoz, hogy az önkormányzatok működőképességét javítsuk.

Bízom abban, hogy az általános vita hátralévő részében az ellenzéki pártok ennél komolyabb felelősséggel viszonyulnak ehhez a törvényi szabályozáshoz. Nagyon szeretném, ha nem rekedne meg itt ezen a ponton az Ötv. módosítása, mert meggyőződésem, hogy a változatlanság senkinek nem érdeke. Nem érdeke az ellenzéki pártoknak, de leginkább nem érdeke a magyar állampolgároknak, és azoknak a szereplőknek, akik az önkormányzati rendszer működtetésében közvetlenül érintettek.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  227 - 229  Következő    Ülésnap adatai