Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az Országgyűlés elfogadta a szabadság és szolidaritás programját, felhatalmazta a köztársaság kormányát arra, hogy elinduljon azon az úton, amely az új, sikeres, modern és igazságos Magyarország felépítéséhez vezet. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet töltenek be a demokratikus jogállam fontos tartópillérei, a helyi önkormányzatok.

A változtatás célja a rendszer hiányosságainak korrekciója az eddigi tapasztalatok alapján, és az, hogy nagyobb lendületet vegyen a központi közigazgatás súlyát csökkentő valódi decentralizáció. Azt a célt is szeretnénk elérni ezzel a módosítással, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb és költségtakarékosabban működő, magas szintű közszolgáltatásokat nyújtó rendszer alakuljon ki.

Az elmúlt esztendőben ünnepeltük a demokratikus önkormányzati rendszer létrejöttének 15. évfordulóját. Volt ok az ünneplésre, de a sok méltató, elismerő szó mellett azt is ki kellett mondanunk, hogy a rendszer néhány eleme túlélte önmagát, akadálya a továbbfejlődésnek, korrekcióra szorul.

Az államreform részeként meghatározó jelentősége van az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének. Tehát azok a javaslatok, amelyeket most az önkormányzati törvény módosításában terjesztünk elő, az államreform egészének egy meghatározó, fontos részét képezik, és szeretnénk, ha az Országgyűlés is ebben az összefüggésrendszerben tárgyalná ezt a törvénymódosítást. E cél elérése érdekében a javaslat lehetővé teszi a települési önkormányzatok kötelező feladatának többcélú kistérségi társulásban történő ellátását - méghozzá törvény által előírt módon -; a körjegyzőségek megerősítését, ennek keretében az ezer fő alatti települések önálló hivatali szervezetének megszüntetését; a megyei jogú városok helyett kiemelt szerepkörrel nagyvárosok létrehozását; a regionális önkormányzatok létrehozását; valamint a főváros és a kerületi önkormányzatok között új munkamegosztás létrehozását.

Az elmúlt négy esztendőben megalapoztuk a reformot. Csak jelzésszerűen utalok arra a minden várakozást felülmúló sikerre, amely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásaiban testesült meg. Elvégeztük a regionális önkormányzatok létrehozásának tudományos és szakmai megalapozását az IDEA-munkacsoportban.

Csak utalni szeretnék röviden arra a vitára, ami az alkotmánymódosítás napirendjénél e tárgyban kialakult. Akkor ígéretet tettem arra, hogy elküldöm képviselőtársaimnak e háttérmunkának valamiféle summázatát. Azt kérem önöktől, hogy nyitottan tanulmányozzák át, megismerve azokat a kutatások alapján előállt érveket, javaslatokat, amelyekre nagymértékben támaszkodunk. Tehát nyugodt lelkiismerettel állítom itt az Országgyűlés plénumán, hogy a tudományos-szakmai kutatást, ennek a törvénycsomagnak az előkészítését elvégeztük, és nagyban támaszkodtunk a Magyarországon zajló - mondhatni nyugodtan, hogy több évtizedes - regionális kutatások tapasztalataira.

A javaslat megteremti azokat a közjogi feltételeket, amelyek mentén kibontakozhatnak a közigazgatási reform meghatározó célkitűzései. Ilyen a következetes decentralizáció és az érdemi dereguláció, vagyis a magyar joganyagból azoknak a jogszabályoknak a kivétele, amelyek ma már akadályozzák e hatalmas joganyag kezelését, és feleslegesen terhelik a jogalkalmazást.

Az európai értelemben is korszerű, demokratikus, versenyképes és hatékony állam egyik szervezési és működtetési alapelve a decentralizáció. Szakmai műhelyek tudományos hátterére támaszkodó, szinte általános véleményét osztjuk akkor, amikor kijelentjük, hogy az érdemi decentralizáció, a valóban hatékonyan működő területi önkormányzás optimális területi szintje nem a megye, hanem a régió. Erről nagyon sok minden elhangzott az előző napirend, az alkotmánymódosítás kapcsán. Itt egy nagyon egyszerű választ is lehetne adni arra a felmerülő kérdésre, amelyet itt többen felvetettek, hogy megye vagy régió, hogy a megye miért nem tudja ugyanazt ellátni, ami a régió lehetne e tekintetben, hiszen a megyei önkormányzatnak ma is megvannak a hatáskörei.

Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a mi regionális önkormányzat létrehozására vonatkozó javaslatunk nem három megyei önkormányzat összetolásán alapul. Egészen más minőség! Hiszen a választott regionális önkormányzat feladatai, feladatkörei elsősorban a központi közigazgatás döntési kompetenciáiból származnak majd.

(15.40)

Tehát valódi decentralizációról van szó, nem a mostani megyei önkormányzati feladatok horizontális összetolása.

A helyi közügyek önálló demokratikus intézéséhez való jog, a minél magasabb színvonalú közszolgáltatások iránti igény tehát nemcsak a települési, hanem az annál nagyobb léptékű területi szinten is megjelenik. Ezt a jogot érvényre juttatni, ezt az igényt kielégíteni csak erős és széles hatáskörű területi önkormányzat képes. Ezért engedjék meg, hogy ideidézzem röviden a Faluszövetség kiegészítését az önkormányzati érdekszövetségek közös nyilatkozatához, amelyben egyébként a hét országos érdekszövetségből hat aláírásával is elkötelezte magát a közigazgatási reform mellett. A választott regionális önkormányzat megalakítását egyébként a hetedik, itt alá nem író, és a részletek miatt egyet nem értő érdekszövetség is támogatta. Tehát mondhatom azt, hogy teljes körű egyetértés van a magyar önkormányzati érdekszövetségek között a választott régiók létrehozatalában.

Nos, tehát idézem a Faluszövetség kiegészítő sorait. Azt mondja: erős területi önkormányzatként működő választott regionális önkormányzatokat kell létrehozni, amelyekhez a központi hatalom ésszerű lebontásával, decentralizálásával érdemi feladatokat és hatásköröket kell a régióhoz telepíteni. A régiók saját bevétellel rendelkezzenek - mondja a Faluszövetség. Tehát az a szándék, amit a kormány megfogalmazott, támogatásra talált az önkormányzati érdekszövetségektől.

Még egy szempontot szeretnék itt kiemelni. Összevetve az előbbi vitában elhangzott megye-régió összefüggésrendszert, egy nagyon fontos érv nem hangzott el a vitában. A választott regionális önkormányzat magában foglalja a nagyvárosok akaratát is. Ma, amikor önök azt mondják, hogy hiszen nincs ezzel semmi probléma, a regionális területfejlesztési tanács tudja ugyanazt, amit a regionális önkormányzat tud fejlesztési ügyekben, kérem, ez nem így van. Amikor a mai szisztémában, ami egy delegálásos szisztéma, egy nagyváros polgármestere fejlesztési ügyekben megjeleníti az álláspontját, akkor nyilván figyelembe veszi a régió érdekeit is, de nem tud kibújni abból a helyzetből, hogy az ő mandátuma abban a városban keletkezett. Óriási a különbség tehát a megyei önkormányzat fejlesztési felfogása, és a választott regionális önkormányzat, a régió fejlesztéséért viselt felelősségét tekintve a hatáskörök, feladatkörök között. Az általunk készített javaslat, amit letettünk az Országgyűlés asztalára, ezt a szempontot erősen figyelembe veszi, hiszen a nagyvárosok és a kistelepülések lakói egyaránt szavaznak akkor, amikor létrehozzuk a választott regionális önkormányzatot, és valódi regionális érdeket tudnak megjeleníteni, aminek nemcsak a fejlesztésben, hanem a közszolgáltatások ellátásában is nagyon komoly jelentősége van.

Meggyőződésem tehát: azzal, hogy európai uniós tagország lettünk, hogy 2007-től soha nem látott nagyságrendű források érkeznek majd a települések, a térségek, a nagyvárosok, a régiók fejlesztéséhez, egy új megközelítésre van szükség. Az a logika, az a gondolkodás, amit eddig használtunk, amikor az önkormányzati rendszerről gondolkodtunk, átalakítandó, egy új megközelítésre van szükség, mert az európai uniós tagországként való működés, az európai uniós források optimális nagyságrendjének megszerzése és a felhasználás optimális kereteinek kialakítása új szempontrendszert, a kistérségekre, a nagyvárosokra és a régióra való fókuszálást igényli. Tehát ha mi modern, igazságos, dinamikusan fejlődő Magyarországot akarunk, akkor nekünk ezt az új szemléletet kell elsajátítani, és ezt az új szemléletet kell a törvényekben megfogalmazni, ezeket az új kereteket kell kijelölni annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk működtetni a közigazgatást a településeken élő állampolgárok érdekében.

