Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirend előtti felszólalás részben érintkezik azzal, amit én mondani szeretnék. Ennek kulcsszava a felelős párkapcsolat. Amit államtitkár úr válaszában elmondott, az jogi és szolgáltatási válasz, én viszont egy világnézeti mondatot szeretnék mondani. Számunkra a nők és férfiak méltósága azonos, és ezt a méltóságot semmivel nem lehet megsérteni, vagyis minden erőszak ellen vagyunk, különösen a gyermekek és nők elleni erőszak ellen.Amiről viszont szólni szeretnék, az kapcsolódik egy történethez. Mindnyájan ismerjük, nemrégen látott napvilágot, egy német iskola beiskolázott gyerekeiről van szó, akik között egy német anyanyelvű volt. Ez direktben nyilván a migrációra tett utalást jelenti, de én egy indirekt üzenetét szeretném továbbvinni, ez pedig két kultúrának a családképe. A keleti ember családban él és családban gondolkodik, ez támaszt jelent neki, és megéli a gyermekvállalás és -nevelés örömét. A nyugati kultúrában azonban az utóbbi évtizedekben az értékrendben lecsúszott a család megbecsülése, és a nyugati ember hajlamos családon kívül élni az életét. Ennek egyik eredménye az, hogy a népesedési helyzet folyamatosan romlik, a másik pedig, hogy az egyéni érvényesülés, a gyermekek személyiségének fejlődése, az egyéni boldogság csorbul.

Mi az, amit lehet tennünk nekünk? Csináltunk egy felmérést, aminek néhány adatát szeretném ismertetni, és ez talán a megoldásra is választ ad. Megkérdeztük egy reprezentatív felmérés keretében a legnépesebb korosztályt, a 40 körülieket  alatta, fölötte, ez 1,6 millió ember , hogy a várt gyermekáldás miért maradt el. Két adat idekívánkozik: 40 százalékuk gyermektelen, abban a korban, amikor már csak egy-két évük van a gyermekvállalásra, és 32 százalékuk párkapcsolat nélkül él. Úgy pedig elég nehéz gyermeket vállalni.

Mit lehet tenni? Nyilván a párkapcsolati kérdésbe nem lehet beleszólni, hiszen ez magánügy kérdése, azonban ha megnézzük, hogy miért futnak zátonyra a családi életek, akkor ugyanaz a válasz érkezik sok esetben, ez a párkapcsolaton belüli problémából adódik. Tehát amikor azt keressük, hogy hogyan lehet a népesedési helyzeten javítani és a családok helyzetét, állapotát jobbá tenni, akkor mindig a felelős párkapcsolatról kell szólnunk.

Mit is jelent az a felelős párkapcsolat? Nyilvánvaló, hogy a másik megbecsülését jelenti, jelenti a tiszteletet, jelenti az érdekeinek a figyelembevételét és a hosszú távú elköteleződést. Itt talán lehet biztatni a fiatalokat némi bátorságra, hogy az elköteleződés nekik is jó és mindenkinek jó, de elsősorban a gyerekeknek jó, hiszen ha egy gyermeknek van apja és anyja, az mindenképpen a fejlődését segíti. Persze, az is igaz, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés áldozattal jár, és ezt mindenképpen vállalni kell.

A családi életre nevelés ilyen értelemben hasznos lehet a gyermekek és a fiatalok számára, hiszen a családalapítás kezdődik ezzel a hosszú távú elköteleződéssel, a felelős párkapcsolatról kell hogy halljanak a gyerekek, és akkor nyilván más lesz a családok helyzete is. A kérdés persze az, hogy ha nem látnak mintát otthon, akkor hogyan lehet ebből mégiscsak egy életforma. Nyilván valamit ér az, ha az iskolában a nevelésnek része a felelős párkapcsolatra nevelés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezt kívánom én nemcsak a nemzetnek, hogy fennmaradjon, hanem a családoknak, hogy boldogok legyenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)