Amikor a javaslatot elkészítettük, figyelembe vettük az Európa Tanács regionális önkormányzatokról szóló ajánlását, illetve a helyi és regionális hatóságok európai kongresszusa ajánlásait egyaránt. A javaslatban a regionális feladatköröknél megjelöltük azokat a területeket, amelyeket a választott regionális önkormányzatnak majd el kell látni. A konkrét feladatokat, a konkrét hatásköröket azonban az ágazati törvények fogják majd megadni. Ért bennünket kritika emiatt is, hogy szeretnék előbb látni a részleteket. De szeretném ráirányítani a figyelmet arra az összefüggésre, hogy először, amikor a munkamegosztás optimális szintjét akarjuk kialakítani, akkor a feladatköröket kell megjelölni, és a kerettörvényben, a kétharmaddal elfogadott önkormányzati törvényben kijelölni azokat a főbb területeket, amelyeket az adott szintnél szeretnénk elláttatni az önkormányzatok által. Az ágazati feladatokat és az ágazati törvények szabályozási felelősségét ez a kerettörvény nem veheti át. Nem lenne célszerű, hiszen építkezni is úgy szoktunk, hogy előbb fölépítjük a házat, és utána döntünk arról, hogy ezt hogyan bútorozzuk be. Most a házat építjük, és az ágazati törvények fognak majd a részletekről rendelkezni.

Amikor a választott regionális önkormányzatok feladat- és hatásköréről beszélünk, és idéztem a Faluszövetség álláspontját is, de más érdekszövetségek is azt mondták, hogy erős regionális önkormányzatot szeretnének létrehozni ezzel a törvénymódosítással, akkor mindig szóba került, hogy milyen forrásokkal rendelkezik majd ez a testület. A regionális önkormányzatok teljesen természetesen saját költségvetéssel és saját bevételi forrásokkal kell hogy rendelkezzenek. Ez is egyébként erősíti ezeket az önkormányzatokat, hiszen a saját bevételi források, amelyek akár regionális önkormányzati adó vagy bármilyen más saját forrás formájában jelennek meg, erősítik ennek az új intézménynek az autonómiáját és szuverenitását.

Azt is ki kell mondani: azzal, hogy erős területi önkormányzat jön létre, és nem Budapesten a központi közigazgatásban születnek meg ezek a döntések, hanem egy választott regionális önkormányzatban, erősödik az önkormányzati rendszer, és erősödik az önkormányzatiság Magyarországon.

Ha ezek a célkitűzések megvalósulnak, akkor a döntési szintek közelebb kerülnek az állampolgárokhoz, szemben azzal, ami itt a korábbi vitában elhangzott, hogy a megyétől távolabb viszi, a régióhoz a döntéseket. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a központból egy szinttel lejjebb viszi, közelebb viszi az állampolgárokhoz. Elhangzott egyik ellenzéki képviselőtársamtól az a javaslat, hogy a mostani megyei önkormányzati feladatok közül többet értelmesen el lehetne látni a nagyvárosoknál vagy a kistérségeknél. Igen, ezzel egyetértünk. Ez a szándékunk, tehát ha ezt az igényt fogalmazza meg az ellenzék bármely képviselője vagy frakciója, hogy így szeretnék látni ezt az új munkamegosztást, akkor azt kell mondjam, hogy ebben egyetértünk. Ebbe az irányba szeretnénk mi is menni, főleg ha a közszolgáltatások különböző területéről van szó.

Nekem meggyőződésem az, hogy ha a választott regionális önkormányzatok létrejönnek, közelebb kerülve az állampolgárokhoz, közelebb vive bizonyos döntéseket területfejlesztésben, egészségügyben, szociálpolitikában, környezet- és természetvédelemben, közlekedésben, fogyasztóvédelemben, turizmus területén, akkor jobb színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani, és javul az állampolgárok elégedettsége, növekszik a közbizalom.

A törvényjavaslat a kistérségi együttműködés és az önkormányzatok kistérségi társulásainak is egy új, erősebb együttműködésére akar fölhatalmazást adni, alkotmánymódosítással együtt természetesen, hiszen arra alapoz ez a törvényjavaslat, hogy a korábban tárgyalt alkotmánymódosítást a tisztelt Országgyűlés támogatja. A kistérségi együttműködés elmúlt évei egyértelműen sikertörténetet hoztak.

(15.50)

Ezt ugyan itt az előző időszak vitájában próbálták néhányan más módon beállítani vagy megkérdőjelezni, de az én számomra elég hiteles az, hogy az önkormányzati érdekszövetségek valamennyien - mind a hat, amely aláírta ezt a nyilatkozatot - egyértelműen letették a voksukat amellett, hogy törvénnyel létrehozott társulásban erősítsük meg az önkormányzatok összefogását.

Nekem meggyőződésem az, hogy állampolgári érdekek sérülhetnek, ha valamelyik település nem méltányolható okból elzárkózik a társulástól. A társulásba való belépés a jelenlegi rendszerben nem kényszeríthető ki, legfeljebb az ösztönzőrendszerrel serkenthető. Az együttműködés megadásának orvoslására azonban indokolt valamilyen megoldást kialakítani, amely a rendszer továbbfejlesztésének egy másik útja lehet. Nos, az önkormányzatok maguk - polgármesterek számosan, de az érdekszövetségek is - azt mondták, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján elértünk oda, hogy nyugodtan továbbléphetünk.

A minőségi közszolgáltatások elérhetősége, a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az állampolgárok életminősége javítása érdekében kiemelten fontos a települések között kialakult együttműködés további erősítése. A többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztésével elérhető közelségbe hozzuk a jó minőségű és egyenletes színvonalú közszolgáltatásokat valamennyi kistelepülésen élő embernek.

A kormányprogramban megfogalmaztuk a térségi szolgáltató központok létrehozását. Ugyanezen a filozófián alapul, ugyanezt a célt szolgálja, hogy a kistelepülésen élő emberek számára is elérhető közelségbe vigyük a magas színvonalú közigazgatási szolgáltatást.

Tisztelt Országgyűlés! A kormányzati felelősség, valamint az ésszerűségi, célszerűségi szempontok is nagyon erősen közrejátszottak akkor, amikor azt mondtuk, hogy a körjegyzőségek jól bevált rendszerét tovább akarjuk fejleszteni, s meg akarjuk erősíteni a körjegyzőségeket. A körjegyzőség jogintézményében rejlő lehetőségek jobb kihasználása elsősorban a kistelepülések számára jár érzékelhető haszonnal. Várható eredménye az, hogy a legkisebb település lakói is magas színvonalú közigazgatási szolgáltatáshoz jussanak, és ezen a területen is mérséklődjenek a területi egyenlőtlenségek, közelebb jutva ezzel az Európai Közigazgatási Tér követelményeinek teljesítéséhez.

Örülök annak, hogy az Országgyűlésben az előző napirendi pont kapcsán ez a gondolat kapott már támogatást. Ezért építettük bele ebbe a törvényjavaslatba azt a szabályt, hogy 1000 és 500 lélekszám között csak akkor engedi a törvény önálló hivatal működését, ha ennek a feltételrendszerét külön segítség nélkül tudja garantálni a település, 500 lélekszám alatt pedig úgy ítéljük meg, hogy nem biztosítható ez a színvonal. Azok a szakemberek, akik ma így dolgoznak, ketten-hárman egy kistelepülésen, egy körjegyzőségben, mások szakmai segítségét vagy a specializálódás lehetőségét is igénybe véve, jobb színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani, amikor hazamennek, a saját településükön, a falujukban elvégezve ugyanazt a munkát, amit korábban önálló hivatalként végeztek.

Tisztelt Országgyűlés! A reformfolyamatban fontos a fővárosra vonatkozó szabályok újragondolása is. A fővárosban a tervezet szerint az önkormányzati törvény azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek kétharmados voltuk miatt a rendszer egészének szabályozását alapozzák meg. Tehát az, hogy kétszintű az önkormányzati rendszer - főváros és kerületek -, a legfontosabb garanciákat illetően kerül szabályozásra az önkormányzati törvényben. Az a javaslatunk, hogy mindazok az egyéb munkamegosztáshoz, a fővárosi munkamegosztáshoz kapcsolódó szabályok, amelyek a részletekre vonatkoznak, egy külön, önálló fővárosi törvényben kerüljenek meghatározásra.

A főváros kétszintű közigazgatásában egy új munkamegosztást kezdeményezünk, amely hatékonyabb feladatellátást tesz lehetővé, mint a jelenlegi. Ez egyébként azt jelenti, hogy a kerületek látják el mindazokat a feladatokat, azokat a közszolgáltatásokat, amelyek közel vannak a lakossághoz, amelyek a mindennapi közszolgáltatásokhoz kapcsolódnak - iskola, óvoda, egészségügyi alapellátás, a mindennapokhoz kapcsolódó közszolgáltatások köre -, és a főváros látja el azokat a feladatokat, amelyek a települési önkormányzati jellegből egy egész önkormányzatra értelmezendőek, tehát ami az egész főváros területén egységesen ellátandó: vonalas közszolgáltatások vagy akár az utak tulajdonlása, működtetése, felújítása és mindaz, ami a fejlesztéshez, Budapest főváros egységes fejlesztéséhez kapcsolódik, kiemelve olyan részeket, mint a világörökséggel való foglalatoskodás, törődés. Tehát ez kerülne a Fővárosi Önkormányzathoz.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a fővárosra vonatkozó szabályozás azon része, ami az önkormányzati törvényben maradna, természetesen kétharmados, és a fővárosi törvény a mi megítélésünk szerint feles többséggel elfogadandó, a részletszabályokra vonatkozó törvény kellene hogy legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzati rendszer megújítását nemcsak jogalkotással, hanem következetes deregulációval is segíteni kívánjuk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy mindazok a fölösleges jogszabályok, sőt fölösleges feladatok, amelyek ma az önkormányzatokat "sújtják", a rendszerből kiiktatásra kerüljenek.

Nekem meggyőződésem, hogy a most benyújtott törvénymódosítás az önkormányzati rendszer egészét erősíti. Az ezzel kapcsolatos érveket elmondtam már az expozéban. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján az állampolgárok érdekeit jobban szolgáló önkormányzati rendszer alakuljon ki Magyarországon. Ennek érdekében az ellenzéki pártokkal való egyeztetés valamennyi formáját szeretném e helyről tisztelettel fölajánlani. Ha önök úgy ítélik meg, hogy szükség van arra, hogy az önkormányzati bizottságban még alaposabb vita folyjék, azt gondolom, elnök úr nem fog elzárkózni ez elől. Ha úgy ítélik meg, hogy külön szakmai-szakpolitikai egyeztetésre van szükség a Parlament falain kívül, de a nyilvánosság előtt, erre is állunk rendelkezésre. Ha úgy ítélik meg, hogy háttéregyeztetésre van szükség a nyilvánosság kizárása mellett valamilyen oknál fogva, erre is rendelkezésre állunk, és természetesen a parlament plenáris ülésén is, a mai napon is, és más ülésnapokon is. Szeretnénk mindazon lehetőségeket kihasználni, amelyek elvezetnek az általunk fontosnak tartott célkitűzés eléréséhez.

Nincs egyetlen szabály sem kőbe vésve ebben az előterjesztésben. Amit ebben az előterjesztésben megfogalmaztunk, az az általunk optimálisnak tartott megoldás, szerkezet. De bármilyen kérdésben hajlandók vagyunk tágra nyitni a kapukat a megegyezés érdekében. Várjuk az ellenzék konstruktív és alkotó módosító indítványait, a vitát, az érdemi egyeztetést, mert azt gondolom, ma olyan történelmi pillanat van, amikor felelősségünk az, hogy ezt a lehetőséget kihasználjuk, és az ország és az itt élő állampolgárok érdekében a szükséges változtatásokat legjobb tudásunk szerint elvégezzük.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)